Magyar Zoltán: "Már megjelentek a NER táskás emberei a tönkrement vendéglátósoknál"

Magyar Zoltán
Magyar Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő
Béli Balázs/Alfahír

"Olyan jelölteket indítunk az előválasztáson, akik helyben már bizonyítottak és akik kellően integratívak ahhoz, hogy ne csak az elkötelezett ellenzéki szavazókat tudják megszólítani, de a bizonytalanokat is" - Jakab Péter, a Jobbik elnöke, miniszterelnök-jelöltje nyilatkozta ezt pártja jelöltjeivel kapcsolatban. Interjúsorozatunkban bemutatjuk a Jobbik színeiben az előválasztáson induló politikusokat, és terveiket.

Sokkal komolyabb bértámogatást kapnak azok a magyarok, akik a határ osztrák felén vállaltak munkát. A halászokat továbbra is cserben hagyja a kormány, a magyar zöldség- és gyümölcstermesztők egy része pedig végnapjait éli. De továbbra is virágzik az állami földmutyi, míg a koronavírus miatt bezáratott vendéglátósoknál a várakozásoknak megfelelően megjelentek a kormányközeli üzletemberek. Magyar Zoltánnal, a Jobbik országgyűlési képviselőjével beszélgettünk, aki az ellenzéki előválasztáson Győr-Moson-Sopron megye 5. számú választókerületében indul, hogy végül egy az egyben mérettesse meg magát a kormánypárti jelölttel szemben. Interjú.

 

Mosonmagyaróvár térségében elég jelentős az ausztriai munkavállalás, a munkahelyek és bérek védelmét tekintve lát különbséget azok között akik itthon, vagy odaát dolgoznak?

Azok közül, akik Ausztriában dolgoznak éttermekben, kávézókban és hotelekben, többségükben arról számoltak be, hogy annak ellenére is megkapják a bérük 80 vagy akár 100 százalékát, hogy hosszú hónapok óta nem termelnek. Tehát lehet, hogy pont ugyanabban a helyzetben vannak mint a magyarországi munkavállalók, de ők a bérükben ezt egyáltalán nem, vagy csak alig veszik észre.

 

És azokkal mi a helyzet, akik itthon dolgoznak?

Az ő esetükben katasztrófáról beszélhetünk, és ez nálunk főleg látványos, hiszen a választókerületben az országos átlagnál magasabb a szolgáltatások aránya. A turizmusra, vendéglátásra épülő, jellemzően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások nem kapnak érdemi állami segítséget, ez pedig abban nyilvánul meg, hogy béreket sem tudnak rendesen fizetni.

 

A Jobbik 80 százalékos bértámogatást javasolt, aminek számos nemzetközi példája van. Vajon ezt miért nem fogadta meg a kormány?

Mert nem volt rá politikai akarat. Látható, hogy a Fidesz minden egyes olyan döntését, ami nem a kommunikációról szól, csak akkor hozza meg, ha a hozzá lojális gazdasági elit azt igényli. Azért nem biztosították országosan a 80 százalékos bérkompenzációt, mert a saját érdekköreikben lévő vállalkozókat külön kárpótolták.

Magyar Zoltán

A térséget komolyan érinti a munkaerő-kivándorlás, de az osztrákoknál dolgozók helyére a belső migráció hoz pótlást. Ez mekkora mértékű?

Többirányú a migráció, Magyarországon belül a Dél-Dunántúlról, Északkelet-Magyarországról és az Alföldről érkeznek munkavállalók. Ugyanakkor az ezzel előálló helyzetet nem kezelik megfelelően, a leginkább érintett Győr, Szombathely, Sopron és Mosonmagyaróvár infrastrukturálisan nem készült fel erre a brutális, és rövid időn belüli lélekszámrobbanásra. Mosonmagyaróvár papíron egy 34 ezres település, a valóságban 50 ezer fő felett élünk itt, gyakorlatilag az utolsó tyúkól is ki van adva albérletnek. A város infrastruktúrája, az úthálózat és a vízmű is küzd ezzel, de minden más szolgáltatórendszert is kihívások elé állított.

Ez is amellett érvel, mint amit a Jobbik évek óta hangoztat: a legfontosabb gazdasági irányvonalnak azt kell megcéloznia, hogy a nyugati bérekhez igazítsuk a magyar fizetéseket. Az nem tartható fenn, hogy jóformán felborul az ország, és emberek az életük munkáját hátra hagyva költöznek át az ország másik végébe, hogy aztán ott százezer forintért béreljenek lakást.

 

Eddig belső migrációról beszéltünk, jönnek ukránok is?

Ukránok és szerbek is jönnek, esetükben már közbiztonsági kérdések is felmerülnek. Persze a koronavírus-járvány ezt most némileg mérsékelte a különböző leállások miatt. Ami érdekesség, hogy már Szlovákia irányából is megjelent egyfajta migráció, és itt nem felvidéki magyarokról van szó, hanem szlovákokról, akik több határ menti településen is többségbe kerültek, mert hamar átérnek és olcsóbb nekik itt lakni, mint Pozsonyban.

 

Ön a Jobbik agrárpolitikusaként tavaly egy riportsorozattal jelentkezett a halászati hivatás megszűnéséről és a kártalanítások elmaradásáról. Javult azóta bármit a helyzet?

Sajnos a mai napig nem kaptak kártalanítást a halászok, pedig számtalan ígéretet kaptak rá. Emlékezetes, 2014-ben betiltották a természetes vizeken való halászatot, és most alapvetően nem is a döntést bírálom, mert valahol természetesnek mondható jelenség, hogy a természetes vizekre ma már sokkal inkább rekreációs és turisztikai célok szerint tekintünk, és a halászatnak a tógazdaságokon találtak helyet.

Kihalászott Halászok - Megrázó élettörténetek a kisemmizett áldozatokról

A mai napig létbizonytalanságban élnek azok a halászok, akiktől 2016-ban mindent elvettek a kereskedelmi célú halászat betiltásával. Kártalanítást a mai napig nem kaptak. Családi örökségek, és egy régi szakma megszűnése zajlik a szemeink előtt. Magyar Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes háromrészes dokumentumfilmben mutatja be a halászok tragédiáját.

A nagyobb probléma, hogy a halászok, akik akár 5-6 generáció óta családostul ebből éltek, egyik pillanatról a másikra mindent elvesztettek, akár több tízmillió forint értékű felszerelés maradt rájuk hasztalanul. Mindeközben a kormány semmilyen segítséget nem adott nekik, pedig egy állami döntés miatt vesztettek el mindent, tehát ez járna nekik. Álláspontom szerint jobb lett volna, ha kifutó jelleggel vezetik ki a halászatot, akik pedig így is kénytelenek lettek volna befejezni a hivatást, legalább az eszközeik értékében kártalanításra jogosultak. Ezt egyébként több alkalommal megígérték számukra, két miniszter és hat egyéb állami vezető, köztük államtitkárok mondták a halászok és az én szemembe is, hogy kártalanítást fognak fizetni. Ehelyett valójában arra játszottak, hogy leteljen az öt év, mert utána már nagyon nehéz a sérelmeket jogi útra terelni.

 

Korábban a termőföldekkel is sokat foglalkozott, a magyar állam például feltételezhetően jogsértő módon titkolt el olyan iratokat Ön, mint országgyűlési képviselő elől, amivel visszaéléseket bizonyíthatott volna. Ez az ügy hogy áll?

Jelenleg a Kúrián tart, már két pert megnyertem. Ők is tudják, hogy ezt nem nyerhetik meg, egyszerűen az időt húzzák. Az eddigi eljárások során egy árva fél mondatban sem érveltek az igazuk mellett, láthatóan nem is gondolják, hogy igazuk lenne, mert akkor legalább megpróbálnának harcolni. Egyszerűen az utolsó pillanatban mindig beadnak valamit, amivel tovább tudják húzni az eljárást. Most már nem igazán van hova hátrálniuk, hamarosan meg fogom kapni az iratokat.

 

És, mit vár tőlük?

Tudom, hogy mit keresek. Az fog kiderülni, hogy a magyar állam amikor földet vásárol, akkor ugyanakkora aranykorona értékű, ugyanabban a járásban lévő földek között szélsőségesen különböző árakat fizet attól függően, hogy ki a tulajdonos.

Ha egy olyan kormánybarát külföldi nagyvállalkozó a tulajdonos, akinél vadászatkor egy államtitkár ingyen lelőhetett egy ötmillió forintot érő bikát, akkor azt fogjuk látni, hogy számára ötször annyit fizet az állam hektáronként, mint egy falubeli néninek. Én ezt tudom, hogy így van, csak most szeretném, ha bizonyíték is lenne a kezemben.

 

Halászokon és földbirtokosokon túl nemrég a tormatermesztőkre is egy videóriportban hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy családi gazdaságok sora mehet tönkre azért, mert a felvásárlók kartelleznek és egyszerűen nem fizetik meg a termesztőket. Ennek végső soron import lesz a vége, ami nem hangzik éppen nemzeti jellegű gazdaságnak.

A tormaügy egy állatorvosi ló volt számomra, mert nem csak azt tudtam vele bemutatni, hogy hogyan megy tönkre egy ágazat és hogyan tűnik el egy klasszikus magyar élelmiszer-alapanyag, hanem, hogy egy egész térség hogyan süllyed el emiatt. Csinálhattuk volna a videót a bogyósokkal, de akár a hagymával vagy fokhagymával kapcsolatban is, ahogyan lassan jó néhány gyümölccsel is itt tartunk.

Magyar Zoltán a tormaültetvényen
Magyar Zoltán

Ebben az esetben nem „csak” arról van szó, hogy néhány termelő tönkremegy és mi majd importra szorulunk, hanem arról is, hogy ez egy komplex vidékfejlesztési, tájgondozási, élelmiszer-biztonsági és szociális kérdés is. Ezer dologgal összefügg, és akkor még nem beszéltünk a szolgáltatásokról, amikre nyilvánvalóan szintén kihat, ha az embereknek nem lesz bevételük.

 

A térségben visszatérő probléma szokott lenni az is, hogy nincs eléggé kiépítve a turisztikai infrastruktúra, ezt Ön hogy látja?

A Szigetközzel olyan turisztikai desztináció lehetnénk, ami képes felnőni a Budapest-Balaton-Tiszahát hármashoz negyediknek, de az elmúlt harminc év alatt csak pénz nélkül ígérgetett mindenki. Hiányzik a rendszer is, ami összefogná a fejlesztéseket, pedig mind a természeti adottság, mind az épített örökség, mind az emberi szorgalom rendelkezésre áll. A fejlesztések nélkül azonban a térségünk nem merül fel valódi turisztikai célként az emberek fejében.

 

A helyi turizmusra mennyire tette rá a kezét a NER?

A NER már megjelent, már megjelentek a NER táskás emberei a tönkrement vendéglátósoknál. Azokat a minőségi szolgáltatásokat nyújtó éttermeket és szállodákat, amik a járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek - akár a hiteltörlesztéssel akadtak gondjaik, akár a munkavállalóikat nem tudják megtartani -, már megkeresték különböző vételi ajánlatokkal. Hogy ebből mennyi realizálódik, az ezekben a hetekben, hónapokban derül ki, de ezek már jóval többek, mint pletykák.

A terjeszkedésre mutatva megemlíteném a tőlünk pár kilométerre lévő példát: Mészáros Lőrinc épített egy luxus vadászkastélyt a város határában, aminek saját helikopter-leszállója van, az épületet technikailag lehallgathatatlanná tették, saját tóval és szigettel rendelkezik. Az épületet egy néhány házból álló kis tanyavilágon keresztül lehet megközelíteni. Jellemző, hogy az ott élő emberek harminc évig hiába könyörögtek egy használható minőségű útért, ez most hirtelen megépült, de persze csak a kastélyig, nem tovább.

 

 

Ön is megméretteti magát az ellenzéki előválasztáson, Győr-Moson-Sopron megye 5-ös számú választókerületében fog elindulni. Milyen kampányra számít?

A magam részéről örömmel venném, ha minél többen indulnánk az előválasztáson, és így egy igazán demokratikus döntés eredményképpen derülne ki, hogy a térségben élők kit látnak legalkalmasabbnak a kormánypárti jelölttel szemben indulni. Mocskolódó, negatív kampányra egyáltalán nem számítok. Amennyire megismertem a többi ellenzéki párt helyi vezetőjét és képviselőjét, azt tudom mondani, hogy mindenkiben megvan a kellő intelligencia és elszántság ahhoz, hogy tisztességes legyen a kampány.

Mindenki tudja, hogy a végén akárki is győz, a többi félnek be kell állnia mögé és minden erejével segítenie kell őt, hogy megfelelő eredményt érjünk el a kormánypártokkal szemben. Legyen tisztességes verseny, és győzzön a jobbik!

Ha sikerül kormányt váltani, mik lesznek a legfontosabb feladatok?

Az elszámoltatás, a vagyonvisszaszerzés, az európai életszínvonal megcélzása. Rengeteg teendő vár ránk, de véleményem szerint valódi elszámoltatás nélkül nincs értelme új korszakot hirdetnünk. A nemzeti vagyon visszaszerzése is kiemelt feladat lesz, hiszen a lopott vagyon visszajár.

Ezek mellett elengedhetetlen, hogy olyan átfogó és már középtávon is sikert hozó stratégiát állítsunk fel, ami elérhetővé teszi a vágyott nyugati életszínvonal elérését. Itt szeretném megjegyezni, hogy jelenleg is vannak pozitív intézkedések, természetesen ezeket megtartjuk. Nagyon korai bármi ilyesmiről beszélni, de legyen szó akár a szakmámat, akár a térségemet érintő kihívásról, én alázattal vállalom a feladatot.

Akik itt élünk, mindannyian elszenvedői vagyunk annak a végtelenül korrupt és aljas rendszernek, ami csak akkor enged érvényesülni, ha közéjük tartozol. Ezzel a világgal szemben én egy teljesítményalapú és szolidáris jövőben hiszek, ahol mindenki az érdemei szerint részesül a közjavakból. Ezt el is érhetjük, mert a Fidesz legyőzéséhez a receptet már megtaláltuk.