Nem vicc: Szijjártó szerint az Európai Unió nincs felkészülve a nyílt, demokratikus vitákra

Nem vicc: Szijjártó szerint az Európai Unió nincs felkészülve a nyílt, demokratikus vitákra

Az Európai Unióban nincs lehetőség valódi, kölcsönös tiszteleten alapuló, demokratikus vitákra, ahogy nagy kihívást jelent a folyamatosan megnyilvánuló kettős mérce is

- jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az általa vezetett tárca közleménye szerint kedden a dél-lengyelországi Karpaczban.

Az MTI tudósításába azt írja, a Karpaczi Gazdasági Fórumon felszólalva a külügyminiszter elmondta, fontos lenne őszinte vitát folytatni a kontinens előtt álló kihívások leküzdéséről, azonban azokat, akiknek eltér a véleménye a fősodortól, rendre Európa-ellenesnek nevezik és a partvonalra szorítják - mondta a tárcavezető a lengyel parlament alsóháza (szejm) által szervezett, Kárpátok Európája nevű nemzetközi konferencia egyik panelbeszélgetésén.

"Magyarország erős Európai Unióban érdekelt, amely az örökségüket, nemzeti identitásukat, kultúrájukat megőrizni képes, erős tagállamokon alapul, s teljességgel elutasítja azt a "szélsőséges" föderalista álláspontot, amely egyfajta Európai Egyesült Államok létrehozását célozza, nem akar további jogköröket átadni Brüsszelnek"

- szögezte le.

Szijjártó az EU versenyképessége kapcsán kijelentette, hogy a tagállamoktól nem szabad elvenni a jogot, hogy döntsenek saját adópolitikájukról, és szükség van a belső versenyre is. Emellett szerinte a közösség bővítésének blokkolása is csökkenti a versenyképességet, különösen az Egyesült Királyság kilépését, illetve azt követően, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások az EU-Svájc keretmegállapodásról.

Úgy vélekedett, hogy Szerbiát haladéktalanul fel kell venni az EU-ba, ez óriási stabilizációs tényező lenne az egész Nyugat-Balkán szempontjából. Ráadásul - mint mondta - azt is fontos látni, hogy "a politikában nincs légüres tér", amennyiben a blokk nem cselekszik, más hatalom fogja kiterjeszteni a befolyását a térségre.

A külügyminiszter a magyar külpolitika lelkének a visegrádi együttműködést nevezte, aláhúzva, hogy a négy ország ennek köszönhetően olyan fontos európai ügyekben ért el eredményeket, amelyekben egyedül nem lett volna esélyük.

Kiemelte: "ha mi nem vagyunk elkötelezettek, akkor ma kötelező letelepítési kvóták szerint osztanák szét a migránsokat az EU-ban, de nem engedtünk a kívülről jövő, elképesztő erejű nyomásnak, mindvégig kitartottunk az álláspontunk mellett".

Végezetül rámutatott, Németország 70 százalékkal nagyobb a kereskedelmi forgalma a visegrádi négyekkel, mint Franciaországgal. Ennek kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy Közép-Európa adja a német gazdaság "hátországát", s az észszerű gazdaság- és biztonságpolitikának köszönhetően a világ egyik legversenyképesebb térségévé vált, például 2014 óta Magyarország is minden évben megdöntötte a beáramló beruházások rekordját.