Rendkívül nagy figyelmet fordítunk, a kiberbűnözésre, illetve a felderítésre
- közölte honvédelmi miniszter, a Nemzetbiztonsági bizottság előtt.
Benkő Tibort, a testület jobbikos elnöke Stummer János kérdezte, a Pegazus-üggyel összefüggésben. A miniszter válaszában elmondta, hogy éppen az internetes bűncselekmények felderítése, illetve megelőzése volt az egyik célja, a 2019-ben létrehozott Kiber Képzési Központnak, azaz a kiberakadémiának.
Nagyon keresettek az ott végzett emberek, akik lehet, hogy sok esetben nem úgy néznek ki, mint egy katona, de eredményesen dolgoznak ezeken a területeken. Tény, hogy meg kell őket fizetni mivel a tudásuk is speciális
- mondta a honvédelmi miniszter.
Szintén kérdésre válaszolva Benkő Tibor elmondta, a parlament felhatalmazására vár annak a 12 magyar katonának a részvételét engedélyező határozat, akik részt vesznek majd a TAKUBA programban. Ez az alkalmi harci kötelékben történő magyar katonai szerepvállalást előkészítő törzs kiküldését jelenti, amelyről már korábban döntött a kormány.
A részvételt az indokolja, hogy az utóbbi évtizedben az afrikai kontinens Száhel-övezetének biztonsági helyzete jelentős mértékben romlott. Az etnikai és törzsi konfliktusok kiéleződése, a szélsőséges iszlamista mozgalmak és terrorista csoportok térnyerése tapasztalható.
Ezek a katonák megfigyelési, felderítési feladatokkal utaznak majd maliba az Előkészítő Törzshöz a francia haderővel közreműködésben. Célunk ezzel, hogy olyan információkhoz jussunk, amely megkönnyítheti a döntéseket, ha cselekvésre kerülne sor
- mondta Benkő Tibor.
A honvédelmi miniszter szólt még a haderőfejlesztés folytatásáról, a NATO vállalások és kötelezettségek teljesítéséről, valamint a hadászati eszközök beszerzésének fontosságáról.
A Magyar Néphadsereg létszáma 1990-ben még 155 700 fő volt, 2007-re pedig 23 950 főre csökkent. A NATO-tagság is indokolja a haderőfejlesztést, hiszen a washingtoni szerződés 3. cikke szerint minden nemzet köteles olyan képességet építeni és fenntartani, amellyel gondoskodni tud saját országa, saját nemzete védelméről, és ezt kell felajánlania a NATO-nak. A kormány emellett vállalta, hogy 2024-re a honvédelmi költségvetés eléri a GDP 2 százalékát, s a honvédelmi büdzsé legalább 20 százalékát pedig fejlesztésre fordítják. Az elmúlt években a honvédelmi költségvetés folyamatos növekedése mellett minden évben plusztámogatás is kapott a honvédség
- tette hozzá Benkő Tibor honvédelmi miniszter.