"Az előválasztás alkalmas arra, hogy vízió és programok alkotására késztesse az ellenzéki pártokat, azokat megversenyeztesse"
- reagált az Alfahírnek Ember Zoltán, az Iránytű Intézet ügyvezetője arra, hogy az ellenzék bejelentette,
Az elemző optimista, mint mondta, amennyiben a 2019. évi budapesti előválasztásból indulunk ki, amelyet sikerült botrányoktól mentesen, sikeresen, magas részvétellel megszervezni, úgy elég komoly lehetőség van az ellenzék kezében. A nyári előválasztás alatt ugyanis, a diskurzusból, a hírekből Tarlós István és Puzsér Róbert lényegében eltűnt, reflektorfényben szinte kizárólag az előválasztáson indulók programjai, megszólalásai álltak - hangsúlyozta.
Így viszont lesz 106 minikampány, mini ellenzéki csatákkal?
Ember Zoltán is azt emeli ki, hogy
– ezért a választókkal történő kapcsolattartást illetően a jelöltek, a pártok minden percet ki fognak használni. Megerősítik, aktivizálják a meglévő ellenzéki tárbort, esetleg más stratégiát követve egyes szereplők új szavazók bevonzására fognak törekedni, amely szintén pozitív az ellenzék számára.
Fontos szempont most is, hogy azok a jelöltek, akiket az ellenzéki, vagy párt nélküli szavazók 30-50-90 százaléka ismer, hatalmas előnyben vannak. Sokat számít tehát a helyben, vagy az országosan már elvégzett munka, a helyi beágyazottság - magyarázta az Iránytű Intézet ügyvezetője.
Ember Zoltán még egy fontos dologra figyelmezteti az ellenzéket: a programalkotásra, hiszen arra 2019-ben is figyeltek az előválasztásokon résztvevő választók.
A rendszer biztonságos, de 5-10 ezer aktivistára és vétószabályokra még szükség lesz az előválasztáshoz
Egyre-másra hallani politikusoktól, pártoktól hogy megmérettetik magukat az ellenzéki előválasztáson. De vajon hogy áll a felkészülés? Hány aktivistára lenne szükség, van-e már konkrét szabályrendszer, hogyan lehet kizárni a csalást és azt, hogy a résztvevők adatait ne olvasgassák a Belügyminisztériumban? Erről is kérdeztük Hajdú Gergelyt, a 2019-es budapesti előválasztást (is) lebonyolító aHang kampányigazgatóját.
"A helyi, országos programalkotás minősége igenis számítani fog"
- szögezte le az elemző.
De végül hogy győzik le a Fideszt?
Pénteken Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje a SpiritFM-nek arról beszélt, hogy
Ezt Ember Zoltán úgy egyszerűsítette le, hogy fideszes és közös ellenzéki jelöltek esetén a választókerületek harmada jó eséllyel fideszes, harmada jó eséllyel ellenzéki győztest hirdet majd, a választás pedig a középső harmadban dől majd el. Ezek a választókerületek megyei jogú városi (például: Eger, Szombathely, Nagykanizsa), vagy középvárosi székhellyel rendelkeznek (például: Szentes, Vác, Tapolca).
Az elemző szerint ezen körzetek többségére valóban igaz, hogy ott az országos átlagnak megfelelően, vagy annál jobban szerepeltek a Jobbik és a Fidesz jelöltjei. Ha csak a 2018. évi választási eredményekből indulunk ki, akkor ezekben a választókerületekben az ellenzéki pártok összeadott eredménye a Fidesz-KDNP-hez mérhető (+/-5 százalékpont), azonban ez azt is jelenti, hogy egyik fél sem bízhat a „véletlenben” - tette hozzá.
Hogyan alakulhat az ellenzéki összefogás sikeressége?
Az immár tíz éve érvényben lévő választójogi törvényt elnézve könnyen juthat akár egy borúlátóbb választó is arra a következtetésre, hogy a magyar kormányváltást szorgalmazó pártok 2022-es választási esélyességét jelentősen növelheti a közelmúltban formálisan is megvalósult ellenzéki pártszövetség. Az egyfordulóssá egyszerűsített rendszer „vagy-vagy" típusú képletének szükségszerűsége, a korábbi évek tapasztalatai, valamint egyes nemzetközi mintázatok is alátámasztani látszanak ezt a feltételezést.
"Az ellenzéknek a saját szavazóinak szinte maradéktalan aktivizálására kell fókuszálni, de több körzetben új szavazók megszólítására is. Mindkét feladatra remek eszköz lehet az előválasztás"
- szögezte le az Iránytű Intézet ügyvezetője.