Szél Bernadett: Egyértelműen zsarolással kényszerítették bele az egyetemeket a modellváltásba

Szegedi Tudományegyetem
Szegedi Tudományegyetem
Facebook

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közösségi média oldalán számolt be arról, miszerint új dokumentumokat szerzett meg, melyek azt hivatottak bizonyítani, fogalmaz: egyértelműen zsarolással kényszerítették bele az egyetemeket a modellváltásba és semmilyen garanciát sem kaptak a kormánytól.

A képviselő a Pécsi, a Szegedi és a Debreceni Egyetemhez fordult, mert látni akarta, milyen információk alapján hoztak az egyetemek szenátusai pár hét leforgása alatt az egész hazai felsőoktatás jövőjét meghatározó döntést.

Mint Szél írja, a három felsőoktatási intézményből kettő vezetése úgy gondolta, nem tartozik rá, hogy milyen információk alapján hoztak döntést a magánegyetemmé válásról. A Szegedi és a Debreceni Egyetem rektora szerint ugyanis titkosak az anyagok, mert „további döntés megalapozását szolgálják”.

Tehát bár már megszületett a döntés az egyetemek fenntartóváltásáról, mi, állampolgárok, nem ismerhetjük meg a döntés okait, majd csak ha már törvény lesz belőle – vagyis amikor már végképp senkit nem fog érdekelni, mit gondolunk. Szomorú

– írja Szél Bernadett, hozzátéve, egyedül a Pécsi Tudományegyetem rektora válaszolta meg korrekt módon az adatkérését, küldte meg a szenátusi ülésre készült előterjesztést, tájékoztató anyagot, valamint magát a szenátusi határozatot. A dokumentumokból – közölte Szél – ráadásul nagyon sok minden kiderült.

Ezek a következők a képviselő posztja alapján: 

  • Nem az egyetemek kezdeményezték a modellváltást, idézi: „A fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a Pécsi Tudományegyetem vezetése és karok dékánjai január 8-án tájékoztató megbeszélést folytattak a fenntartó képviselőjével az Egyetem modellváltási folyamatba történő esetleges bekapcsolódásáról.”
  • Iszonyatos tempót diktált Palkovics. A minisztérium eredetileg egyetlen hónap alatt akart eljutni a rektorok berendelésétől a törvényig: január 8-án volt az első megbeszélés, február 9-ére már a parlamenti előterjesztést tervezték. Ráadásul a január 18-i héten akarták véglegesíteni a kormányelőterjesztést, mielőtt még január végén döntést hozott volna a szenátus.
  • 10 nappal a szenátusi döntés előtt még nem volt kijelölt tárgyaló delegáció az egyetem részéről: „Megfogalmazódtak az Egyetemem belül tárgyaló delegáció kijelölésére irányuló igények. A tárgyalási folyamat még nem ért el olyan fázisba.”
  • Minden lehet, meg mindennek az ellenkezője is. Semmi nem derül ki ugyanis az elvileg „tájékoztató”-nak nevezett anyagból az olyan alapvető kérdésekről, mint az alapítványi kuratórium összetétele, a rektorválasztás szabályai, vagy a szenátus jogkörei. Garancia semmire nincs, mindent a majdani nagyhatalmú kuratórium dönt el és az általa elfogadott Alapító Okirat. „Az eddigi tárgyalások szerint” a kuratóriumba a rektor is javasolhat tagot, de ez nem köti a minisztert. Megüresedés esetén a kuratórium többsége dönt az új tagról. A rektorválasztást és a szenátus jogait is majd a kuratórium által elfogadott Alapító Okirat és szmsz szabályozza. Ezek rögzítHETIK a Szenátus jelenlegi hatásköreit, de „rendelkezhetnek úgy is”, hogy a fenntartó dönt minden kérdésben, ideértve a rektori pályázatot is. Magyarul lehet, hogy megmaradnak a szenátus jogai, lehet, hogy semmi se marad belőlük.
  • Hasonlóan két végletben mozog a jelenlegi egyetemi struktúra jövője is: „A modellváltás lehetőséget teremt a jelenlegi szervezeti keretek újragondolására, de az alapító döntése szerint meg is maradhat a jelenlegi struktúra. Ennek részletei a tárgyalás későbbi szakaszában kerülnek előtérbe. Az Egyetem Alapító Okirata és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendezi ezeket a kérdéseket.” Nesze semmi, fogd meg jól.
  • Arra a kérdésre, hogy mi a garancia az egyetem befolyástól mentes, szabad működésére, az a megmosolyogtató válasz, hogy az Alaptörvény... 
  • A kritikusan fontos kérdésre, hogy változik-e az állami finanszírozással tanuló hallgatók aránya, az a válasz, hogy „Reményeink szerint minimum az eddigi mértékben elérhetők lesznek továbbra is államilag finanszírozott helyek és lesznek ehhez kapcsolódó hallgatói juttatások is.” Reményeink szerint.
  • A közalkalmazottiból munkaviszonyra váltás garanciái is abban merülnek ki, hogy „a munkaviszony első évében a munkáltatói felmentésre vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók”. Ugyanez a helyzet a jubileumi jutalommal is az első 5 évben.
  • Az egész fenntartóváltás nettó anyagi zsarolással kikényszerített konstrukció — a bizonyíték: „A modellváltó intézmények esetében (!) 2 lépcsőben 15 + 15 százalék béremelésre van kormányhatározatban rögzített ígéret.” További mézesmadzag a 15-25 éves stratégiai finanszírozási szerződés az állammal és az 5 éves középtávú finanszírozási szerződés.
  • A szenátusi határozat ugyan több garanciát is kér a kormánytól, de az eredeti szöveghez képest egy módosítottat fogadtak el végül. Az eredeti így hangzott: „Az Egyetem alapító okirata megszövegezésének és módosításának során a kuratórium legyen figyelemmel a Szenátus véleményére.” Ehelyett ez lett a végső: „Az Egyetem alapító okirata megszövegezésének és módosításának során a Rektor a Szenátus által jóváhagyott javaslatokat terjeszti a kuratórium elé.” Lényegi változás ez: a szenátusi határozat így sehol nem kötelezi a kuratóriumot, hogy a mindent eldöntő Alapító Okirat kidolgozása során vegye figyelembe a javaslataikat.

A képviselő mindennek fényében úgy véli, vakon került döntéshelyzetbe a szenátus, aminek 34 igen, 2 nem és 2 tartózkodás lett a vége.

Én azt látom, úgy bólintottak rá a még nem ismert összetételű mindenható kuratóriumra, hogy semmilyen garanciát nem kaptak arra, hogy megmaradnak a jogosítványaik, sőt, hogy beleszólhatnak bármilyen döntésbe. Valójában biztos csak az, hogy a miniszter nevezi ki a kuratóriumot, aki majd elfogadja az alapító okiratot, és ha szerencséjük lesz, majd egyes pontokon figyelembe veszik a javaslataikat – vagy nem. Ez az én szememben zsarolással kikényszerített önfeladás, és szégyen, hogy a járvány közepén ezt teszi a kormány a felsőoktatással, az pedig szomorú, hogy ehhez az egyetemeken partnereket talált.

Szél hozzáteszi, most jön a parlamenti szakasz: a tervek szerint kedden terjeszti be a kormány a törvényeket. A képviselő szerint

a felsőoktatás rendszerváltás óta nem látott mértékű átalakítása zajlik. A járvány közepén. A kormány ugyanis úgy gondolta, hogy miután tíz évig hagyta lepusztulni az egészségügyet és az oktatást, egy világjárvány kellős közepén kezd neki a rendszerszintű átalakításoknak, bármiféle egyeztetés, társadalmi, szakmai, politikai vita nélkül. Akkor, amikor minden figyelem máshol van, amikor nem lehet összeülni, vitákat szervezni és tiltakozni. Nem is a Fidesz lenne, ha nem így intézte volna

– összegezte végül.