Bár a kormányzati tervekben szerepel, úgy tűnik, mégsem hívják le az uniós helyreállítási alap hazánkra jutó részének kedvezményes hitelét. A múlt szombaton Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, majd másnap Gulyás Gergely azt mondta,
Magyarország a saját újraindítási tervét az alap vissza nem térítendő támogatási részére fogja beadni.
A kancelláriaminiszter ugyanakkor hozzáfűzte, a 3380 milliárd forintos kedvezményes hitelkeretet 2023 végéig bármikor igénybe veheti a magyar kormány.
A HVG360 úgy véli, Orbánék csak a vissza nem térítendő 2510 milliárdos összegre jutó pályázati anyagot fogják benyújtani Brüsszelnek, amiben például a felsőoktatás és az egészségügy fejlesztése, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések, illetve „az agglomerációs HÉV-fejlesztések” szerepelnek.
A teljes tervezetben azonban szerepelt olyan kitétel is, mely szerint a kormány ebből a vissza nem térítendő támogatásból, illetve a 3380 milliárdos kedvezményes hitelből kezdené meg az egészségügyi reformot, ebből fedezné ennek a szférának a béremelését, valamint a felsőoktatás versenyképességének javítását. Ugyancsak ez lenne a forrása a napenergia-felhasználás fejlesztésének, a hulladékgazdálkodás modernizálásának, az agráriumban az öntözéses rendszerek hatékonyságjavításának, illetve a digitális hálózatok további kiépítésének.
A hitelrész fedezte volna a Felzárkózó települések elnevezésű programot is, mely a cigányság oktatásban, munkában való részvételét vagy épp egészségügyi szűrését fejlesztette volna.
Mégis, miért mond le a kormányzat ilyen kedvezményes hitelről? A lap szerint a folyósítás feltétele, hogy
A helyreállítási terveket elvileg április 30-ig kell benyújtani, de ez nem jogvesztő határidő. Először a keret 13 százalékos előlegét folyósítják, legkorábban júliusban, ám az elfogadás feltétele a széleskörű társadalmi egyeztetés. Csakhogy emlékezetes, az erről szóló parlamenti vitanapot is az ellenzék kezdeményezte, a máskor pénzszórásra használt meg bugyuta, többnyire egyértelmű kérdésekre épülő nemzeti konzultációban sem volt szó róla.
A HVG360 emlékeztet, az érkező forrásokat be kell illeszteni az idei büdzsébe, amire a vonatkozó indítványt már benyújtották a Háznak. A tervezet szerint a GDP 2,7 százalékára rúgó ingyenes forrás érkezhet, ugyanakkor a parlamenti döntés nélkül is módosítható számokat is belekalkulálva
A lap szerint
Ez az érték tavaly év végén épp olyan mértékű volt, mint az előző válság idején, 80,4 százalék. A módosító indítvány idénre 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel és a tavalyi 365 helyett 360,9 forintos euróárfolyammal számol. Ha ezek mind összejönnek, akkor fog a adósságráta 79,9 százalékra csökkenni.