Lakásvásár a Várban: van tapasztalat privatizálási szabályok jogi megalapozásához politikai haszonnal

buda, lakás
Felújított műemlék lakóépületek sora a főváros I. kerületében az Épített Világörökség részét képező Budai Vár Fortuna utcájának keleti oldalán
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Mint ahogyan arról már korábban beszámoltunk, 15-20 százalékért vehetnek lakást hamarosan a Várnegyedben önkormányzati lakásokat bérlők, ugyanis a műemlékvédelem alatt álló ingatlanok eladását előkészítő törvényjavaslat Böröcz László tájékoztatása szerint hasonló kedvezményt adna a bérlőknek, mint amit azok kaptak, akik a rendszerváltás után megvásárolhatták bérleményüket.

Az I. kerületben a nem műemlékvédelem alatt álló ingatlanok megvételére a lakóknak helyi lakásrendelet szerint van lehetősége, azonban szigorúbb feltételekkel, mint amiket az országgyűlés várhatóan hamarosan törvénybe iktat.

A jelenlegi szabály alapján – írja a 24.hu – a nem műemléki védettségű lakásokat a forgalmi érték 50 százalékán vásárolhatja meg a bent lakó bérlő. Ezen összeg csökkenhet, ha a bérlő bizonyítja az általa végzett felújítások, értéknövelő beruházások értékét: az összegekkel csökken a vételár.

Az említett lakásokat versenyeztetéssel is értékesítheti az önkormányzat, ekkor azonban a vételár nem lehet kisebb, mint az értékbecslésben meghatározott piaci ár 80 százaléka: ezt pedig egy összegben kell kifizetni.

Böröcz László friss, budavári javaslata kapcsán érdemes megemlíteni a 2006 óta fideszes vezetésű Belváros lakásértékesítési módszerét is: a jelenlegi parlamenti képviselő ugyanis 2010 után, Rogán Antal második ciklusában volt fideszes képviselő az V. kerületi testületben. Ott, ahol „hagyománya” van az önkormányzati tulajdonú bérlakások privatizálásának. 2010 és 2014 között tették lehetővé ugyanis, hogy a műemlékvédelem alatt álló házak lakásait felújítás nélkül adja el az önkormányzat, a módosítást megannyi eladás követte.

Böröcz tehát nem számít zöldfülűnek annak kapcsán,

hogyan is kell a privatizálási szabályokat jogilag úgy megalapozni, hogy abból politikai haszon is legyen.

A 24.hu összesítése alapján 2015 és 2020 között például közel kétszáz lakást adott el a belvárosi önkormányzat, jelentős részüket pedig sok tízmilliós kedvezménnyel.

A portál következtetése szerint, ha az egyösszegű fizetést nagyobb kedvezménnyel kombinálták, a bérlők a becsült ár töredékéért szerezhették meg az adott ingatlant akkor, ha egy összegben fizettek. Ez nagyobb értékű ingatlan esetén akár tízmilliós tételben mérhető engedményt jelent, bérlői múlt nélkül is.

De nézzünk egy példát: a Nádor utcában egy 31 milliósra becsült ingatlant 3,3 millióért adtak el.

A belvárosi lakásértékesítéseknek pedig – hogy, hogy nem – vannak más politikai vonatkozásai is. A Magyar Nemzet 2017-ben írta például meg azt, miszerint Rogán Antal titkárának élettársa (később felesége) lett gazdagabb egy 131 négyzetméteres Mérleg utcai lakással. Ugyan azt nem tudni, az ingatlan mennyibe is került, azt azonban sikerült a lapnak kiderítenie, hogy a vásárláshoz az önkormányzat biztosított összesen 27 milliós kölcsönt. Egyébiránt Rogán a férfi apjától, Nagy Andrástól bérli budai luxuslakását, válásukat követően pedig ő vette meg Rogán Cecília azon balatonlellei nyaralóját, amit a miniszter vitt a házasságba.