A szakszervezetek már hónapok óta tárgyaltak a kormánnyal, de egyelőre kevés sikerrel, ezért döntöttek a munkabeszüntetés mellett.
Három fontos követelésük van:
- Szeretnének valódi béremelést,
- azt kívánják, hogy a munkaterheket csökkentsék,
- illetve követelik, hogy vonják vissza a kötelező oltásról szóló döntést.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a sztrájk törvénytelen, mert a Fővárosi Törvényszék csak első fokon hozott határozatot a sztrájk jogszerűségéről és a még elégséges szolgáltatásokról. A szakszervezetek szerint ugyanakkor, csak gáncsolni akarja az érdekeik érvényesítését a kormányzat.
Hétfőn több nagyvárosi iskolában is tiltakoztak a pedagógusok. A legfrissebb hírek szerint több ezer tanár sztrájkolt. Akadt olyan iskola, ahol még az iskolai büfés is beszüntette a munkát.
A Történelem Tanárok Egyletének az elnöke is sztrájkolt.
De több fővárosi iskolában is sztrájk volt, több helyen is tanítás nélküli munkanapot hirdettek hétfőre. Akadt olyan intézmény, ahol a 600 diákból csupán kettő jelent meg reggel. Ráadásul, az egyházi iskolák közül is sokan csatlakoztak.
Komjáthy Anna, a PDSZ elnökségi tagja az Alfahírnek úgy fogalmazott, hogy több intézményvezető is igyekezett megakasztani a sztrájkot. Több szülő is jelezte, hogy olyan levelet küldtek ki a Kréta-rendszerben, hogy ha nem jönnek be a tanulók az iskolába, akkor igazolatlan hiányzással fogják büntetni a diákokat.
Hozzátette, hogy némileg meglepődtek azon, hogy milyen sokan vettek részt a kétórás munkabeszüntetésen, mert attól tartottak, hogy a kormány fenyegetései miatt többen elállnak a sztrájktól. Kaptak több helyről is olyan információt, hogy egyes intézményekben végül nem mertek sztrájkolni, de olyan helyek is akadtak, ahol éppen a fenyegetőzés miatt döntöttek úgy az utolsó pillanatban, hogy csatlakoznak.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke lapunknak úgy fogalmazott, hogy a kormányzati apparátus hihetetlen erőket mozgatott meg annak érdekében, hogy meggátolja a munkabeszüntetést.
„Tankerületekből mentek ki intézményekbe, hogy figyelmeztessék a pedagógusokat, hogy nem szabad részt venniük a sztrájkban."
Elmondta, hogy volt olyan intézmény is, ahol 20 diákra 16 tanárnak kellett volna vigyáznia, annak érdekében, hogy így ne tudjanak részt venni a munkabeszüntetésben. Totyik Tamás szerint sok pedagógus meghátrált, de nagyon sokan akadtak olyanok is, akik az utolsó pillanatban pont a fenyegetések miatt gondolta meg magát és vett részt a sztrájkban.
A bérrendezéssel kapcsolatban elmondta, hogy pénz lenne a problémára, csak politikai akarat nincs.
„Abból a pénzből, amelyet például most adott Magyarország Boszniának, abból az összegből, már egy 15 százalékos béremelés is kijönne a tanárok számára"
- utalt a PSZ alelnöke arra, hogy hazánk nemrégiben 100 millió eurót (37 milliárd forintot) adott Bosznia-Hercegovinának "gazdaságfejlesztésre."
A PSZ és a PDSZ jelezte, hogy ha a kormány képes lesz egy normális javaslatot tenni a pedagógusok felé, akkor eltekinthetnek a március 16-ai sztrájktól, de ha továbbra sem lesz képes a kormányzat figyelembe venni a kérésüket, akkor folytatják a következő sztrájk szervezését.
Több ezer pedagógus sztrájkolt hétfőn
Bár az elmúlt hetekben komoly csörte alakult ki a szakszervetek és a kormány között, ennek ellenére ma sikerült megtartaniuk a figyelmeztető sztrájkjukat. A két nagy pedagógus szakszervezet azért tartja meg kétórás munkabeszüntetését, mert szeretnének valódi béremelést, azt kívánják, hogy a munkaterheket csökkentsék, illetve vonják vissza a kötelező oltásról szóló döntést.
Megalázó bérek
A pedagógusok egyik legfontosabb követelése, a bérrendezés. A probléma legfőbb oka az, hogy a bérek számítási képletéből 2015-től kivették a minimálbér emelkedésének hatását, helyette továbbra is a 2014. évi 101.500 forintos minimálbér szerepel szorzóként "vetítési alap" néven.
Az Európai Bizottság korábbi felmérése szerint
Magyarországot tekintve, a kezdő pedagógusok garantált bérminimuma vásárlóerő-egységben az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.
Közgazdászok részletes vizsgálata szerint a versenyszférában öt év alatt 47 százalékkal, azaz közel a másfélszeresére nőttek a bruttó bérek, miközben egy kezdő gimnáziumi tanár bére csupán 11 százalékkal nőtt.
A bérrendezés hiánya miatt ráadásul óriási tanárhiány lépett fel az elmúlt években. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa szerint
közel 12000 pedagógus hiányzik a hazai oktatási rendszerből.
2017 óta folyamatosan csökken a tanárképzésre jelentkezők száma, ráadásul a tanárok átlagéletkora egyre magasabb. Most már évek óta tendencia, hogy jóval többen mennek nyugdíjba, mint ahányan esetleg elkezdik a hivatásukat, arról még csak nem is beszélve, hogy több mint 30 százalékos pályaelhagyásról beszélünk a végzettek körében.
Oktatási szakértők szerint évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában.
Az MTA közoktatási indikátorrendszerének felmérése szerint országosan megfigyelhető a tanári pálya elöregedése.
- Az adatok szerint az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra nőtt,
- a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra.
- A 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya viszont szignifikánsan csökkent, 9-ről 6 százalékra.
- Ugyanígy csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is a tanárok körében, 27 százalékról 18-ra.
- Az állami intézményeket tekintve dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20-29 éves és 30-39 éves pedagógusok.
Az elkeserítő adatok egyik legfőbb oka az, hogy a gimnáziumokban tanító pedagógusok kezdő fizetése elképesztően alacsony, bruttó 230-240 ezer forintól beszélhetünk.
A szülők és a diákok is a tanárok mellé álltak
Az ADOM diákmozgalom tagja szerint voltak olyan intézmények, ahol egyáltalán nem engedték a sztrájkot, ugyanakkor örömmel látták, hogy a közösségi média felületeken sok szülő osztotta meg, hogy csak a második óra utánra, tehát 10-re vitte be a gyerekeit az iskolába.Az ADOM a figyelmeztető sztrájk idejére meghirdette a Nem megyünk be az első két órára január 31-én! c. szolidáris akciót, minek lényege, hogy ezzel nyilvánítsanak véleményt az otthon maradó diákok.
Hozzátette, hogy a közös kiállás fontos szerepet játszhat a diákok életében.
„Az iskolában sokszor hajlamosak vagyunk elfejteni, hogy a tanáraink nap mint nap azért dolgoznak, hogy mi többet tudjunk és minél jobb életünk legyen. De ezt csak akkor tudják megtenni, ha nekik is jobb életkörülményeket garantálnak a megbecsülésükkel és megfizetésükkel. Ezt egy fontos üzenetnek tartjuk és a visszajelzések alapján a legtöbb diák tud vele azonosulni" - mondta a diákmozgalom képviselője.