Feloldják a titkosításokat, felülvizsgálják a megfigyeléseket, változtatnak a TEK működésén - ilyen lesz a nemzetbiztonság a kormányváltás után

TEK, Orbán Viktor
Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Tarlós István főpolgármester (j), Hajdu János, a TEK főigazgatója (j2) megtekinti a Terrorelhárítási Központ (TEK) terrorelhárítási gyakorlatát a Stadion autóbusz-pályaudvarnál 2016. október 6-án éjjel.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Az Egységben Magyarországért szakpolitikusai a kormánypártok által elszabotált Nemzetbiztonsági bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón jelentették be, elkészült az egységes ellenzék nemzetbiztonságot és a titkosszolgálatokat érintő programja, és egy áprilisi kormányváltás után többek között visszaállítják a testület ellenőrző szerepét is.

Hat pontban a változásért

  1. Stummer János, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke közölte, a mai elmaradt meghallgatás után az első programpont magára a bizottságra vonatkozik majd. A legfontosabbnak tartott parlamenti testület szabad szemmel is jól látható módon az utóbbi években elvesztette a valós ellenőrző jogköreit - magyarázta, hozzátéve: aki követi a híreket, látja, hogy a törvényekben rögzített ellenőrzési jogkörét a sorozatos kormánypárti szabotázs miatt képtelen betölteni a bizottság. Ezt az ellenőrzési jogkört, egy fontos szervezeti átalakítással, visszaállítjuk a mindenkori ellenzék kezébe - fogalmazott Stummer János.
  2. A második pont a TEK kérdése. A terrorelhárítás, a hírszerzés kulcsfontosságú terület, ám a rendőrségi, valamint a nemzetbiztonsági rendszeren belül egy furcsa jószág tevékenykedik, egy "pegazus", vagy inkább egy "kentaur" - így utalt Stummer János a Terrorelhárítási Központra (TEK). A bizottsági elnök szerint a dolog különös pikantériája, hogy a miniszterelnök fejében alakult ki ez a helyzet. Ahhoz, hogy ezen változtatni tudjanak, törvényeket kell módosítani a kormányváltás után.
  3. Molnár Zsolt (MSZP) arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak hazánk szuverenitásának biztosítása a feladata, nincs dolga a politikával. A titkosítással kapcsolatban megjegyezte, az az elmúlt 12 évben piros ász, jollyjoker volt a kormányzat kezében. Ha a politika ki akarta zárni nyilvánosságot, ezt használták, sokszor "indokolatlan kiterjesztéssel", "tudatosan", "parttalanná téve" a folyamatot. A kormányváltás után felülvizsgálják a titkosításokat - visszamenőleg -, és a politikus ígérete szerint sokkal több információhoz jut nyilvánosság a beszerzésekről, valamint a különböző ügyekről.
  4. A Nemzetbiztonsági bizottság szocialista tagja negyedik pontként a Pegasus kémszoftver kapcsán arról beszélt, hogy felülvizsgálják nemzetbiztonsági érdekből történő titkos információszerzés engedélyeztetését is. Szerinte a jelenlegi egy gumiszabály, és és az engedélyező minisztériumnak és az adott bírának nincs meg a megfelelő szakértői háttere egy érdemi döntéshez, tehát a megfigyelés elrendeléséhez. Ez a helyzet pedig visszaélésre ad okot. Molnár Zsolt szerint vissza kell az arányokat billenteni, konszenzust keresnek a jövő ellenzékével, a Fidesszel.
  5. Az LMP-s Ungár Péter a nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozók alacsony bérezését emelte ki, az Egységben Magyarországért régiós szintre emelné a szakszolgálatoknál dolgozók fizetését, hogy ne kelljen versenyezni a piaci szférával. Kérdésünkre közölte, direkt nem mondott konkrét százalékot, de azt aláhúzta, hogy mindenképpen cél a régiós szint elérése.
  6. Hatodik programpontként Ungár Péter ígéretet tett arra is, hogy "a diktatúra titkai nem maradhatnak a demokrácia titkai". Az Orbán-kormány leváltása után az aktanyilvánosság egy elfogadott új törvény lesz. A kommunista állambiztonsági múlt kereshetősége révén (nem sértve a nemzetbiztonsági érdekeket, és nem elkenve a különböző szintű résztvevők felelősségét) a politikusok nem tudják majd egymást zsarolni a titkos jelentésekkel.
Az Alfahír kérdésére Stummer János leszögezte, a nemzetbiztonsági programról megszületett a ellenzéki konszenzusos döntés, amely egy hosszú előkészítő munka eredménye lett, igaz, a "rendhagyó közeg" okán az előkészítés részleteibe nem ment bele.
Ungár Péter, Stummer János és Molnár Zsolt (j.)
Alfahír

Szabotázs!

Mint írtuk, a sajtótájékoztató apropója egy elszabotált Nemzetbiztonsági bizottsági ülés volt, amelyen a Völner-ügy és a Sztojka-ügy legfrissebb aktualitásáról számoltak volna be a szolgálatok vezetői. Egyébként a titkosszolgálatok jelen is voltak, és a kormány képviselői is, viszont a Fidesz-KDNP politikusai nem jöttek el, így elmaradt a meghallgatás.

Mindhárom ellenzéki politikus megegyezett abban, hogy a kormánypártok a számukra kínos ügyekre nem akartak válaszolni.

"Nem vagyok optimista"

- reagált Stummer János azon kérdésünkre, hogy lesz-e még ebben a ciklusban rendes ülése a testületnek. Annyit tett ehhez hozzá, hogy az ellenzék részéről mindent megtesznek ennek érdekében, hogy a fontos ügyekben összeüljön a Nemzetbiztonsági bizottság.