Optimista költségvetés készült 5,9 százalékos hiánnyal

Optimista költségvetés készült 5,9 százalékos hiánnyal

Ez a költségvetés Magyarország újraindításának költségvetése – ismételte meg tavalyi szavait keddi sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter, amikor bemutatta a büdzsé 2022-re készített tervezetét.

A tárcavezető aláhúzta, a költségvetés leghangsúlyosabb eleme a gazdaság-újraindítási akcióterv, melynek célja, hogy aki elvesztett munkahelyét, az vagy vissza tudja szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, illetve hogy minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia, az újra tudjon indulni, lehetőség szerint tovább is tudjon fejleszteni.

Varga a jövő évi költségvetéshez hat célt nevezett meg:

  • a családok támogatása,
  • a gazdaság újraindítása,
  • a 13. havi nyugdíj visszaépítése,
  • a 25 év alattiak személyi jövedelemadójának eltörlése,
  • a munkáltatói terhek csökkentése,
  • a munkahelyteremtés és a beruházások támogatása.

A költségvetés alapjait képező számokról elmondta, az idénre tervezett 4 százalékos növekedés után jövőre 5,2 százalékot szeretnének elérni, a GDP-arányos hiánycél pedig 5,9 százalék. A tavalyi 80,4 százalékos, illetve az idénre tervezett 79,9 százalékos államadósság után pedig azt 2022-re 79,3 százalékra szeretnék csökkenteni.

Az inflációra 3 százalékot terveznek, de hozzátette, hogy a jegybanknak a pénzromlás ütemének befolyásolására több eszköze van. A kockázatok kezelésére pedig 233 milliárd forintos tartalékot képeznek.

Az 5,9 százalékos hiánnyal kapcsolatban Varga azt hangsúlyozta, a tervezés során fontosnak tartották a költségvetés stabilitását, a hiány mérséklését, ugyanakkor biztosítani kívánták a fontosnak tartott célokhoz a források biztosítását. Rögzítette,

az Európai Bizottság egy általános mentesítő záradékkal lehetővé tette a 3 százaléktól eltérő hiánycélt,

a magyar gazdaságpolitika pedig élt ezzel a lehetőséggel, egyúttal figyeltek az egyensúly megteremtésére, az adósságráta csökkentésére is.

Tehát egy segítő, támogató, ösztönző fiskális politika határozza meg a következő évi hiánycélunkat

– foglalta össze a miniszter.

A részletekről szólva Varga Mihály ismertette, gazdaság-újraindítási célokra jövőre 7308 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap költségvetése 3620 milliárd forint. Úgy vélte, a gazdaság-újraindítási akciótervnek köszönhetően jövőre az 5 százalékot meghaladó növekedés eredménye lehet a munkahelyek számának és a keresetek a növekedése is.

Családtámogatásra Vargáék 2778 milliárd forintot terveznek, ami a 2021-re tervezett összegnél 483 milliárddal több. Ebben benne van a korábban a Jobbik által indítványozott, 25 év alattiak SZJA-mentessége, valamint az új lakások áfa- és illetékmentessége által alkotott 170 milliárd forint is.

Nyugellátásokra a 2021-re tervezettnél 255 milliárddal többet, 4170 milliárdot szánnak – mondta a tárcavezető, hozzátéve, a nyugdíjak növekedése követni fogja az infláció ütemét. A költségvetési összeg növekedése tartalmazza a 13. havi nyugdíj második ütemére szánt 160 milliárd, illetve a megfelelő gazdasági növekedés elérése esetén járó nyugdíjprémium 68,5 milliárd forintos összegét is.

Az egészségügyre szánt 2884 milliárd forint 769 milliárddal haladja meg a 2021-es tervet. Ebben jelentős tétel az a 460 milliárd forint, amit az egészségügyi dolgozók béremelésére fordítanak.

Ezzel is el kívánjuk ismerni az egészségügyi dolgozók többlet munkavállalását a járvány időszakában, azt gondolom, hogy a védekezés frontvonalában dolgozó orvosok, ápolók megérdemlik ezt az emelt összegű támogatást

– emelte ki Varga Mihály.

Az uniós forrásokra kitérve a pénzügyminiszter aláhúzta

mintegy 40 milliárd euróval kalkulálhatunk ebben a hétéves ciklusban, amiből 3001 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztési célokra 2022-ben.

Ebből jelentős tételt tesz ki a helyreállítási alapból származó forrás, melyről az egyeztetés még folyik – mondta. Mint ismert, nagyon úgy tűnik, a kormányzat csak a 2510 milliárdos vissza nem térítendő támogatást kívánja lehívni, a 3380 milliárdos kedvezményes fejlesztési hitelről lemond. (A kínai gigahitel ellen nem ágál a kormány. – A szerk.)

A korrupció miatt mondunk le 3380 milliárd forint kedvezményes fejlesztési hitelről?

Bár a kormányzati tervekben szerepel, úgy tűnik, mégsem hívják le az uniós helyreállítási alap hazánkra jutó részének kedvezményes hitelét. A múlt szombaton Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, majd másnap Gulyás Gergely azt mondta, Magyarország a saját újraindítási tervét az alap vissza nem térítendő támogatási részére fogja beadni.

Vargáék szeretnék folytatni az adó- és járulékcsökkentést is, ami 423 milliárd forinttal kevesebb költségvetési bevételt eredményez.

Az a határozott szándékunk, hogy a 2016-ban megkötött munkaadói, munkavállalói és kormánymegállapodást 2022-ben is folytassuk, tehát 2 százalékponttal tervezzük a szociális hozzájárulási adó mértékének a csökkentését

– nyomatékosította, egyben hozzátette, a 25 év alatti fiatalok adómentessége is része ennek a csomagnak.

Hosszú távú célként Varga Mihály az jelölte meg, hogy

2030-ra Magyarország azon sikeres országok közé emelkedjen, ahol jó élni, lakni és dolgozni.

Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter azt felelte, a minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatban a munkaadói és munkavállalói oldal piaci alapú megállapodását várják el. A keresetek 8 százalékos növekedésére lehet számítani – mondta. A törlesztési moratóriumra vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, az a kérdés még nincs a kormány asztalán, a tárca már elkezdte az egyeztetést a Bankszövetséggel és a jegybankkal. Kiemelte, a rendelet kizárja a törlesztőrészletek emelkedését.

Lapunk már többször is felhívta a figyelmet, a törlesztési moratórium ideje alatt a tőketartozás ugyanúgy kamatozik, így a törlesztőrészletek befagyasztása miatt a hitel futamidejének meghosszabbodásával lehet számolni.

Sok adós most szembesül azzal, amit a Fidesz-propaganda elhallgatott

Több nézői levél érkezett az ATV Híradójához a hiteltörlesztési moratórium ideje alatt megnövekedett futamidőről és költségekről - írja az ATV. Ismert, a kormányzat a tavaszi karantén bevezetésekor (március közepén) hiteltörlesztési moratóriumot hirdetett, vagyis a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak - ha jelezték hitelező bankjuk felé - ideiglenesen nem kell fizetniük a hitelek törlesztőrészleteit.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke vette át a büdzsé tervezetét, és közölte, az általános vitára 30 órás időkeretben lesz lehetőség. a költségvetés elfogadására várhatóan június 11-n vagy 14-én fog sor kerülni.

A költségvetési törvény tervezete hamarosan elérhető lesz a Parlament honlapján, amit mi is átböngészünk, összevetjük a 2021-es tervekkel. Az érdekesebb számokkal külön cikkben jelentkezünk.