„Azt üzeni az ellenzéki kerekasztal nekünk 32 év után, hogy akkor lehet változást elérni, hogyha összefogás van"

„Azt üzeni az ellenzéki kerekasztal nekünk 32 év után, hogy akkor lehet változást elérni, hogyha összefogás van"

32 évvel a rendszerváltás után megannyi kérdés merül fel az emberben, hiszen a legtöbbünkben hiányérzet marad az államszocializmus felbomlása után. Csütörtök délelőtt a rendszerváltás fontos szereplői, Szelényi Zsuzsanna (egykori Fidesz és Együtt), Pető Iván (SZDSZ), Molnár Róbert (FKGP) és Kész Zoltán (MMM) beszélgetett egymással az elmúlt három évtized távlatában.

Pető Iván szerint nagyon kevés használható dolog maradt, abból mára, ami ott elhangzott. Sok értelmét nem látja az akkori idők felidézésének, mert a mai állapotok már mást tükröznek. Véleménye szerint az akkori ellenzéki összefogás olyan példaértékű tett volt, amelyből a mai ellenzéki pártok is tanulhatnak. Hiszen, akkoriban is olyan pártok fogtak össze, akik egymástól távol álltak sok tekintetben, mégis egy közös cél érdekében együttműködtek.

„A legfőbb különbség az, hogy akkor azért fogott össze az ellenzék, hogy egy békés átmenetet biztosítsanak. A kommunista rendszer akkora már erodálódott és a végén volt, gyakorlatilag szétesett. A jelenlegi helyzetben viszont egy nagyon magabiztos és erős ellenfél vár a jelenlegi összefogásra."

- mondta Pető Iván, hozzátéve: 1989-ben a szétesés tünetei jelentek meg, mert reformerek jelentek meg a kommunisták között, jelenleg a Fidesznél ilyen bomlásra utaló jelek nincsenek. 

A korábbi SZDSZ-es politikus szerint az emberek másképpen álltak hozzá akkor a demokrácia kérdéséhez, ugyanis akkoriban a társadalom a demokráciát azzal azonosította, hogy azzal majd egy nyugati életszínvonal köszönt be.

Szelényi Zsuzsanna 1990 és 94 között a liberális Fidesz országgyűlési képviselője volt, majd később az Együtt színeiben is bent ült a parlamentben. Elmondta, hogy a mai helyzet sok mindenben hasonlóságot mutat a 32 évvel ezelőtti helyzethez képest, ugyanis akkor is egy önkény túlhatalmat próbált leváltani egy széleskörű többpárti összefogás. Csak, akkor egy széteső kormányzattal állt szemben az ellenzéki kerekasztal, míg ma egy anyagilag és létszámban is erős ellenféllel kell szembenézni. Hozzátette, hogy az elmúlt években válságjelenség tapasztalható egész Európában a demokrácia helyzetét illetően. 

Úgy véli, azért nem állt ellen az akkori változásnak az MSZMP, mert úgy hitték, ha élére állnak a változásnak, akkor teljes egészében átmenthetik a hatalmukat. Ez azért nem sikerült nekik, mert 89 őszén egy olyan hullám söpört végig Európán (pl. berlini fal leomlása), amely hazánkat is elérte.

Hazánkban számos kompromisszummal történt meg a rendszerváltás, ahol mindkét oldalnak sokat kellett engednie. A jelenlegi ellenzéknek óriási feladata van, mert nem csupán a Fideszt kell leváltani, hanem a demokrácia erős alapjait kell visszaállítani. 

„Most van egy nagy hatalommal rendelkező, karizmatikus vezető, akinek még akkor is lesz támogatottsága, ha veszítenek."

Molnár Róbert egykori FKGP-s képviselőként többek között Torgyán József mellett dolgozott, míg jelenleg az összefogás miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek az egyik tanácsadója. Polgármesterként úgy látja, hogy sokkal több a párhuzam az akkori és a mostani helyzet között. Úgynevezett, társadalmi demoralizáltságot lát a, sokan elvonultak a nagypolitikától, ami ennek a hatalomnak kedvez. A Fidesz nagyon sokat tesz azért, hogy ezt a közönyt fenntartsa a társadalomban. Molnár Róbert szerint a társadalom tudatos butítása zajlik.

Megjegyezte, hogy a mai társadalom jelentős része nem látja a jövőt, s az ellenzék sem feltétlenül ad reményt az embereknek. Egymást marják sokszor és ki van kiáltva egy ellenség, de a jövőkép hiányzik. Nem beszélnek őszintén a társadalommal.

„Azt üzeni az ellenzéki kerekasztal nekünk 32 év után, hogy akkor lehet változást elérni, hogyha összefogás van. Ott is voltak eltérő politikai nézetek és szereplők, de az ország érdekében ezeket félretették, ezt kell a mai ellenzéknek is megértenie."

Elmesélte, hogy egy szomszédos polgármester arról panaszkodott neki, hogy annyira nincsen pénze a településének, hogyha meghal valaki nem tud 50 ezer forint temetési segélyt sem adni. Azt mondta neki, hogy cserbenhagyta ez a kormány és milyen rossz az ország állapota. 

„Majd néhány nap múlva az újságban azt látom, hogy ez a településvezető egy képen fotózkodik a térség fideszes képviselőjével, hogy támogatják a kormány migrációs politikáját."

Molnár 2002 óta Kübekháza polgármestere és teleplésvezetőként többször is megtapasztalta, hogy a kormány az alapján oszt támogatásokat, hogy mely független polgármesterek azok, akik a kormány kedvében járnak el. 

Antall vs. Csurka - Belső viszály és az el*úrt rendszerváltás

Az előző cikkemben azt taglaltam, hogy az Antall-kormány nehéz örökséget vett át az ún. rendszerváltás után. Hiszen, ekkor szembesült leginkább azzal, hogy milyen nehézkes pénzügyi helyzettel küszködik a magyar állam. A taxisblokád esete rávilágított arra, hogy az MDF nem tud mit kezdeni a felmerülő és váratlan nehézségekkel, de az SZDSZ is asszisztált (mihez nem?)

{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}