500 méteres partszakaszt tudtunk megtisztítani, a begyűjtött hulladék közel kétharmada, mintegy 2000 darab műanyag szemét volt, döntő többségben PET-palack
- mondta a Greenpeace tudósítójának Tóth-Kalló Éva, a Maradjanak a FÁK a Rómain civil csoport önkéntese, miután a nemzetközi környezetvédő szervezet segítségével, jelentős mennyiségű műanyag hulladéktól szabadították meg a Szentendrei-sziget egy részét.
A szétválogatott műanyagot újrafeldolgozó üzembe szállították, de jelezték, hogy a Duna által évek alatt lerakott szemétből rengeteg maradt még a szigeten, ezért arra kérnek másokat is, hogy ha arra járnak és tehetik, akkor gyűjtsék a hulladékot.
Mi biztosan folytatjuk a munkát
- tette hozzá Tóth-Kalló Éva.
A Szentendrei Duna-ág melletti erdős területen felhalmozódott szemét számottevő része kiürült PET-palack volt, mely leginkább olyan jól ismert nagyvállalatoktól származik, mint a Coca-Cola, a PepsiCo és a Szentkirályi Magyarország Kft. A Greenpeace ezért azt várja a műanyagszennyezésért felelős cégektől, hogy szakítsanak végre az egy használat után szemétté váló PET-palackokkal és hazánkban is vezessék be az újratölthető italcsomagolásokat, mert csak így lehet megállítani a hazánkat is egyre inkább elszennyező műanyagáradatot.
A Greenpeace munkatársai márkavizsgálatot is végeztek. A begyűjtött és átvizsgált 2000 darab műanyag hulladék mintegy harmada (624 db) volt beazonosíthatóan egy adott márkához, illetve vállalathoz köthető.
A műanyag szennyezettség súlyosságát jelzi, hogy a márkavizsgálat során az aktivisták 25 db, szinte egy az egyben megmaradt Margitszigeti Kristályvizes palackot is találtak, melyet körülbelül egy évtizeddel ezelőtt vont ki a forgalomból egy, a PepsiCo-hoz köthető hazai cégcsoport. Ez is azt támasztja alá, hogy a természetbe kikerült PET-palackok még hosszú évtizedekig szennyezik a környezetet, mikroműanyagokra töredezve pedig évszázadokon keresztül további komoly fenyegetést jelentenek élővilágunkra
- olvasható a Greenpeace értékelésében.
Ez alapján, csak a Coca-Cola globális szinten évente több mint 120 milliárd egyszer használatos műanyag palackot gyárt. Ez azt jelenti, hogy a cég másodpercenként 3800 darab PET-palackot önt a világra.
A Coca-Cola előszeretettel hangsúlyozza a fogyasztó felelősségét a szelektív hulladékgyűjtésben, miközben eldobható PET-palackokban forgalmazza termékeit olyan országokban is, ahol ez a szolgáltatás nem elérhető a lakosság számára
- hívták fel a figyelmet a környezetvédők.
Azonban arra is rámutatnak, hogy az újrahasznosítás önmagában nem jelent kiutat a műanyagválságból, elég csak arra gondolni, hogy mivel az eddig legyártott műanyagoknak kevesebb mint tizede lett csak újrafeldolgozva.
Azt várjuk a cégektől, hogy segítsenek kilábalni a nagyrészt általuk okozott műanyagválságból úgy, hogy felhagynak végre az eldobható csomagolóanyagok használatával. A kormánynak pedig jogszabályokkal kell köteleznie a cégeket az egyszer használatos italcsomagolások garantált újrahasznosítására és újratöltésére. Előrelépés, hogy a közelmúltban elfogadott törvény értelmében 2023-ban Magyarországon is bevezetik a kötelező visszaváltási rendszert, azonban az igazi megoldást a tartós, újratölthető, újrahasználható csomagolóanyagok jelentenék a műanyagszennyezés megfékezésére
- nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace kampányfelelőse.
Egyébként hasonló eredményre jutott a Greenpeace, amikor a Tiszán segítettek az Ukrajnából, illetve Romániából érkező szemét összegyűjtésében.
Ez úgy néz ki odaát a románoknál és az ukránoknál is, hogy vagy ledobják a szemetet a falu szélén folyó patak partjára, vagy rosszabb esetben a kukásautó eleve az árterületen szabadul meg az összegyűjtött szeméttől. Ez aztán szó szerint a nyakunkba zúdul
- mondta az Alfahírnek Tepfenhart Béla, a Szamossályin élő horgász február végén, amikor az áradások nyomán szinte menetrendszerűen érkezik a főleg műanyagokból álló több tonna szemét a határon túlról. A költségek ráadásul a magyar államkasszát, illetve az érintett önkormányzatokat terhelik, miközben a román és az ukrán kormány mindenre hivatkozik, de a saját felelősségükről nem beszélnek.