Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi interjújában megerősítette: a kormány ősszel mindenképpen elfogadja azt a törvényt, amely megtiltja, hogy politikai tevékenységet folytató szervezetek – akár NGO-ként – külföldről pénzt fogadjanak el. A Mandiner videójában közzétett beszélgetést Michal Karnowski lengyel újságíró készítette, és a 444.hu szúrta ki elsőként.

Ha valaki politikával foglalkozik, még ha NGO-nak is hívják, nem kaphat külföldről pénzt. Magyarországon meg fogjuk alkotni azt a törvényt, ami szerintem vitákat vált majd ki Brüsszelben – de megalkotjuk

– mondta Orbán.

A kormányfő szerint az ellenzék és a mögötte álló külföldi erők csak úgy szoríthatók vissza, ha a „brüsszeli beavatkozás részletei” nyilvánosságra kerülnek. Ellenkező esetben – fogalmazott

Akkor mi leszünk a vesztesek. Nemcsak elveszítjük a választást, de veszteseknek is tűnünk majd. Ezt nem tudjuk elfogadni, tehát harcolnunk kell ellene.

A Halász-féle javaslat kétharmaddal dől el

A most belengetett törvény összefüggésbe hozható azzal az „átláthatósági törvénnyel”, amelyet Halász János nyújtott be korábban „A közélet átláthatóságáról” címmel. A törvény sarkalatos lenne: az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése alapján ugyanis a közélet működését szabályozó, alapjogokat érintő törvények csak kétharmados többséggel fogadhatók el. A javaslat tárgyalását azonban június elején levették a parlament törvényalkotási bizottságának napirendjéről – ezt Kocsis Máté frakcióvezető jelentette be. Elmondása szerint nem politikai nézetkülönbség, csupán „technikai észrevételek” merültek fel a szöveggel kapcsolatban. Ugyanakkor hangsúlyozta: a Fidesz-frakció egységes abban, hogy „a szuverenitást sértő törekvésekkel szemben fel kell lépni”.

Ősszel új lendületet vehet a törvénykezés

A tusványosi beszéd alapján egyértelmű: a kormány nem tett le a Halász-féle törvénycsomagról, sőt, ősszel várhatóan újult erővel viszik a parlament elé. A „nagytakarítási törvény” a korábbi, civil szervezeteket érintő szabályozások szigorítását idézi, de most még világosabb célkeresztbe állítja a politikai tevékenységet végző, külföldről támogatott szereplőket.

A tervezet Brüsszelben biztosan komoly ellenállásba ütközik, különösen az uniós alapértékekre és az egyesülési szabadságra hivatkozó jogvédők részéről. A magyar kormány viszont úgy tűnik, kész vállalni a konfliktust – sőt, a kampány egyik fő témájává teheti a „külföldről pénzelt ellenzék” elleni fellépést.