Növekedett-e a gazdaság? Kit támogat a hazai adórendszer? És hol maradt a modernizáció? – Ülésezett a Gazdasági bizottság

vargamihály
Varga Mihály pénzügyminiszter azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. november 23-án
MTI/Koszticsák Szilárd

Bizottsági üléseké volt a főszerep kedden a Parlamentben, Varga Mihály pénzügyminiszter a Gazdasági bizottság határozatképes ülésén elmondta, leginkább egy témakörre kíván koncentrálni, mely nem más, mint az adózás kérdései.

A pénzügyminiszter kifejtette, az adórendszerben 2010 óta megvalósított változtatások eredményeként az adóztatások súlypontját sikerült az elmúlt időszakban munkavállalók és a vállalkozások felől fokozatosan a fogyasztási adó felé tolni, amely a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőbb tulajdonsággal is bír.

Közölte, kiemelt figyelmet fordítottak, hogy olyan adóintézkedések szülessenek, melyek az átlagos adóterhek szintjét csökkentik, s sikerült 15,5 százalékra csökkenteni a munkáltatók adóterheit. 37 vizsgált ország közül pedig hazánk érte el a legnagyobb adócsökkentést, közölte Varga.

A beruházások ösztönzése kapcsán elmondta, 2017-től megvalósult az egykulcsos társasági adó bevezetése, illetve eltörölték a fejlesztési tartalék 50 százalékos korlátját. Továbbá 2021-től a 10 milliárd forintos összegre vonatkozó korlátozás is megszüntetésre kerül, tehát az a nagyvállalat, aki úgy gondolja, hogy Magyarországon érdemesebb beruháznia, azt jelentős támogatással tudja megtenni, a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének a lehetősége is jelentősen kibővült. 2021. január elsejétől pedig 5 százalékos lesz az áfakulcs az új építésű lakóingatlanok értékesítésére.

Mindezeken túl Varga néhány szót ejtett még a kkv-kat érintő adókról. Elmondta, a katát igénybe vevő vállalkozások száma 418 ezerre növekedett, a kivát pedig 2020 szeptemberének végén 52 ezer 500 fő használta. Jövő év január elsejétől újabb 1 százalékkal csökken a kiva kulcsa.

A pénzügyminiszter kitért arra is, fontos volt, hogy egyre inkább papírmentessé tegyék a vállalkozások adózását, így fontos elem volt a fehéredés is. Emellett kiemelt feladatuk volt az adórendszer töredezettségének csökkentése is. Megemlítette azt is, már a kkv-k számára is el tudják végezni az adózási feladatot is. Hozzátette, tavaly több mint másfél millió olyan ember volt, aki meg sem nézte az adóbevallását.

Kitért arra is, miszerint tovább bővült az adóügyi információcsere-hálózat, mellyel napi szintű adatokat kaphatnak európai uniós (EU) tagországokból, illetve azon kívüliekből is, mint például Svájcból. Így jól rá lehet látni arra, milyen típusú jövedelemmozgások vannak, s ezek mennyire célozzák meg az adóelkerülést. Ez azért fontos, hogy ne csak befelé fehéredjen a gazdaság, hanem kifelé is. Jelenleg több mint 100 országgal van adóügyi együttműködésünk, ezt további országokra szeretnék kiterjeszteni, mint Kirgizisztán, Andorra, Nigéria vagy Banglades.

A járvány időszakában végrehajtott módosításokat Varga nem sorolta föl, csak annyit mondott, cél: a járvány időszakában is megtartsuk azt az adózási előnyünket, amit elértünk. Úgy értékelte, ma a magyar gazdaság rendkívül vonzó adózási környezetet kínál.

Végezetül elmondta, adófilozófiájuk: azokat a közösségi kiadásokat – egészségügy, oktatás, honvédelem, közbiztonság –, amiket a közösségi alapokon keresztül finanszíroznak, azok szükséges bevételeit fogyasztási típusú adókból kell beszedni.

Varga beszámolóját követően Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) a kata adózási rendszer kapcsán elmondta, egy több ezer főből álló csoport kereste a 2021. január elsejétől életbe lépő új, 40 százalékos adóval kapcsolatosan. Azt kérték a képviselőtől, hívja fel a miniszter figyelmét,

van még pár nap az idei évből, s lehetne tenni ezekért a katásokért.

Hozzátette, ha az ellenzéki képviselők javaslatokat fogalmaznak meg, nem a fehérítést akadályozzák. A jobbikos képviselő ezt követően ismertette a vállalkozók észrevételeit, panaszait a bizottság ülésén.

Észszerűtlen a katásokra kivetett büntetőadó

Jelentősen változnak, kimondottan szigorodnak január 1-jével a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályai. A 2021-es költségvetést megalapozó törvényhez a Törvényalkotási Bizottság olyan módosító javaslatot terjesztett be, mely szerint a katás részére az adott évben kifizetett összeg 3 millió forint feletti része után 40 százalék „büntetőadót" kell fizetni.

Mellár Tamás (Párbeszéd) úgy véli, az adórendszerben a Fidesz-kormány a saját filozófiáját alkalmazza, azaz: a gazdagokat támogatja a szegényekkel szemben. Elmondta, a tények nem támasztják alá azt, amit Varga Mihály ismertetett, hiszen

olyan 10 évet hagytunk magunk mögött, amikor a gazdaság valójában nem növekedett.

Kifejtette, ha a számokat összevetjük a 2009-es válság számaival, azt lehet látni, semmilyen különbség nincs, mindezeken túl még azt is elmondhatjuk, abban az időben még eu-s forrás sem érkezett.

Székely Sándor (Független) arra volt kíváncsi, mikor érkezik el az a pillanat, amikor a magyar embereknek megéri majd itt dolgozni, hiszen a bérek elképesztően alacsonyak, bármilyen statisztika jöjjön is ki, ez pedig a járvány előtt is így volt.

Szakács László (MSZP) arra kérdezett rá, mikor módosítják a 2021-es költségvetést, miből pótolják a bevételeket? Azt is szerette volna megtudni, Varga hogyan látja a munkanélküliek helyzetét, valamint, hogy a kormány hogyan támogatja az embereket 3 hónap eltelte után. De azt is megkérdezte, a gazdaságvédelmi akcióterv kapcsán, nem-e ért volna rá jövőre a készülő MotoGP-pálya, hiszen a pandémia időszakában az emberekre kellene költeni a pénzt? Kérdéseinek nagy része válaszok nélkül maradt kedden.

Hadházy Sándor (Fidesz) arra kérte a pénzügyminisztert, ne szomorkodjon az elhangzottak miatt, s felidézte: 2010-ben a fő cél az volt, hogy az adóterheket igazságosan osszák el, a kkv-k pedig levegőhöz juthassanak. Hangsúlyozta, messzemenőkig egyetért a kormány gazdaságpolitikájával, s úgy érzi, az elmúlt években sikerült rendbe tenniük a költségvetést, így most van lehetőségük a kiemelt bérfejlesztésekre, a magyar gazdasági szereplők megerősítésére, illetve bízik abban, a következő eu-s ciklusban is rendelkezésre állnak majd a források.

Csárdi Antal (LMP) a katás vállalkozók helyzetéről beszélt, arról, a döntés következményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni, így megkérte a magyar kormányt, üljenek le az érintett kisvállalkozások képviselőivel, s gondolják újra a katás rendszer átalakítását! Ismertette továbbá, a magyar

Országgyűlés még nem látta a 2021. évi költségvetés módosítását, így ma senki sem tudja, mi lesz a beígért orvosi bérek forrása, ahogyan azt sem, honnan lesz forrás például a lakásépítés áfájának 5 százalékos mérsékléséhez.

Riz Gábor (Fidesz) egyszerűen fejezte ki magát, hiszen véleménye szerint ez a kormány jól kormányoz.

Varju László (DK), a társadalmi különbségek növekedéséről beszélt, melynek csökkentésében az EU segíthetne. Kitért rá, szerinte

az oktatást és az egészségügyet áldozták fel annak oltárán, hogy a gazdagok gazdagok legyenek.

Varga Mihály ezt követően a felvetéseket válaszolta meg. Potocskánénak elmondta, továbbra is cél a folyamatos párbeszéd, a felvetéseket ismerik, azonban a vállalkozói érdekképviseletekkel egységes a kormány álláspontja, s úgy érzi, jó irányba vitték a katát.

Mellár felvetése elszomorította Vargát – mondta –, s az, amit Mellár mondott, egyszerűen nem igaz. Felidézte, a párbeszédes politikus abba a hibába esik, amibe a Fidesz is 2016-ban: az emberek még nem érezték a gazdasági változásokat, de ők feketére akarták festeni a képet.

Székely Sándor felvetésére úgy reagált a pénzügyminiszter, tényleg nagy kérdés, milyen súlyponton lehet a béreket növelni, szerinte azonban ezek folyamatosan nőnek.

A 2021-es költségvetési törvény módosítása kapcsán annyit mondott Varga,

van elfogadott 2021-es költségvetés, ennek pedig, ha majd szükséges, módosításra sor fog kerülni,

egyelőre ezt még nem látja annak.

Végezetül hangsúlyozta, a devizakötvény kibocsátását helyes döntésnek tartja, továbbá egyre több magyar vállalkozás tud exportálni.