Salátatörvényt nyújtottak be a „kivezetésre szánt” állami vagyon „mielőbbi”(!!!) privatizációja érdekében

Rogán Antal, Orbán Viktor
Orbán Viktor/Facebook

A Fudan Egyetem és a terasznyitás/25 ezer áldozat örve alatt az Orbán-kormány egy eddiginél is komolyabb manőverbe kezdett az állam privatizálása terén: egy olyan kiskaput építene a rendszerbe, amely megnyitná a lehetőséget a közvagyon mielőbbi magánosítása előtt.

Kedd éjszaka Semjén Zsolt több törvényjavaslatot is benyújtott, például a veszélyhelyzet őszi meghosszabbításáról, egy újabb fideszes magánalapítványról, ahova aztán lehet lapátolni a közvagyont, vagy épp a civiltörvény visszavonásáról, de a mérföldkő mégis csak a Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszterhez tartozó salátatörvény (T/15995).

Már a címe is komoly:

„Az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről”.

A 36 oldalas dokumentum egy aranybánya.

Az informatikai vagyonkezelő

Rögtön az elején kijelöli, hogy Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ Zrt.) ezentúl vagyonkezelőként is fog működni. A törvény hatálybalépésekor a

„vagyonkezelésébe kerülnek a birtokában vagy üzemeltetésében lévő, állami tulajdonban álló ingóságok, az ingóságokon e törvény hatályba lépésekor fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével.”

Ezt egyébként azzal magyarázták, hogy a

"ezen speciális ingóságok körének állami tulajdonból való kikerülését megfelelő szakértelemmel bíró szervezet végezze és elkerülhető legyen ezen gyorsan avuló eszközök felhalmozódása".

A NISZ Zrt. egyik állandó üzletfele a kormány- és Mészáros-közeli 4iG Zrt. - ez a modellváltás pedig tovább erősíti azt a folyamatot, amely során a Fidesz egy óriási háttér informatikai rendszert épít ki.

A maradvány

Azonban, ha egy kicsit tovább lapozunk egy tejesen új Zrt. nevével is találkozhatunk,

létrejön ugyanis a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH).

A salátatörvény indokolása szerint

„a stratégiainak nem minősülő vagyonelemek állami tulajdonból történő, gyors, költségtakarékos és hatékony (mind ingyenes, mind ellenérték fejében történő) kivezetésének feladatait az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, 100 százalékos állami tulajdonban álló, a TLA Vagyonkezelő és -hasznosító Zártkörűen Működő Társaság átszervezésével létrejövő Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) látja el. Az MVH olyan egyedi jogosultságokkal rendelkező tulajdonosi joggyakorlói szervezet státuszát nyeri el, amely – a jelenlegi nemzeti és állami vagyonra vonatkozó jogszabályi környezethez képest – a feladatellátása hatékonyságának biztosítása érdekében a hozzá kerülő vagyonelemek jellegének megfelelően egyszerűsített eljárások mentén látja el a vagyongazdálkodási feladatait, megőrizve ugyanakkor az állami vagyonra vonatkozó alapvető garanciális szabályokat is".

Jellemző, hogy a kedd éjszaka benyújtott salátatörvény – sok más mellett - módosítja „Az állami vagyonról szóló” (2007. évi CVI. számú) törvényt is.

Ha elfogadják a Semjén-Mager javaslatot, akkor ez a szövegrész kerül a törvény preambulumába:

„Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, a nemzet számára tartós értékként megőrzendőnek minősülő vagyon védelmét szolgáló vagyongazdálkodás kialakítása, az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, továbbá a tartós értéket nem képviselő és az állami feladatok ellátásához, valamint az állami vagyongazdálkodás céljaihoz nem illeszkedő vagyon értékesítésének biztosítása érdekében, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, az állami vagyon hasznosításáról, kezeléséről, kivezetéséről" törvényt alkot meg, aminek a második paragrafusa ezzel a szöveggel egészül ki: a

„kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában a tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás elsődleges feladata az állami tulajdonból történő mielőbbi kikerülés biztosítása hatékony, célszerű, költségtakarékos, társadalmilag hasznos megoldásokkal, valamint az elsődleges feladat veszélyeztetése nélkül történő – a költségek csökkentését célzó – átmeneti hasznosítása.”

A változás jellegét érzékeltetve; Az állami vagyonról szóló törvény 2. paragrafusa jelenleg még így szól:

„A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás feladata: az állami vagyon rendeltetésének megfelelő - az állami feladatok ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő - hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítása (közvetlen felhasználás), illetve közvetett hasznosítása (beleértve a vagyoni kör változását eredményező értékesítést), valamint az állami vagyon gyarapítása (ideértve a vagyoni kör bővítését is).”

Tehát, innentől kezdve az állami vagyon gyarapítása helyett az állami tulajdonból történő mielőbbi kikerülés biztosítása a cél.

A salátatörvény módosítaná „A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt” is.

Ebben megállapítják, mi a kivezetésre szánt állami vagyon. „Az állami vagyonnak az a része, amely nem tartozik sem a kincstári vagyon, sem az üzleti vagyon körébe, és amely a vagyon jellegére, állapotára, jogi helyzetére vagy egyéb körülményekre tekintettel nem alkalmas a nemzeti vagyon alapvető rendeltetését szolgáló vagyongazdálkodási feladatok ellátására vagy e feladatok ellátására történő igénybevétele nem észszerű”. Itt is rögzítik:

„a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a nemzeti vagyongazdálkodás feladata a vagyonelemek költségtakarékos, gyors és hatékony elidegenítése, kivezetése a nemzeti vagyon köréből”.

Rendeletekre várva

Miközben a javaslat jelzi, hogy az MVH elsősorban az öröklés, vagy csődeljárás, esetleg köztartozás útján az államra szálló kis értékű vagyonelemek esetében lesz most a gazda, a salátatörvény egy helyen figyelmeztet: az Orbán-kormány felhatalmazást kapna arra, hogy később

  • „rendeletben állapítsa meg a kivezetésre szánt állami vagyon minősítésére, átadás-átvételére, az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló vagyon számviteli nyilvántartására, a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodásra, és a kivezetésre szánt állami vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályokat, valamint a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működésének sajátos szabályait";

illetve

  • „az MNV Zrt. közvetlen kezelésében lévő állami vagyonelemek minősítésére, a kivezetésre szánt állami vagyon körének megállapítására, valamint az MVH részére átadásra nem kerülő kis értékű vagyonelemek meghatározására vonatkozó szabályokat.”

Azaz, a biankócsekk megint kész. Az új privatizációs törvény értelmét rendeletekkel bármikor módosítgathatja a kormányzat (ezt a technikát láttuk a rendeleti kormányzásnál is, amikor az ellenzéknek úgy kellett szavaznia a veszélyhelyzetről, hogy nem tudhatták, milyen változásokat vezet be arra hivatkozva a Fidesz-KDNP).

A salátatörvényben - különös módon - foglalkoznak az Állami Számvevőszék működésével is. Erről itt írtunk:

Véletlen lenne? Az új privatizációs törvényben változtatnának az Állami Számvevőszék vezetésén is

Beszámoltunk arról, hogy az Orbán-kormány kedd éjszaka salátatörvényt nyújtott be a „kivezetésre szánt" állami vagyon „mielőbbi"(!!!) privatizációja érdekében, amiben többek között létrehozzák a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, valamint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatóból (NISZ Zrt.) vagyonkezelőt csinálnak, de van még egy