Miért éri meg hitelt felvennie a magyar államnak a Kínai Kommunista Párt egyetemére?

orbán viktor; kína; fudan
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

540 milliárd forintos felsőoktatási beruházás Magyarországon? Első sugallatra valóban jól csengő szavak, arra azonban álmunkban sem gondoltunk volna, hogy a "kertek alatt" egy kínai gigahitelből megépülő szintén kínai felsőoktatási intézményről lesz szó. Szükségszerűen adódik a kérdés: ki jár jól azzal, ha a kínai Fudan Egyetem Magyarországra települ?

A Direkt36 írt elsőként arról, hogy egy, az Innovációs és Technológiai Minisztériumból (ITM) kiszivárgott dokumentum szerint a Fudan Egyetem budapesti kampusza 540 milliárd forintba fog kerülni, de ami ennél is érdekesebb, hogy jelentős részben kínai hitelből valósítanák meg a beruházást, ráadásul kínai munkások építenék fel kínai alapanyagokból, a budapesti kampusz kedvéért pedig ejtenék is a Diákváros tervét.

„Nemzeti" kormányunk kínai hitelből, kínai céggel, kínai vendégmunkásokkal építteti a kínai egyetemet

Az eredetileg magyar diákvárosnak tervezett helyen kapna helyet a kínai Fudan Egyetem budapesti campusa. Az intézményt a világ legnagyobb építőipari cégével, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalattal (CSCEC) építtetné meg Magyarország, a beruházási ajánlatuk szerint 338 milliárd forintba kerülne, azaz 650 ezer forintos négyzetméteráron vállalnák összesen 520 ezer négyzetméter megépítését, amihez Magyarország a hírhedt Budapest-Belgrád vasút konstrukciójához hasonló gigahitelt venne fel.

A beruházásra nem hirdettek nyílt versenyt, ugyanis már eldőlt, hogy „a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg”, a jogi szabályozást illetően pedig „szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”. Az építkezésre az a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat jelentkezett, amellyel kapcsolatban többször is felmerült már világszerte a korrupció és a kémkedés vádja is.

Az ITM szerint az állami Kínai Fejlesztési Bank - állítólagos - kedvező feltételekkel, 10-15 éves futamidővel és jüan hitel esetén maximum 4,5%-os, míg euro hitel esetén 1,9%-os kamattal vállalná a finanszírozást, amire már tett is egy előzetes ajánlatot. A hitelt teljes egészében a magyar állam fizetné vissza a vagyonkezelő alapítványon keresztül. 

Nem mellékesen - a kormány számításait alapul véve - a Fudan kampusza több pénzt igényel, mint amennyi a teljes magyar felsőoktatásnak jutott 2019-ben az állam jóvoltából.

A hvg.hu hétfői cikke szerint pedig az elmúlt időszakban elüldözött magánegyetemre, a CEU-ra írt törvényt részben visszavonja a kormány. Az új törvényjavaslat értelmében az a külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül”.

Mi lesz a Diákvárossal?

A kiszivárgott dokumentumban arról is szó esett, hogy a korábban tervezett diákváros helyett épülne meg a kínai felsőoktatási intézmény kampusza. Ugyanakkor Fürjes Balázs azonban gyorsan igyekezett eloszlatni a viharfelhőket, ugyanis az Index oldalán írt levelében cáfolta, hogy a budapesti diákváros helyett épülne meg a kínai Fudan Egyetem. Mint írta: a Diákvárost a Soroksári-Duna-ág ferencvárosi partja és a Soroksári út között építenék fel. Az intézmény mintegy 8-10 ezer magyar egyetemi hallgatónak adna helyet. A Fudan Egyetem kampuszát pedig a déli városkapu egyéb részén húznák fel, állítása szerint érintetlenül hagyva a Diákvárost.

Elvették a kínai Fudan Egyetemet Fürjes Balázstól

Egy késő, péntek esti kormányhatározat szerint kivették Fürjes Balázs hatásköréből a kínai Fudan Egyetemet, illetve a budapesti Diákváros projekt koordinálását. Ez a hatáskör hétfőtől Palkovics Lászlóhoz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjéhez kerül. Mint ismert, az eredetileg magyar diákvárosnak tervezett helyen kapna helyet a kínai Fudan Egyetem budapesti campusa.

Fürjes Balázst aztán pénteken este megfosztották kormánybiztosi pozíciójától. Ugyanis már Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lett "a Budapest Diákváros megvalósításáért, valamint a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyarországi felsőoktatási intézmény működési környezete kialakításáért felelős kormánybiztos."

Arról nincsen információ, hogy miért Palkovics Lászlóhoz került a feladat. Ám említésre érdemes, hogy ő felel a szintén a kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal koordinálásért is, amelynek várható költségeit 750 milliárd forintra becsülik, de a kormányzat a megtérülésre vonatkozó számításait 10 évre titkosította.

Az ideológiai és a titkosszolgálati kérdés

Az újonnan kinevezett kormánybiztos hétfő este nyilatkozott a Hír TV-nek - egyebek közt - a kínai egyetemmel kapcsolatban felmerült kommunista ideológiai befolyásoltságról is. Palkovics elmondta, hogy ő maga is látott idézeteket a Fudan Egyetem dokumentumaiból. De úgy látja, 

Kínában ezt majdnem minden egyetemen meg lehet találni. Ha ezt gondoljuk ideológiai kérdésnek, akkor itt valószínűleg tévedünk

Palkovics érvelését úgy folytatta, szerinte az orvostudományba, műszaki tudományokba nehéz ideológiát vinni, és ez a hazai szocializmus ideje alatt sem igazán sikerült. Ráadásul a Corvinus egyeteme révén már most is jelen van hazánkban a kínai intézmény.

A háttérben meghúzódó titkosszolgálati szál gyanújára úgy reagált, meglátása szerint, ha egy másik ország Magyarországon titkosszolgálati tevékenységet kíván végezni, ehhez nem kell neki egy egyetem, mivel az különben is "macerásabb".

A diákváros kapcsán pedig a miniszter azt mondta, az egyetemmel együtt szintén meg fog épülni a kollégium is.

Palkovics nem érzi a kínai egyetem ügyében a háttérben meghúzódó titkosszolgálati szálat

A nagy vihart kavart a kommunista Kínában működő Fudan Egyetem magyarországi campusa ügyében nyilatkozott ( https://hirtv.hu/magyarorszageloben/palkovics-laszlo-mindenki-bejuthat-a-fudan-egyetemre-aki-megfelel-a-bejutas-felteteleinek-2520336) Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Fidesz-közeli Hír TV-nek. Mint arról mi is beszámoltunk, a beruházást a magyar adófizetők állják, de az kínai hitelből, kínai alapanyagokból és jórészt kínai vendégmunkások bevonásával kívánják megvalósítani.

Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője az Alfahírnek úgy nyilatkozott, hogy előkelő ugyan az intézmény nemzetközi rangsorolása, de ennek az az egyik oka, hogy ezen lajstromok összeállításakor nem veszik figyelembe, mekkora az egyes intézményeken belül az akadémiai szabadság mértéke. 

"Egy olyan egyetemet támogat a magyar kormány a magyar adófizetők pénzéből, amelynek az alapszabályában a gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket a Kínai Kommunista Párt iránti hűség kinyilvánításával helyettesítették nemrégiben."

A jobboldali néppárt politikusa elmondta, hogy egy oknyomozó portál információi szerint az egyetem a kínai titkosszolgálat előretolt helyőrsége is lehet, éppen ezért is fontos, hogy Európában is kampusszal rendelkezzen az intézmény.

Hozzátette, hogy azzal alapvetően semmi problémája, hogy egy híres nemzetközi egyetem Magyarországra érkezzen, ahogy azzal sem, hogy a geopolitikailag egyre fontosabb ázsiai országgal, Kínával kapcsolatokat tartson fenn hazánk. Az ellen azonban tiltakoznak, hogy "a Kínai Kommunista Párt által direktben irányított" egyetem kezdje meg működését Magyarországon.

"Fontos, hogy hazánk egyensúlyt tudjon tartani külpolitikailag, azonban ez az egyensúly egyre inkább kelet felé billen az autoriter államok felé"

- ismertette a problémát a Jobbik politikusa, kiemelve, hogy Magyarország eltolódott Kína, Oroszország és Törökország irányába.

Ángyán a Fudan Egyetemről: "A rendszerszintű korrupció és hazaárulás megalapozott gyanúját is felveti"

A kormányzat által létrehozni tervezett kínai Fudan Egyetem kapcsán lapunkkal is megosztotta álláspontját Ángyán József agrármérnök, a második Orbán-kormány egykori államtitkára, aki szerint az állami, rendszerszintű korrupció és hazaárulás megalapozott gyanúját is felvető projektről van szó. Ugyanakkor szerinte nem lenne indokolatlan erről a kérdéskörről megkérdezni a magyar embereket.

Ugyanakkor Ángyán József agrármérnök és egykori államtitkár lapunknak még hétfőn kifejtette, hogy nem tartaná haszontalannak, ha erről a gigaberuházásról kérdezné meg a kormány a magyar embereket, mielőtt belevágnának. Emellett pedig éles kritikájának is hangot adott.

Legolvasottabb híreink