Nemzetbiztonsági kérdéssé vált az oltásellenesség, a kormány titkolózása okozhatta a bajt

tüntetés, oltásellenesség
Béli Balázs/Alfahír

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén téma lesz az oltásellenesség is – erősítette meg az erről szóló sajtóhírt az Alfahírnek a bizottság elnöke. Stummer János közölte, álláspontja szerint bizonyos oltásellenes megnyilatkozások valóban nemzetbiztonsági kockázatnak minősülhetnek, tekintettel arra, hogy az élet védelméhez magasabb rendű jog társul, mint a véleménynyilvánításhoz.

A bizottság jobbikos elnöke lapunknak azt mondta, elégedett azzal, hogy végre a testület is foglalkozni fog a koronavírus-járvánnyal és a mögötte meghúzódó jelenségekkel, ugyanis az elmúlt egy évben a kormányzat ezt a bizottságot sem tájékoztatta arról, pontosan hogyan gondoskodnak a nemzetbiztonsági következmények elhárításáról, legyen szó akár egészségügyi, akár gazdaságpolitikai vonatkozásról.

Stummer János emlékeztetett, hogy tavaly, a járvány kezdetén az Operatív törzs első üléseire még az ellenzéki pártok képviselőit is meghívták, azonban ezzel a gyakorlattal hamar felhagytak. Pedig – tette hozzá – valójában kettős járvány ütötte fel a fejét: az egyik a koronavírus, a másik pedig a fake news, magyarul az álhírgyártás. Utóbbi ellen pedig

„csak úgy lehet védekezni, ha a kormány tájékoztat, tájékoztat, és tájékoztat. Hitelesen, összefüggően, koherensen, és nem össze-vissza kapkodva, érdemi információktól elzárva saját állampolgárait.”

A Nemzetbiztonsági bizottság elnöke úgy látja, minden országnak azon múlik a védekezése, hogy az állampolgárai mennyire akarnak együttműködni. Erre azonban hiába figyelmeztették a kormányt, az inkább az elmúlt tíz évhez hasonlóan tovább alakította azt az „információs aszimmetriát”, aminek lényegi eleme, hogy minden fontos információtól elzárják a nyilvánosságot. Stummer szerint ez a gyakorlat a koronavírus-járvány kapcsán hatványozottan így történt.

„Most pedig megy a csodálkozás és a fejvakargatás” – mondta Stummer arról, hogy az oltásellenes megnyilatkozások milyen komoly nézettségeket produkálnak a közösségi médiában. A politikus szerint ha az ember megteszi, hogy kiszakítja magát a véleménybuborékjából, akkor látja, hogy az oltásellenes mozgalmaknál mélyebbről táplálkozó kétely alakult ki az emberekben, ennek pedig elsőszámú kiváltó oka a kormány titkolózása és az, hogy „az állam hülyének nézte a saját állampolgárait”.

Stummer János
Ceglédi Ádám

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a koronavírus-járvány harmadik hullámának közepén, napi 200-300 halott mellett hogyan lehet kezelni az ilyen mozgalmakat és a járvány elleni védekezést szándékosan hátráltató hangadókat, a bizottság elnöke úgy fogalmazott:

„Ez a hajó már elment, avagy ezt a labdát már sem Orbán Viktor, sem Müller Cecília nem tudja visszahozni a pályára. Sajnos, ebbe ők már belebuktak, mert szavahihetetlenné és hiteltelenné váltak az elmúlt hónapok során.”

Az elnök szerint mindennek a hiteles kommunikáció az alapja, csak így lehet eredményeket elérni az embereknél.

Stummer János úgy látja, a Nemzetbiztonsági bizottságnak végre be kellene töltenie azt a szerepét, amit egyébként törvényben is rögzítettek, azaz, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését végezhessék. Ehhez azonban elengedhetetlen az, hogy ha van egy nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű kérdés, akkor arról érdemi és hiteles tájékoztatást kapjanak.

A bizottsági elnök az Alfahírnek azt is elmondta, hogy álláspontja szerint amennyiben elméleti oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor az élethez való jog magasabb rendű a szabad szóláshoz való jognál. Tehát amennyiben szoros összefüggés mutatható ki egy vakcina- és oltásellenes megnyilatkozás, valamint emberek halála között, akkor meglátása szerint bizonyos szabadságjogok korlátozása életvédelmi szempontból indokolt lehet.