Egészségügyi alkalmazottak kötelező oltása: egy-két ezer újabb dolgozó eshet ki a rendszerből

ápoló, koronavírus,
Védőfelszerelést viselő ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított központi intenzív osztályon a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, Székesfehérváron 2021. április 28-án
MTI/Vasvári Tamás

A Magyar Közlöny keddi számából derült ki, hogy a kormány szeptember elsejéről 15-ére tolta az egészségügyi dolgozók kötelező beoltásának idejét. Azonban a Pintér Sándor által jegyzett rendelet indoklást nem közölt azzal kapcsolatban, hogy miért halasztja két héttel a kötelezővé tett oltás felvételét.

A magyar kormány még júliusban döntött úgy, hogy a koronavírus-járvány további hullámainak megfékezése és a betegek védelme érdekében az egészségügyi dolgozóknak kötelezővé teszi a védőoltás felvételét, amire szeptember elsejéig adott időt. Ennek értelmében az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban, a kórházakban, a mentőknél, a gyógyszerellátásban, a diagnosztikában foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat, a betegszállítókat és a magán egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat, az egészségügyi ellátást nyújtó szociális intézmények dolgozóit, és a szociális intézményekben egészségügyi ellátást nyújtó dolgozókat érinti a rendelet. Azok az egészségügyi dolgozók, akik ennek nem tesznek eleget, azokkal az egészségügyi szolgáltatók nem hozhatnak létre új jogviszonyt, valamint meg kell szüntetniük a jogviszonyt azokkal az egészségügyi dolgozókkal, akik megtagadják az oltás felvételét.

Vállalhatatlan volt a határidő

Dr. Soós Adrianna, a FESZ (Független Egészségügyi Szakszervezet) és Dr. Szabad Zoltán, a MOSZ (Magyar Orvosok Szakszervezete) elnöke lapunknak kifejtették, hogy a kormány által adott haladék elkerülhetetlen volt. Eleve rossz időpontot tűztek ki, hiszen a július végén megjelent jogszabály augusztus elsejével lépett hatályba, vagyis egy hónapot kaptak az oltatlan egészségügyi dolgozók arra, hogy eleget tegyenek a rendeletben foglaltaknak. Ehhez hozzátartozik, hogy a járványt követően, augusztusban kezdődött el a szabadságok dömpingje is.

Szabadságon voltak az oltásra várók és azok is, akiknek oltania kellett volna, ezért indokolt volt a türelmi idő kitolása

- üdvözölte a kormány döntését a FESZ elnöke, aki azonban a rendeletet "kockaszerű intézkedésnek" tartja két szempontból is:

  • a szakszervezetekkel való egyeztetés kapcsán, ugyanis ők már korábban segíteni tudtak volna a dolgozók körében jelen lévő vakcinálás körüli félelem eloszlatásában. Mint ismerteti Soós, megfigyelhető volt, hogy azokban a kórházakban, ahol akadt egy jó higiénikus szakember, vagy az alkalmazottak oltását fontosnak tartó szakmai vezető, ott elenyésző volt az oltást nem kérő dolgozók száma, szemben azokkal az intézményekkel, ahol egyszerűen a dolgozókra bízták a tájékozódást.
  • Emellett szerinte nemcsak az oltás kötelezővé tételével érhető el az egészségügyi dolgozók és a betegek védelme. Ha a kormány célja a kórházi munkavállalók megfertőződésének elkerülése és ezzel a vírus további terjedésének megfékezése, akkor például a magas ellenanyagszinttel - nemrég fertőzésen átesettek tekintetében - rendelkezők esetében olyan oltási időpontot is kijelölhettek volna, amit az antitest szám csökkenéséhez kötnek. Míg a vakcináktól egyéb okok - mint a háttérbetegség - miatt ódzkodók körében rendszeres PCR-teszt elrendelésével helyettesíthették volna az oltást.

Aki megteheti, inkább nyugdíjba vonul

Az Alfahír kérdésére, mely szerint van-e arra vonatkozó adat, hogy a rendeletet követően eddig mennyien vették fel az egészségügyi dolgozók közül az oltást, illetve körülbelül mennyien mondhattak fel ezt követően, Dr. Soós pontos információval nem tudott szolgálni, csak körülbelül lehet ezt megbecsülni.

Eszerint nagyjából a dolgozók 10 százalékára tenné az oltatlanokat, míg a visszajelzések alapján tipikusan a 40 éves jogviszonnyal rendelkezők körében jellemző a kórházak elhagyása, ugyanis számukra már nyitott a nyugdíjba vonulás kiskapuja.

Dr. Szabad szerint a magyar egészségügy körülbelül 110 ezres létszámú állományából legalább százas nagyságrendű lesz a rendszerből kiesettek száma, de nem kizárható az ezres számadat sem. Azonban bízik abban, hogy ezt nem érjük el.

Azt gondolom, egy-két ezer dolgozóról lesz szó, ami a jelenlegi állomány több mint 1 százalékát jelenti. Az új szolgálati jogviszony bevezetése előtt is 10 ezer dolgozó legalább hiányzott az egészségügyből, majd a márciusi érvénybe léptetését követően ötezren el is mentek. Ehhez képest az 1 százalék is nagyon sok

- tette hozzá a MOSZ vezetője, ezzel is érzékeltetve a hazai egészségügy nehéz helyzetét. Ezért is tartja jó döntésnek a szeptember elsejei dátum kitolását, hiszen, ahogy fogalmaz, a további két hétnek köszönhetően több szektorban dolgozó fog a rendszerben maradni.

A MOK-tól is próbáltuk megtudni, ők milyen számadatokkal számolnak, de ők sem tudtak érdemben reagálni a kérdéseinkre, mint levelükben fogalmaztak, "a Magyar Orvosi Kamarának ezekről a kérdésekről nincs hivatalos információja, adata".

Az elmúlt hónapokban az egészségügyi dolgozók sok megrázkódtatásnak voltak kitéve. A szakdolgozók csekély bérpótlékot kaptak - ha egyáltalán kaptak -, az új szolgálati jogviszony sok szempontból hátrányosan érintette őket, ráadásul továbbra is küzdenek a ki nem fizetett jubileumi jutalmakért is, így a kötelező oltás volt az utolsó csepp a pohárban azoknál, akik nem meggyőződésből vállalták - sorolta Dr. Soós mi vezethetett egyes kórházi alkalmazottak esetében az oltás elutasításához.

Intenzív terápiás szakápolók dolgoznak az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet Aneszteziológiai és intenzív Terápiás COVID-osztályán 2021. április 23-án
MTI/Rosta Tibor

Egyre több ország ismeri fel: az egészségügyi alkalmazottak oltása elkerülhetetlen

Mint hangsúlyozza az elnök, az egészségügyi dolgozók oltásra való kötelezése nem magyar "találmány", az elmúlt hónapokban több ország is bevezette a kötelező vakcinálást az egészségügyi intézmények alkalmazottaival szemben. Ez érthető, hiszen egy újabb hullám berobbanása esetén a kórházak teljes kapacitására szükség lehet, ezért a különböző kormányok kezdik felismerni, hogy ha elsőre negatív visszhangot is kelt az intézkedés, nem érdemes az egészségügy bedőlését politikai érdekek miatt kockáztatni. A határon túlra tekintve éppen ezért

  • Olaszországban március óta írja elő rendelet, hogy az egészségügyi dolgozókat, köztük a gyógyszerészeket is be kell oltani. Azokat, akik ezt megtagadják, az év hátralévő részére fizetés nélkül felfüggeszthetik.
  • Franciaországban minden egészségügyi dolgozónak meg kell kapnia a koronavírus elleni oltást.
  • Nagy-Britanniában októbertől kötelező lesz a koronavírus elleni védőoltás az angliai ápolóotthonokban dolgozók számára, és aki ezzel nem él az elveszíti a munkáját.
  • Görögországban Július 12-től lépett hatályba, hogy a védőoltás kötelező az idősotthonok dolgozói számára, míg szeptembertől pedig az egészségügyi dolgozók számára is.
  • Ausztrália június végén úgy döntött, hogy kötelezővé teszi a koronavírus elleni védőoltást a magas kockázatú idősek gondozásában dolgozók számára.
  • Szaúd-Arábiában májusban írták elő, hogy minden olyan köz- és magánszektorbeli munkavállaló, aki munkahelyén kíván dolgozni, be kell hogy oltassa magát.
  • Pakisztánban hasonlóan a szaúdiakhoz, nem dolgozhat sem a magán-, sem a közszférában olyan ember, aki nem kapott védőoltást.

A hazai egészségügyi dolgozók szeptember 15-ig kitolt kötelező beoltásának indoka kapcsán az Emberi Erőforrások Minisztériumát is kerestük levélben. Amint a minisztérium válaszolt lapunknak, azonnal tudatni fogjuk olvasóinkkal.