Kedden több fontos törvényről is szavazott a Parlament, többek között büntetőjogi tárgyú törvénymódosításokról, a költségvetési szervek informatikai rendszerének fejlesztéséről, a polgármesterek fizetésének megemeléséről és a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet meghosszabbításáról is döntött az Országgyűlés, amely elfogadta az új ingatlan-nyilvántartási törvény átmeneti rendelkezéseit is.
Büntetőjogi tárgyú törvénymódosításokról döntöttek
Az Országgyűlés elfogadta a kormány büntetőjogi tárgyú törvénymódosító csomagját, amelyet az igazságügyi miniszter uniós és nemzetközi kötelezettségek, az Alkotmánybíróság határozatai, az alapvető jogok biztosának ajánlásai, illetve a jogalkalmazó szervek visszajelzései alapján nyújtott be.
A képviselők 137 igen szavazattal, két tartózkodás mellett hagyták jóvá az előterjesztést.
A Ház döntésével egyebek mellett lehetővé tette a kétszeres elvonás tilalmának érvényesítését a párhuzamosan folytatott büntetőeljárásokban, rendezte a büntetőeljárás és a felszámolás vagyoni érdekeit, valamint újraszabályozta a büntetőeljárásokkal összefüggő illetékfizetési kötelezettséget.
A költségvetési szervek informatikai rendszerének fejlesztéséről döntöttek
Az Országgyűlés elfogadta a kormány pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatcsomagját, amely egyebek mellett informatikai fejlesztések végrehajtását támogatja a költségvetési szervek hatékonyabb működése érdekében, továbbá létrehozta a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszert.
A képviselők 134 igen szavazattal hagyták jóvá a pénzügyminiszter előterjesztését.
Megemelték a polgármesterek fizetését
Az Országgyűlés januártól minden polgármester illetményét megemelte.
A főpolgármester havi illetménye bő 200 ezer forinttal 1,5 millió forintra emelkedik, míg a fővárosi kerületvezetők és a megyei jogú városok polgármestereinek díjazása 1,3 millió forintra nőhet az eddigi szűk 1 millióról, a kisebb települések vezetőinek illetménye pedig ezen összeg bizonyos százalékára nő a település lélekszámától függően.
A képviselők 136 igen szavazattal, öt tartózkodás mellett hagyták jóvá a kulturális és egyéb tárgyú törvények ezt is tartalmazó módosítását.
A Ház döntésével egy több mint 30 ezres lélekszámú város polgármesterének díjazása az 1,3 millió forint 85 százaléka, vagyis 1,1 millió forint lesz, míg egy 500 fő alatti település vezetőjének juttatása az 1,3 millió forint 40 százaléka, vagyis 520 ezer forint. Az elfogadott változtatás e két kategória között további ötöt határoz meg.
A képviselők döntése értelmében a Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.-hez kerül egy a budapesti Hajógyári-szigeten lévő üdülő, sporttelep és park.
Meghosszabbították a veszélyhelyzetet
Meghosszabbította 2022. június 1-jéig a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet az Országgyűlés. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatot 133 igen, két nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A kormány arra hivatkozva kezdeményezte a december 31-ig tartó veszélyhelyzet meghosszabbítását, hogy biztosítható legyen a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.
Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzet korábbi megszüntetését - olvasható a törvény indoklásában.
Elfogadták az új ingatlan-nyilvántartási törvény átmeneti rendelkezéseit
Az ingatlan-nyilvántartásokhoz kapcsolódó ügyvédi tevékenységekben, a közokiratok kezelésében, valamint az építésügyi és területrendezési kérdésekben is változást hoz az új ingatlan-nyilvántartási törvényhez kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabály, amelyet 138 igen szavazattal, két tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.
A jövőben csak a közhiteles ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett jogosultsággal rendelkező ügyvédek és kamarai jogtanácsosok láthatnak el ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez kapcsolódó tevékenységet. Az ezen tevékenységet ellátó ügyvédeknek kiegészítő felelősségbiztosításra is szükségük lesz, a szabályszegőket pedig eltilthatják az ilyen ügyektől.
A levéltári törvény módosítása értelmében a Magyar Nemzeti Levéltár hatósági jogkört kap, így marasztaló intézkedéseket hozhat közfeladatot ellátó szervek esetében, ha hiányosságokat tapasztal a közokiratok védelmét érintően.
A törvény rögzíti a használati célú digitális másolat készítésének szabályait.
A termőföld védelmét célozza, hogy a napelemes erőművek elhelyezhetőségére vonatkozó területrendezési hatósági engedély csak akkor adható ki, ha az a lehető legkisebb mértékű termőföldterület igénybevételével jár. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeken pedig csak háztartási méretű, üzemléptékű kiserőművet lehet létesíteni.
A területfejlesztési tervek összeállításában természettudományi, gazdasági és szociológiai végzettségű szakembereket, valamint a nemzetiségi önkormányzatokat is be kell vonni.
Szigorodnak a műemlékvédelmi szabályok: el kell kerülni az épületegyüttesek, kastélyparkok, egyházi ingatlanegyüttesek és ipari épületegyüttesek telkének megosztását.
Rendeletbe kell foglalniuk a beépítési szabályokat azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem rendelkeznek helyi építési szabályzattal.
A jövő évi minimálbér-emeléshez kapcsolódó adócsökkentésekről döntöttek
Az Országgyűlés a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggő adócsökkentéseket fogadott el, valamint megduplázta a babakötvény után járó állami támogatást.
A képviselők 139 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá az erről szóló indítványt.
A kormány novemberben döntött arról, hogy 2022. január 1-jétől a minimálbér 200 ezer, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra nő, ennek érdekében pedig több, a vállalkozások terheit csökkentő intézkedést vállalt.
A munkáltatói közterheket 4 százalékponttal csökkentik, a kisvállalati adó 11 százalékról 10 százalékra mérséklődik, az idei helyi iparűzési szabályok változatlanul maradnak. Utóbbi értelmében 2022-ben is fennmarad az a szabály, hogy az önkormányzatok nem emelhetik a helyi adókat, nem vezethetnek be új adókat és nem szüntethetnek meg kedvezményeket.
A kabinet számításai szerint az adócsökkentés eredményeként 600 milliárd forint marad a gazdaság szereplőinél, elsősorban a kis- és közepes méretű vállalkozásoknál.
Az elfogadott javaslat szerint a babakötvények (Start-számlák) állami támogatása az eddigi 6 ezer forintról legfeljebb évi 12 ezer forintra emelkedik, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapók pedig 12 ezer forint helyett évi 24 ezer forint támogatáshoz jutnak.
A kormány szándékai szerint a magasabb támogatás a jelenlegi 60 ezer forintos megtakarítás helyett már évi 120 ezer forint megtakarításra ösztönzi a gyermekek hozzátartozóit, így a kedvezményezettek nagykorúvá válásáig - az ugyancsak kamatozó állami támogatással együtt - több mint 4 millió forint gyűjthető össze az életkezdéshez.
A pazarlás csökkentése érdekében módosul az élelmiszerláncot szabályozó törvény
A legnagyobb élelmiszer-áruházaknak februrától kötelező felajánlaniuk az élelmiszerárut a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) részére. Az erről szóló, az élelmiszerpazarlás csökkentését célzó jogszabályváltozást az Országgyűlés 138 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadta el kivételes eljárásban a kormány javaslatára.
Az Országgyűlés a Poszt-Cotonoui Megállapodás elutasítására szólította fel a kormányt
Az Országgyűlés politikai nyilatkozatban szólította fel a kormányt, hogy utasítsa el a Poszt-Cotonoui megállapodást, az Európai Unió, valamint 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország közötti átfogó együttműködési egyezményt.
A parlament 137 igen szavazattal hagyta jóvá KDNP-s képviselők erről szóló javaslatát.
Az indoklás hangsúlyozza, a Poszt-Cotonoui Megállapodás migrációval kapcsolatos szövegrészei nem hangsúlyozzák a migráció hordozta veszélyeket, sőt annak pozitív hatásait vízionálják, emellett figyelmen kívül hagyják a nemzeti hatásköröket is.
Emellett a szöveg olyan hivatkozásokat is tartalmaz, amelyek a szexuális oktatás kereteit a szexuális irányultság és nemi identitás témakörére is kiterjesztenék, ami az alaptörvénnyel és a gyermekvédelmi törvénnyel is ellentétes - olvasható az előterjesztés indoklásában.
A politikai nyilatkozat aláhúzza, az Európai Uniónak nem a migrációt kell támogatnia, hanem az európai határvédelemre kell helyeznie a hangsúlyt. Jogunk van megvédeni országunkat, kultúránkat, törvényeinket, hagyományainkat és nemzeti értékeinket, amelyeket sem a bevándorlás, sem a többségi meggyőződéstől eltérő genderszemlélet nem veszélyeztethet" - áll a nyilatkozatban.
Az állam beavatkozhat az építőipari nyersanyagok kitermelésébe
A képviselők 134 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadták az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló jogszabályt.
Módosult a bányatörvény, így jövő február 1-jétől új intézményként vezetik be a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy indokolt esetben, szabályozott keretek között beavatkozzon az építőipari nyers- és alapanyagok kitermelési folyamataiba.
Piacfelügyeleti intézkedés akkor válhat indokolttá, ha az építőipari nyers- és alapanyagokkal kapcsolódó gazdasági folyamatok veszélyeztetik a nemzetgazdaság, illetve egyes ágazatok nyersanyagellátását.
Az indoklás szerint ilyen, nemzetgazdaságot veszélyeztető helyzet alakult ki például a koronavírus-világjárvány alatt is, amikor a kormány rendeletben állapított meg sajátos szabályokat erre a területre. A kormány szerint ugyanakkor a hatékony és gyors állami beavatkozásra a veszélyhelyzeten kívüli időszakban is szükség lehet.
(MTI)