Hűvösebb időszak következhet a magyar-német külkapcsolatokban - interjú a Külügyi Intézet kutatójával

Hűvösebb időszak következhet a magyar-német külkapcsolatokban - interjú a Külügyi Intézet kutatójával

A német Szociáldemokrata Párt nyerte múlt héten a németországi parlamenti választást. Az már most eldőlni látszik, hogy nem lesz ismét nagykoalíció a CDU-CSU-val közösen, mivel a szocdemek a Zöldekkel (SPD) és a Szabad Demokratákkal (FDP) alakítanának koalíciós kormányt. Ami viszont nem lesz könnyű, mivel jelentős kérdésekben állnak messze egymástól az álláspontok és sokan arra számítanak, hogy egészen karácsonyig elhúzódhatnak a koalíciós tárgyalások. A másik kérdés, hogy a választási vereség eredményezhet-e változásokat a CDU-CSU-nál. Külön érdekesség, hogy milyen hatása lehet egy várható baloldali-liberális német kormányzatnak a magyar-német kapcsolatokra, miközben a Fidesz már korábban eltávolodott a német konzervatív pártoktól és az Európai Néppártból is távozott a magyar kormánypárt. Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója elemezte a német választás eredményét és hogy ez milyen hatással lehet majd a magyar-német külgazdasági és külügyi viszonyra. Interjú.

A német liberális pártok választási eredménye nyomán véget érhet a 2013 óta tartó nagykoalíciós kormányzás Németországban. Mi várható a német belpolitikában és mennyire lehet majd stabil a legtöbb szavazatot elérő Szociáldemokrata Párt (SPD) a Zöldekkel és a Szabaddemokratákkal (FDP) tervezett koalícióban?

Először a Zöldek és a liberálisok folytatnak egyeztető tárgyalásokat, majd ezután ülhetnek le immár hármasban a Szociáldemokratákkal. Stabil lehet ez a koalíció, mivel így többséget alkothatnak a Bundestagban. A főbb vitatott témák ezek között a pártok között például a klímapolitika, a gazdaságpolitika, illetve az ipar.

Mennyire állnak távol egymástól az elképzelések?

Alapvetően messze állnak. Egyelőre kölcsönösen kizáró álláspontok vannak. Például, a környezetvédelem témájában a liberálisok azt mondják, az állam ne avatkozzon bele a belsőégésű motorok gyártásába, szerintük ez is piaci alapon működjön, illetve a magasabb széndioxid kibocsátást elutasítják, a szocdemek és a Zöldek nagyobb állami szerepvállalást képzelnek el. A német adópolitikában szintén messze vannak egymástól az álláspontok. A Zöldek pont a legvagyonosabb rétegeket akarják magasabb adóval terhelni, de pont ez a réteg alkotja az FDP-nek a legstabilabb  szavazóbázisát, ráadásul ők éppen adócsökkentés szeretnének.

Ezek alapján mikorra állhat össze az új koalíció? Olvastam olyan véleményt, hogy akár karácsonyig is elhúzódhatnak a koalíciós tárgyalások.

Elképzelhető, hogy még ebben az évben Angela Merkel marad a kancellár. Tehát valóban hosszúra nyúlhatnak a tárgyalások.

Mennyire megosztott most a német társadalom?

Szerintem annyira nem. Alapvetően egy unalmas kampány volt. A felszínen nem látszott, hogy olyan durva lenne a kampány  mint amilyen a 2017-es választás előtt. Ennek egyik eredménye, hogy a főleg bevándorlással foglalkozó Alternatíva Németországért (AfD) rosszul szerepelt. Nem számított már újdonságnak ez a párt és nem is nagyon volt olyan hangos, mint korábban. Tehát az AfD nem durvította a kampányt. Ami a mélyben érzékelhető a német társadalomban, az az interneten megjelent különböző fenyegetések. Még gyilkossággal is fenyegették a pártvezetőket, a jelölteket, de ez a nyílt vitákban nem volt látható.

A migráció, a menekült kérdés, a bevándorlás mennyire volt jelentős témája a német pártoknak?

2017-ben ez még fajsúlyos témája volt az akkori kampánynak, most azonban ez a kérdés abszolút nem számított hangsúlyos témának. Inkább a szociális kérdések kerültek előtérbe főleg a koronavírus-járvány kapcsán, hogy például az állami szerepvállalás mekkora legyen. Szintén fontos téma volt a már említett klíma és környezetvédelem, hogy miként lehetne zöldíteni a német gazdaságot. Tehát, főleg ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak a német politikai pártok.

Ha sikerül megállapodniuk a liberális pártoknak, akkor Olaf Scholz, a Szociáldemokraták jelöltje lehet majd az új német kancellár. Mennyire tekinthető Scholz megosztónak, vagy éppen fordítva, elfogadhatónak a német társadalom számára?

Olaf Scholz szerintem egy elfogadható jelölt. A választások előtt megjelent különböző felmérések is Scholzot hozta ki győztesnek a többi jelölt közül. Ő számított a leginkább kompetensnek, a múltja is egy lassú építkezést mutatott, személyen nem polarizál, ha valami nem úgy sikerül, akkor feláll és tovább megy és folytatja, pártjának inkább a moderáltabb, konzervatívabb szárnyához tartozik. Tehát nem egy naiv idealista, hanem inkább pragmatikusabb, stabilitást és kiszámíthatóságot mutató politikus.

Angela Merkellel összehasonlítva miben más Olaf Scholz?

Mindketten egy nyugodt, pragmatikus irányvonalat képviselnek. Scholz is inkább keresi a kompromisszumot és ritkán áll bele keményebben egy kérdés megvitatásába. Tehát egy mérsékelt politikusnak számít Németországban. 

Ez a választási eredmény az úgynevezett jobboldal számára vereség. Várható változás Kereszténydemokrata Uniónál (CDU), vagy a Keresztényszociális Uniónál (CSU)? Lesz például tisztújítás, ami esetleg új irányba viheti majd a német jobboldali pártokat?

Lesz majd tisztújítás a két jobboldali pártnál, a napokban pedig frakcióvezetőket választanak, de nagy változásokra főleg a CSU-nál én nem számítok, bár az AfD-nél ezt a kijelentést már nem merném megkockáztatni, míg a CDU-n belül várható egyfajta belső turbulencia, hogy milyen irányba menjen tovább a nagyobb létszámú kereszténydemokrata német párt. Vannak a CDU-n belül, akik most azt szeretnék, hogy hangsúlyosabban képviseljék a keresztény-konzervatív vonalat, mint Merkel idején. Azonban nem látható egyelőre, hogy ez mennyiben jelenthet kiutat a CDU számára. Azokat a szavazókat, akiket elvesztett négy éve, aki szerint hangsúlyosabban kellene megjeleníteni a konzervatív vonalat nem biztos, hogy visszatérnek. A mostani választás eredmény azt mutatja, hogy a CDU-tól elpártolt szavazók inkább a Szociáldemokratákat választották, illetve sokan a Zöldek felé fordultak miután csalódtak a CDU-ban.

Az AfD most sem került be a törvényhozásba. Mi a helyzet ezzel a párttal?

Magukkal voltak elfoglalva. A különböző frontok képviselői, főleg a moderáltabbak és a szélsőjobboldaliak nem tudtak egymással megegyezni. A választási programba olyan dolgok is bekerültek, mint például a Dexit, az EU-ból való kilépés, amit a pártelnök nem érzett magáénak, tehát szétesett most az AfD és hát lényegében csak egy témája van ennek a pártnak ez pedig a menekült kérdés, a bevándorlás, de ez a téma most nem kapott nagyobb nyilvánosságot. Ezzel 2015 után értek el nagyobb támogatottságot, de a figyelem Németországban most más felé irányul.

Szintén fontos tényező lehet, hogy az új baloldali német kormány milyen külpolitikát folytat majd, és nyilván számunkra is fontos, hogy ez hogyan érintheti majd a magyar bel és külpolitikát? Mi várható tehát a magyar-német kapcsolatokban? Prőhle Gergely volt berlini nagykövet úgy fogalmazott, hogy hűvösebb viszony várható.

Ez szerintem megállja a helyét. A kormányzásból kikerültek a konzervatívok és a Fidesznek ott van a legtöbb politikai kapcsolata még a régi időkből amikor a Konrad Adenauer alapítványon keresztül mindkét pártszövetség a Fidesz és a CDU-CSU is az Európai Néppárt tagjai voltak. Ilyen beágyazottság nincs meg a most kormányra készülő liberálisokkal, és a szocdemekkel. Tehát a hűvösebb viszony szerintem pontos megfogalmazás.

Ez miben nyilvánulhat meg?

A német külpolitika tradicionálisan a német gazdaságpolitikára épül. Ugyanakkor fontos tényező, hogy mindhárom párt, az SPD, az FDP és a Zöldek is hangsúlyosan foglalkoznak emberjogi kérdéssekkel, problémákkal és ilyen üzeneteket is fogalmaznak meg a külpolitikájukban. Kérdés persze, hogy át tudják-e majd váltani konkrét politikai cselekvésre, azaz a jogállami problémákat mennyiben kötik majd például az EU-s kifizetésekhez, vagy az EU föderatív jellegének erősítésére, az Európai Parlament hatásköreinek erősítésére. A Zöldek és a Szociáldemokraták pénzügyi politikája inkább föderatívabb irányba tartana. Ilyen például az adósságok közös kezelése, nagyobb pénzügyi transzferek, minimálbér bevezetése. Ez utóbbit viszont nem támogatja az FDP, csakúgy mint a magyar kormány. Igazából több kritikára számítok, de a bilaterális kapcsolatokat Magyarország és Németország között szerintem ez érdemben nem fogja érinteni.