Felmérés: a magyarok többsége kötve hiszi, hogy 2030-ra felzárkózhatunk az EU-s átlaghoz

európai ügyészség
Fotó: pixabay.com

A rövidesen esküt tevő Orbán-kormány által vizionált elképzelés, miszerint 2030-ra a magyar gazdaság elérheti az Európai Unió átlagát, a magyarok kétharmada szerint aligha lehetséges – derül ki a Napi.hu megbízásából készült Pulzus-kutatásból.

A napokban Nagy Márton leendő gazdaságfejlesztési miniszter parlamenti meghallgatásán arról beszélt, a jelenlegi jelentős lemaradást néhány év alatt be lehet hozni. A következő ciklus egyik céljaként a miniszterjelölt azt fogalmazta meg, hogy önálló és önellátó gazdaságot kell létrehozni. Az áhított gazdasági színvonal eléréséhez évi 3 százalékpontos többletnövekedést kellene elérnie a magyar gazdaságnak az uniós átlaghoz képest, ehhez pedig a beruházásoknak kellene húzóerőt adniuk.

Ám az említett felmérés szerint a válaszadók túlnyomó többsége pesszimistább a hivatalos kormányzati kommunikációnál:

67 százalékuk ugyanis azt gondolja, hogy nem lehet 2030-ra uniós viszonyokat elérni Magyarországon.

15 százalék egyetért a kormány víziójával, míg 18 százalék nem foglalt állást a kérdésben.

Az ellenvélemények lévők között arányaiban a férfiak borúlátóbbaknak bizonyultak, mint a nők: 75 és 62 százalék a megoszlásuk. A pozitív választ adók körében viszont nincs különbség a nemek közt, ők 15-15 százaléknyian vannak. A bizonytalanok esetében felülreprezentáltak a nők, akik itt 23 százalékos arányt mutatnak, szemben a férfiak 10 százalékával.

A nemleges választ adók aránya szintén magasabb, 73 százalék a felsőfokú képzettséggel rendelkezők körében, miközben a közép-, illetve alapfokú végzettséggel bíróknál 68 és 65 százalék. Leginkább az alapfokú képzettséggel rendelkezők optimisták 16 százalékkal, míg a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők 15, illetve 13 százalékkal szerepeltek ebben a bontásban. A bizonytalanok esetében ugyancsak az alapfokú iskolázottságúak jelentették a legnagyobb csoportot 19 százalékkal.

A településméretet tekintve jelentősebb a megosztottság: a pesszimista válaszadók esetében Budapest és a megyeszékhelyek egyaránt 73-73 százalék, míg a városokban és a községekben 64-65 százalék volt szkeptikus.

Azonban a Nagy Márton-féle tervezet nem csupán az emberek szerint nem tűnik reálisnak, a miniszterjelölt által felfestett víziót Z. Kárpát Dániel nemrég úgy kommentálta, hogy az szerinte a valóságtól teljesen elrugaszkodott. A jobbikos országgyűlési képviselő kérdéseket is intézett a beiktatásra váró kormánytaghoz, de Nagy nem felelt érdemben a devizahitelesek helyzetét, vagy épp a forint gyengülését firtató felvetésekre.

Z. Kárpát szerint a valóságtól teljesen elrugaszkodott a kormány gazdaságról szóló tervezete

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője nemrégiben az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén vett részt, amelyen Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter-jelöltet hallgatták meg a tagok.