Szigorúbb lett az állatvédelmi törvény, de nagyobb az öröm, mint a lelkesedés

kutya, állatvédelem
pixabay.com

Új korszak kezdetének is tekinthetjük az állatvédelmi törvény szigorítását, ugyanakkor veszélyes lenne rögtön túl sokat várnunk tőle: a törvények eddig sem voltak enyhék, a probléma a betartatásukban és betartatásukban rejlett.

Az Országgyűlés kedden elfogadta az állatok védelme érdekében szükséges büntetőjogi törvények módosítását, tulajdonképpen komolyabb vita nélkül, a szavazáson minden képviselő, kormánypártiak és ellenzékiek együtt szavaztak igennel. A módosítás értelmében ezentúl súlyosabban büntetik az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít, nem csak a szervezés.

Az előterjesztést 168 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament.

illusztráció

A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.

Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.

Aki mérget szór el, börtönbe kerülhet

Fontos újítás, hogy ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő, ezen túl magasabb büntetési tétel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor.

Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amelyet szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek.

Az állatviadalok nézői (!) vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel számolhatnak, így akarják megszüntetni az erre irányuló keresletet.

illusztráció

Rögzítették: állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit - különösen a megsemmisítést - nem kell elvégezni.

A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lép hatályba.

Az előterjesztést - amely az állatvédelmi konzultáció eredményére figyelemmel készült - Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető és Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos jegyzi.

Mindenki örül, de kevesen lelkesek

A szigorítást átfogó támogatás jellemezte, a civil állatvédők és az ellenzéki pártok egyaránt a kezdetektől fogva a javaslat mellett álltak. Így is volt olyan módosító javaslat – az állatokra károsnak tartott pirotechnikai eszközök használatának jobbikos tilalmáról, valamint volt egy összellenzéki módosítócsomag is – ami már nem ment át a szűrőn, végeredményben viszont egységes törvénymódosítás született.

Nemrég az Alfahír is beszámolt az Ez Budapest! nevű programsorozat állatvédelemről szóló előadásáról, amin több ismert, civil állatvédő szervezet vezetője és ellenzéki állatvédő politikusok is részt vettek. Mint akkor is megírtuk, alapvetően ők is támogatják az állatvédelmi törvény szigorítását, ugyanakkor van köztük aki megkésettnek és kevésnek tartja, míg mások szerint az eddigi törvényeket sem tartották be teljes mértékben a hatóságok, így a szigorítások nem fognak érdemi változásokat hozni.

Büntetni, vagy jutalmazni? Mit kell tennünk az állattartókkal, hogy jól viselkedjenek?

Civil állatvédők és ellenzéki politikusok is támogatják az állatvédelmi törvény szigorítását, ugyanakkor van köztük aki megkésettnek és kevésnek tartja, míg mások szerint az eddigi törvényeket sem tartották be teljes mértékben a hatóságok, így a szigorítások nem fognak érdemi változásokat hozni - erről az Ez Budapest!

Az ugyanis eddig is létező probléma volt, hogy az állatvédők civilek – akik jelentéktelen, szinte nullával egyenlő állami támogatásból működnek, inkább adományokból és saját pénzükből – olykor hiába jelezték a települések jegyzői vagy a rendőrség felé a jogsértéseket, azok megfelelő szakmai felkészültség és akarat híján nem mindig tették meg a szükséges lépéseket, már az eddigi állatvédelmi törvények nyújtotta lehetőségeket sem aknázták ki.

Kérdés, miért javulna ez a helyzet a mostani szigorításoktól.

A szavazás után Demeter Márta parlamenti képviselő úgy reagált, a törvényi szigorítás azért is fontos, mert a társadalom jólétének egyik fokmérője az állatok jóléte: