Hangzatos ígéretek ezúttal sem hiányoztak az ENSZ klímacsúcson

erdőírtás
pixabay.com

Jelentős vállalást tettek Glasgowban az ENSZ COP26 klímakonferencián megjelent országok képviselői, multinacionális nagyvállalatok vezetői, amikor úgy döntöttek, hogy 2030-ra beszüntetik az ipari méretekben zajló erdőírtást. Az egyezményhez csatlakozó országok között van Brazília, Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Kína, valamint az Európai Unió, illetve a tagállamok.

A megállapodáshoz kapcsolódva pedig a globális cégek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a jövőben nem finanszíroznak olyan beruházásokat és ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül kötődnek az erdőségek kiirtásához.

Úgy tűnik tehát, hogy végre észbe kaptak a világ döntéshozói és talán lesz kellő elszántság is az erdők megmentése érdekében. 

A hurráoptimizmust azonban árnyalhatják egyrészt az eddigi csalódások, hiszen a világ vezetői kamerák kereszttüzében korábban többször tettek már hangzatos ígéreteket, amiből vagy nem lett semmi, vagy az amúgy jól kidolgozott terveket rendre felülírták a nagyvállalatok, illetve az érintett országok gazdasági érdekei, s így - tisztelet a kivételeknek - legfeljebb csak látszatintézkedések történtek.

Másrészt pedig, sokat elárul, hogy a glasgow-i klímacsúcsra több mint 400 magánrepülővel érkeztek a nagyhatalmú pénzemberek, állam és kormányfők, ezért az egész inkább hasonlított egy nagyszabású elit partira, ahol illik megjelenni. Az pedig köztudott, hogy a repülőgépek az egyik legjelentősebb környezetszennyezők. Nyilván valahogyan el kell jutniuk Glasgowba, de a kommentekben valaki némi ironiával megjegyezte, hogy a 400 luxusgép árából már kijönne az esőerdők megmentése is, ha addig ki nem írtják.

Bort iszunk, vizet prédikálunk - 400 magánrepülővel érkeztek a résztvevők a klímacsúcsra

A találkozón, amelynek helyszínén 25 ezer politikus és szakértő fordul meg a következő 12 napban, olyan terveket terjesztenek elő és vitatnak meg, amelyekkel a modellszámítások alapján 1,5 fokra lehet korlátozni a globális felmelegedés mértékét. A konferencia elé időzített szakértői számítások szerint az energiafelhasználás ehhez szükséges globális átalakításához a következő évtizedekben legalább százezer milliárd dollárra lesz szükség.

Ez a konferencia is olyan, mint a korábbi klímacsúcsok, amik sehová sem vezettek.  A politikusok és a hatalmon lévők úgy tesznek, mintha komolyan vennék a jövőnket, mintha komolyan vennék azoknak az embereknek a jelenlétét, akiket már ma is érint az éghajlati válság. A változás nem ott fog elkezdődni

- jelentette ki Glasgow-ban Greta Thunberg klímaaktivista, aki a helyszínről követi figyelemmel az ENSZ 12 napos klímakonferenciájának eseményeit.

Greta Thunberg 18 éves svéd környezetvédő aktivista felszólalása az ENSZ klímacsúcson a világszervezet New York-i székházában
MTI/EPA/Justin Lane

Hasonló véleménye volt az ugandai Edwin Namakanga környezetvédőnek is, aki a BBC Radio Scotlandnak azt nyilatkozta: 

Sok ENSZ-klímacsúcs volt már, de mind kudarcot vallott.

Annyit azért hozzátett, hogy ha ezen a konferencián több ember vesz részt a világ leginkább érintett országaiból, akkor talán nagyobb remény lesz a változásra, és a vezetők nemcsak beszélni fognak, hanem cselekedni is, mielőtt túl késő lenne.

Nem elégedett a Greenpeace az erdőkről szóló megállapodással

- közölte megkeresésünkre Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse
Greenpeace Magyarország

A Greenpeace szakembere szerint az egyezmény csak újabb évtizedet biztosít az erdők pusztítására.

A megállapodás ráadásul arról sem beszél, hogy hogyan csökkentenék az aláíró országok a hús- és tejtermékek fogyasztása iránti igényt, miközben ezek az iparágak jelentik az erdőpusztítás fő hajtóerejét, hiszen az így nyert területeket főleg állattenyésztésre és takarmánycélú szója termesztésére használják

- hangsúlyozta Perger András, aki ezzel együtt bízik abban, hogy a COP26 végére olyan megállapodások születnek, amelyek világosan kijelölik az országok számára követendő utat legalább 2030-ig, és érdemi kibocsátáscsökkentést tesznek lehetővé. 

Ehhez a szükséges minimum, hogy leállítják, betiltják az új fosszilisenergia-projekteket, legyen az szénbánya vagy kőolajkút; az országoknak el kell kötelezniük magukat, hogy a globális kibocsátásokat megfelezik 2030-ig

- tette hozzá a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

A glasgow-i klímakonferencián Áder János köztársasági elnök is felszólalt és úgy fogalmazott, nem könnyű sikeres tanácskozásról beszélni, hogyha a helyzet - jelen esetben a légkör szén-dioxid-koncentrációja - folyamatosan romlik.

Áder János köztársasági elnök
MTI/Bruzák Noémi

Nehéz a választókkal elhitetni, hogy már 26 éve mindig, folyamatosan a 24. órában vagyunk

- hívta fel a figyelmet Áder János.

A nemzetközi környezetvédelmi szervezetek nyilván üdvözölték a szándékot és abban bíznak, hogy a mosolydiplomácia után, valós intézkedések következnek. Az Alfahír kérdésére a WWF Magyarország nagy előre lépésnek nevezte az erdők védelmére irányuló nemzetközi megállapodást. 

Figyelemre méltónak tartjuk, hogy a dokumentum nem csak az erdőirtások 2030-ra történő megállítását, hanem az erdők helyreállítását is szorgalmazza - mivel a meglévő, intenzív fakitermelés alá vont területek esetében sok országban leromlott állapotok alakultak ki. Magyarország erdőterületének felét például tájidegen kultúrerdők és ültetvények teszik ki, de az őshonos fákból álló hegyvidéki erdőkben is a kívánatosnál intenzívebb fahasználat történik

- nyilatkozta lapunknak Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője
WWF Magyarország

Azt csak a következő időszak mutathatja meg, hogy a skóciai Glasgowban megrendezett ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülése lehet-e majd a fordulópont a klímavédelem ügyében, vagy ez is csak kimerül a ígéretek szintjén. Viszont tény, hogy amíg nem történik radikális lépés a döntéshozóktól, addig éppen a WWF számításai szerint, évi 13 millió hektárnyi erdő pusztul el, ami percenként 36 futballpálya területének felel meg.