Hűvösebb időszak következhet a magyar-német külkapcsolatokban - interjú a Külügyi Intézet kutatójával

Bundestag
A Bundestag épülete Berlinben
MTI/EPA/Filip Singer

A német Szociáldemokrata Párt nyerte múlt héten a németországi parlamenti választást. Az már most eldőlni látszik, hogy nem lesz ismét nagykoalíció a CDU-CSU-val közösen, mivel a szocdemek a Zöldekkel (SPD) és a Szabad Demokratákkal (FDP) alakítanának koalíciós kormányt. Ami viszont nem lesz könnyű, mivel jelentős kérdésekben állnak messze egymástól az álláspontok és sokan arra számítanak, hogy egészen karácsonyig elhúzódhatnak a koalíciós tárgyalások. A másik kérdés, hogy a választási vereség eredményezhet-e változásokat a CDU-CSU-nál. Külön érdekesség, hogy milyen hatása lehet egy várható baloldali-liberális német kormányzatnak a magyar-német kapcsolatokra, miközben a Fidesz már korábban eltávolodott a német konzervatív pártoktól és az Európai Néppártból is távozott a magyar kormánypárt. Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója elemezte a német választás eredményét és hogy ez milyen hatással lehet majd a magyar-német külgazdasági és külügyi viszonyra. Interjú.

A német liberális pártok választási eredménye nyomán véget érhet a 2013 óta tartó nagykoalíciós kormányzás Németországban. Mi várható a német belpolitikában és mennyire lehet majd stabil a legtöbb szavazatot elérő Szociáldemokrata Párt (SPD) a Zöldekkel és a Szabaddemokratákkal (FDP) tervezett koalícióban?

Először a Zöldek és a liberálisok folytatnak egyeztető tárgyalásokat, majd ezután ülhetnek le immár hármasban a Szociáldemokratákkal. Stabil lehet ez a koalíció, mivel így többséget alkothatnak a Bundestagban. A főbb vitatott témák ezek között a pártok között például a klímapolitika, a gazdaságpolitika, illetve az ipar.

Mennyire állnak távol egymástól az elképzelések?

Alapvetően messze állnak. Egyelőre kölcsönösen kizáró álláspontok vannak. Például, a környezetvédelem témájában a liberálisok azt mondják, az állam ne avatkozzon bele a belsőégésű motorok gyártásába, szerintük ez is piaci alapon működjön, illetve a magasabb széndioxid kibocsátást elutasítják, a szocdemek és a Zöldek nagyobb állami szerepvállalást képzelnek el. A német adópolitikában szintén messze vannak egymástól az álláspontok. A Zöldek pont a legvagyonosabb rétegeket akarják magasabb adóval terhelni, de pont ez a réteg alkotja az FDP-nek a legstabilabb  szavazóbázisát, ráadásul ők éppen adócsökkentés szeretnének.

Ezek alapján mikorra állhat össze az új koalíció? Olvastam olyan véleményt, hogy akár karácsonyig is elhúzódhatnak a koalíciós tárgyalások.

Elképzelhető, hogy még ebben az évben Angela Merkel marad a kancellár. Tehát valóban hosszúra nyúlhatnak a tárgyalások.

Mennyire megosztott most a német társadalom?

Szerintem annyira nem. Alapvetően egy unalmas kampány volt. A felszínen nem látszott, hogy olyan durva lenne a kampány  mint amilyen a 2017-es választás előtt. Ennek egyik eredménye, hogy a főleg bevándorlással foglalkozó Alternatíva Németországért (AfD) rosszul szerepelt. Nem számított már újdonságnak ez a párt és nem is nagyon volt olyan hangos, mint korábban. Tehát az AfD nem durvította a kampányt. Ami a mélyben érzékelhető a német társadalomban, az az interneten megjelent különböző fenyegetések. Még gyilkossággal is fenyegették a pártvezetőket, a jelölteket, de ez a nyílt vitákban nem volt látható.

Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója
Molnár Tamás Levente

A migráció, a menekült kérdés, a bevándorlás mennyire volt jelentős témája a német pártoknak?

2017-ben ez még fajsúlyos témája volt az akkori kampánynak, most azonban ez a kérdés abszolút nem számított hangsúlyos témának. Inkább a szociális kérdések kerültek előtérbe főleg a koronavírus-járvány kapcsán, hogy például az állami szerepvállalás mekkora legyen. Szintén fontos téma volt a már említett klíma és környezetvédelem, hogy miként lehetne zöldíteni a német gazdaságot. Tehát, főleg ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak a német politikai pártok.

Ha sikerül megállapodniuk a liberális pártoknak, akkor Olaf Scholz, a Szociáldemokraták jelöltje lehet majd az új német kancellár. Mennyire tekinthető Scholz megosztónak, vagy éppen fordítva, elfogadhatónak a német társadalom számára?

Olaf Scholz szerintem egy elfogadható jelölt. A választások előtt megjelent különböző felmérések is Scholzot hozta ki győztesnek a többi jelölt közül. Ő számított a leginkább kompetensnek, a múltja is egy lassú építkezést mutatott, személyen nem polarizál, ha valami nem úgy sikerül, akkor feláll és tovább megy és folytatja, pártjának inkább a moderáltabb, konzervatívabb szárnyához tartozik. Tehát nem egy naiv idealista, hanem inkább pragmatikusabb, stabilitást és kiszámíthatóságot mutató politikus.

Olaf Scholz, a Szociáldemokraták kancellár jelöltje
MTI/EPA/Clemens Bilan

Angela Merkellel összehasonlítva miben más Olaf Scholz?

Mindketten egy nyugodt, pragmatikus irányvonalat képviselnek. Scholz is inkább keresi a kompromisszumot és ritkán áll bele keményebben egy kérdés megvitatásába. Tehát egy mérsékelt politikusnak számít Németországban. 

Ez a választási eredmény az úgynevezett jobboldal számára vereség. Várható változás Kereszténydemokrata Uniónál (CDU), vagy a Keresztényszociális Uniónál (CSU)? Lesz például tisztújítás, ami esetleg új irányba viheti majd a német jobboldali pártokat?

Lesz majd tisztújítás a két jobboldali pártnál, a napokban pedig frakcióvezetőket választanak, de nagy változásokra főleg a CSU-nál én nem számítok, bár az AfD-nél ezt a kijelentést már nem merném megkockáztatni, míg a CDU-n belül várható egyfajta belső turbulencia, hogy milyen irányba menjen tovább a nagyobb létszámú kereszténydemokrata német párt. Vannak a CDU-n belül, akik most azt szeretnék, hogy hangsúlyosabban képviseljék a keresztény-konzervatív vonalat, mint Merkel idején. Azonban nem látható egyelőre, hogy ez mennyiben jelenthet kiutat a CDU számára. Azokat a szavazókat, akiket elvesztett négy éve, aki szerint hangsúlyosabban kellene megjeleníteni a konzervatív vonalat nem biztos, hogy visszatérnek. A mostani választás eredmény azt mutatja, hogy a CDU-tól elpártolt szavazók inkább a Szociáldemokratákat választották, illetve sokan a Zöldek felé fordultak miután csalódtak a CDU-ban.

Az AfD most sem került be a törvényhozásba. Mi a helyzet ezzel a párttal?

Magukkal voltak elfoglalva. A különböző frontok képviselői, főleg a moderáltabbak és a szélsőjobboldaliak nem tudtak egymással megegyezni. A választási programba olyan dolgok is bekerültek, mint például a Dexit, az EU-ból való kilépés, amit a pártelnök nem érzett magáénak, tehát szétesett most az AfD és hát lényegében csak egy témája van ennek a pártnak ez pedig a menekült kérdés, a bevándorlás, de ez a téma most nem kapott nagyobb nyilvánosságot. Ezzel 2015 után értek el nagyobb támogatottságot, de a figyelem Németországban most más felé irányul.

Szintén fontos tényező lehet, hogy az új baloldali német kormány milyen külpolitikát folytat majd, és nyilván számunkra is fontos, hogy ez hogyan érintheti majd a magyar bel és külpolitikát? Mi várható tehát a magyar-német kapcsolatokban? Prőhle Gergely volt berlini nagykövet úgy fogalmazott, hogy hűvösebb viszony várható.

Ez szerintem megállja a helyét. A kormányzásból kikerültek a konzervatívok és a Fidesznek ott van a legtöbb politikai kapcsolata még a régi időkből amikor a Konrad Adenauer alapítványon keresztül mindkét pártszövetség a Fidesz és a CDU-CSU is az Európai Néppárt tagjai voltak. Ilyen beágyazottság nincs meg a most kormányra készülő liberálisokkal, és a szocdemekkel. Tehát a hűvösebb viszony szerintem pontos megfogalmazás.

Ez miben nyilvánulhat meg?

A német külpolitika tradicionálisan a német gazdaságpolitikára épül. Ugyanakkor fontos tényező, hogy mindhárom párt, az SPD, az FDP és a Zöldek is hangsúlyosan foglalkoznak emberjogi kérdéssekkel, problémákkal és ilyen üzeneteket is fogalmaznak meg a külpolitikájukban. Kérdés persze, hogy át tudják-e majd váltani konkrét politikai cselekvésre, azaz a jogállami problémákat mennyiben kötik majd például az EU-s kifizetésekhez, vagy az EU föderatív jellegének erősítésére, az Európai Parlament hatásköreinek erősítésére. A Zöldek és a Szociáldemokraták pénzügyi politikája inkább föderatívabb irányba tartana. Ilyen például az adósságok közös kezelése, nagyobb pénzügyi transzferek, minimálbér bevezetése. Ez utóbbit viszont nem támogatja az FDP, csakúgy mint a magyar kormány. Igazából több kritikára számítok, de a bilaterális kapcsolatokat Magyarország és Németország között szerintem ez érdemben nem fogja érinteni.