Az előválasztás nem veszélyezteti a közélet békéjét, az állíthatja helyre

Az előválasztás nem veszélyezteti a közélet békéjét, az állíthatja helyre

Ritkán háborít fel annyira megnyilatkozás, mint a minapi fideszes polgármesterek részéről, akik a közéletünk békéjét féltik. Értik, fideszes politikusok, akik közéletünk békéjét féltik! Cser-Palkovics András Székesfehérvár és Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét polgármestere a Facebook-oldalukon igazi passzív-agresszív stílusban egymás után tették közzé olyan posztokat, amelyekben az előválasztásról beszélnék le az ellenzéket.

Ha a képmutatásból versenyt hirdetnének, ezek a megnyilatkozások befutó helyre jutnának. De nemcsak képmutatás miatt sértők ezek a mondatok, hanem az a pártállami, antidemokratikus felfogás miatt is, amelyben ilyen gondolatok nem tűnnek borzasztóan kínosnak.

Olvassuk el, mit mondtak ezek a pacifista és közéletünk békéjéért serénykedő, aggódó polgármesterek: „Székesfehérvárnak békére van szüksége, nem előválasztási kampányra. […] Egy évre vagyunk még az országgyűlési választástól és nincs rosszabb időszak egy pártpolitikai kampány lefolytatására, mint a mostani. […] A fehérváriaknak most nem kampányolásra van szükségük, hanem békére, nyugalomra és stabilitásra. Komoly kihívásaink vannak, amik komoly embereket igényelnek, valódi felelősségvállalást.”

Kecskemétről pedig a következő szavak érkeztek: „Kecskemét ne legyen csatatér! Városunknak a jelenlegi kritikus helyzetben nem előválasztási kampányra, hanem nyugalomra és felelősségteljes politizálásra van szüksége, ezért azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok ellenzéki képviselőtársaimhoz, hogy függesszék fel pártpolitikai alapú csatározásaikat az előttünk álló időszakra.”

A következő beszéd jutott eszembe rögtön akkor, amikor ezeket a szavakat hallottam: „Megnőtt az ellenséges, ugyan kis létszámú, de hangos, a polgári restaurációs, ellenforradalmi erők agresszivitása. […] A parlament lejáratásával és a választások kierőszakolásával, előrehozatalával akarják a vezetést kényszerlépésre bírni. Eltúlozzák a többpártrendszer lehetőségét, felnagyítják vélt előnyeit. […] [ha győzünk], megmarad a rend, a biztonság, túljutunk gazdasági nehézségeinken, megőrizzük értékeinket, s egy új, korszerűbb és hatékonyabban működő magyar szocializmust hozunk létre. Ha nem, az anarchia, a káosz és – ne legyen illúzió – a fehérterror fog eluralkodni.” Ki mondta és mikor? Bizony Grósz Károly MSZMP főtitkár 1988 novemberében.

Kecskemét polgármesterét nem ismertem, de Cser-Palkovics Andrástól kifejezetten csalódás volt ilyen bornírt szavakat olvasni, belőle több bölcsességet néztem ki. Még Dézsi Csaba András, Győr polgármestere nem nyilvánult meg a témát illetően, de nem lepne meg, ha ő is csalódást keltően beállna ebbe a sorba, amely – szintén kádári reminiszcenciával – központi pártutasításnak fest.

Pontokba szedem, miért is porhintés, és miért is sértő a jobb sorsra érdemes politikusok megnyilatkozása:

1) A közélet békéjét nem az ellenzék töri meg. Nincs hozzá kellő felülete, pláne egy évtizedek óta Fidesz uralta városban, hogy üzenetei a teljes lakossághoz szembeötlően eljussanak. A Fidesz ellenben 2010 óta háborút vív az ellenzékkel. Nem politikai ellenfeleinek, hanem ellenségnek kezeli az ellenzéki politikusokat. Hazaárulózza, keresztényietlenezi, idegenszívűzi őket. Mára pedig eljutott oda, hogy halálpártisággal is vádolja a Fidesz az ellenzéket, minden alap nélkül. Továbbá a kormánypárti díszcivil szervezet a CÖF még „mutáns”-nak is nevezi az ellenzéki politikusokat, akik ellen békemenetre hívja a szimpatizánsait. Az nem szít békétlenséget?

2) A polgármesterek aggódnak, hogy a járvánnyal küzdve elindul a választási kampány. Tisztelt Városvezetők! A Fidesz mióta kampányol? Mert mióta megnyerte a választást 2010 tavaszán, egy pillanatra nem hagyott szuszt kampányüzemmódból sem az ellenzéknek, sem hazánk polgárainak!

3) A demokráciát nem lehet kijátszani az egészséggel és a békével! Nekem nem kell olyan egészséges, hosszú élet, ahol leigázott vagyok saját hazámban. Igaz ez arra is, hogy én a növekvő kínai befolyás ellen is boldogan tüntetnék, ahogy boldogan tüntetnék az önkormányzatok (közte fideszes önkormányzatok) szabadságáért és fennmaradásáért. „A Haza minden előtt”, én ezt komolyan gondolom. „Nekünk Magyarország az első” hirdették fennen Trumptól lenyúlva a választási szlogent fideszes politikusok 2018-ban. Nekem tényleg .(Legfeljebb Krisztus előzi meg az országomat, de hitem szerint Krisztus ugyanúgy aggódik Magyarországért.)

4) A demokratikus viták nem veszélyeztetik a békét. E lefojtott indulatok, a propagandából süvítő gyűlölet és hazugság, a változtathatlanság érzetéből fakadó reménytelenség, ezek a dolgok azok, amik veszélyeztetik a békét, de még az egészséget is, mert a szorongás minden betegség melegágya. A demokratikus viták, ahol a felek elismerik egyenrangúságukat, és minimális tisztelettel fordulnak egymás felé, azok a viták egyrészt értékes módon vezetik le a feszültséget, másrészt előrelendítenek minket, és a legjobb döntés meghozatalában segítenek bennünket. Az ellenzéki előválasztás vitája nem parttalan hazaárulózás lesz, mint ahogy ezt a kormánypárt az ellenzékkel teszi, hanem mederbe terelt vita. Olyan vita, amelytől maga a kormánypárt zárkózik el már hosszú évek, évtizedek óta.

5) Végül, de nem utolsósorban. Az előválasztást nem az ellenzéki pártok, hanem a kormánypártra szavazni nem akaró állampolgárok akarják. Az ellenzéki pártok belekényszerültek az előválasztásba, mert a választók ezt megkövetelik tőlük. Nem az ellenzéki pártok találmánya ez, és nem az ő úri passziójuk, hanem a választók akarata, a polgári Magyarország levegőhöz jutása.

Nem vehetik el tőlünk a saját sorsunk irányítását az egészségünkre és álszentül a békére hivatkozva! És nem is fogják. A polgárok maguk kényszerítették ki eddig is ezt az eszközt, üres fenyegetések a kormánypárt részéről nem tántorítanak el bennünket. Sőt, inkább megerősítenek minket abban, hogy ezzel végre diadalmaskodhat a népakarat az attól tartó állampárti jegyeket magára ötlő Fideszen is. Az előválasztás nem anarchia, nem káosz, nem terror, de csak annak lehet a gyümölcse valódi béke, szabadság és egyetértés.