Belső levelezés bizonyítja a kormány közvetlen irányítását és befolyását a közmédiumokra

Belső levelezés bizonyítja a kormány közvetlen irányítását és befolyását a közmédiumokra

Szia, ebből tudnátok írni egy hírt, forrásként rám hivatkozva? Köszi!

Az idézet a miniszterelnök sajtófőnökétől származik, amit a Direkt36 szerzett meg. Havasi Bertalan, 2019 novemberében emailt küldött a közmédiához tartozó állami hírügynökséget, a Magyar Távirati Irodát (MTI) igazgató Németh Zsoltnak. A Direkt36 birtokába került emailek szerint az MTI-nek arról kellett kiadni egy hírt, hogy Orbán Viktornak levélben köszönetet mondott egy európai zsidó ernyőszervezetet vezető rabbi.

Később Havasi azt is elküldte, hogy mi legyen a pontos cím és bevezető. Az MTI szerkesztősége pedig engedelmeskedett, és szó szerint követte az utasítást.

Az MTI belső levelezésének darabjai megmutatják, hogyan vették át a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét a közpénzből működő szervezetnél, és - ahogy Havasi levele is mutatja - mennyire magától értetődő, hogy a kormány kommunikációs emberei beleszólnak a tartalomba.

Az emailek alapján a Direkt36 szerint a kormányzati kommunikáció érdekei több módon is érvényesülnek:

- az Orbán Viktor programjairól szóló tudósításokat aprólékosan, előre megtervezik, meghatározzák, mit fognak kérdezni tőle és mire kell helyezni a hangsúlyt
- az MTI tudósítóit a minisztériumi sajtósok sokszor telefonon utasítják, hogyan írjanak meg egy anyagot
- nemcsak a kormányszervek közleményeit kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségének, az Opus Globalnak a közleményeit is
- az MTI sajtónyilvános eseményeket tartalmazó gyűjtéséből a fideszes politikusok programjainak nagy részét szándékosan kihagyják, így a nem baráti sajtó nem is tud ezekről tudósítani

A Telex felidézte azt a hangfelvétel, amelyen Bende Balázs, a közmédia tartalomgyártásának egyik fő irányítója egy 2019-es értekezleten többek között arról beszél a dolgozóknak, hogy 

ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják és ennek megfelelően dolgozunk mindannyian, akinek meg ez nem tetszik, az adja be a felmondását.

A Direkt36hoz került emaileket a Telex tette közzé és ezek alapján rendszerszintű, hogy a kormányzat kommunikációs emberei gyakran közvetlenül is beleszólnak a munkájukba. Egyes esetekben a minisztériumi sajtósok telefonon tollba is mondták, hogy a főnökeik nyilatkozataiban mit kell a címben és a bevezetőben kiemelni, és mi az, ami inkább maradjon ki a tudósításból.

A sajtósok azonban általában vigyáznak arra - főként az elmúlt években kiszivárgott esetekből tanulva -, hogy egyértelmű írásos bizonyítéka ne legyen a felülről érkező, politikai utasításoknak. Jellemzően tehát telefonon elmondják, hogy mi a feladat, majd emailben már csak egy közleményt vagy egy hangfelvételt küldenek át.

Egy másik belső email arról tanúskodik, hogy nemcsak Orbán Viktor közvetlen kommunikációs stábja, hanem a Rogán Antal minisztériumához tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központnak is szerepe van abban, hogy milyen híreket közöl az MTI. A minisztériumi közlemények címét és bevezetőjét tilos módosítani, erről több, a Direkt36-hoz eljutott email is tanúskodik. Erre 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is belső körlevélben figyelmeztettek az MTI ügyeletes vezető szerkesztői.

2020 áprilisában például egyikük, Ráthy Sándor „alázatos kérelem” tárggyal írta körbe az MTI belső levelezőlistáira, hogy

akinek már a könyökén jön ki, attól elnézést kérek, akinek még nem sikerült megjegyeznie, annak most újra itt a lehetőség. NE változtassatok a kormányzati és kormányzatközeli szervezetek közleményeinek címén, példa: ITM: és ide a címet, amit ők adtak, szó szerint.

A „szó szerintet” pirossal is kiemelte az emailben.

A kormányzati befolyás a sajtóra azonban nem áll meg a „baráti” médiumok felügyeletével. Kormányinfókra, illetve más kormányzati sajtótájékoztatókra az Alfahírt és a Magyar Hangot rendszerint be sem engedik. Sokszor a Telex, illetve korábban az Index tudósítói sem lehettek jelen és tehettek fel olyan kérdéseket, amelyeket a közmédia, vagy a kormánypárti médiumok képviselői biztosan nem tennének fel.

Nem engedték be az Alfahírt a Kormányinfóra, mégis mi kérdeztük elsőként Orbán Viktort

Hiába regisztrált szerkesztőségünk a hosszú idő után először sajtónyilvános kormányinfóra, az ajtóban állók egy listára hivatkozva nem engedtek be a tájékoztatóra, ahol egyébként meglepetésre Orbán Viktor válaszolt a felmerülő kérdésekre. Hiába érveltünk, hogy időben regisztráltunk, egészen pontosan szerdán 12 óra 53 perckor küldtük el a jelentkezést. Az ajtónálló hajthatatlan volt.

A Direkt36 birtokába jutott több belső email, amelyik megmutatja, hogyan intézik ma az MTI Agenda szerkesztését. Az ügyeletes vezető szerkesztők által körbeküldött levelekben a másnapi események listája szerepel, és a kormánypárti politikusok programjai mellett az látható, hogy „MTI és M1 tudósító részvétele” szükséges, viszont „agendába nem kérjük”.

Ez azt jelenti, hogy a nyilvánosan látható Agendába ezek ne kerüljenek be, ami jelentősen megnehezíti a kormányzattal kritikus újságírók munkáját, viszont lényegesen megkönnyíti a kormánypárti politikusok dolgát.

Nagyon következetes gyakorlat ez évek óta, amelynek az a célja, hogy ne készülhessen fel rájuk a nem kormánypárti sajtó

- magyarázta egy forrás a rendszerről.

Ez alapján Orbán Viktor programjai még ezekben a belső listákban sem jelennek meg, mert azokról az ügyeletes vezető szerkesztők mindig külön értesítik az MTI-t és külön szerveznek rá tudósítót. 

Volt olyan, hogy a belpolitikai turnus nem tudott arról, hogy Orbán Viktor külföldre megy, és a tudósító is megy vele

- mondta el a Direkt36-nak a belső forrás.

A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok alapján az MTI három, egymást váltó vezető szerkesztője a felülről érkező utasításokat soha nem kérdőjelezte meg. Erre egyébként nem is nagyon lenne terük: a hírügynökségnek ugyanis 2015 óta nincs meg a szervezeti önállósága. Ekkor olvasztották egybe a köztévét, a közrádiót és az MTI-t, és az egyesülésből létrejött a hivatalosan a közszolgálati médiaszolgáltatónak számító Duna Médiaszolgáltató Zrt. (DMSZ).

A pénz és a műsorgyártás azonban nem a DMSZ-nél összpontosul, hanem egy másik szervezetnél, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA), amelytől a DMSZ csak megrendeli a munkát. Az MTVA idei költségvetése minden korábbinál több, 130 milliárd forint, szemben a DMSZ 1,8 milliárdos költségvetésével.

Az MTVA-hoz tartozik az összes közszolgálati tévécsatorna, a rádiók, és az egykor önálló MTI is a legtöbb dolgozójával együtt. A szervezet vagyonkezelőként is eljár, övé a közmédia teljes ingatlanvagyona és a műsorgyártás, innen kapják a fizetésüket is az alkalmazottak.

Az MTVA működését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felügyeli, melynek vezetőjét az országgyűlés választja meg – kilenc évre. Az NMHH eddigi elnöke, Karas Mónika éppen néhány hónapja mondott le, mert „új kihívásokat keresett”, így utódját még a választások előtt ki tudta jelölni a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP. Ő Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt rektora lett. Mindkét vezetőt egyedül a kormánypárti képviselők szavazataival választották meg, az ellenzék nem támogatta őket.