„A főiskolát végzett egészségügyi dolgozóknak az orvosi bérek 75 százalékát el kellene érni”

Pénz, forint
Illusztráció
Sándor Zoltán / Alfahír

Egy hét múlva, május 31-ével megszűnik a felmondási tilalom az egészségügyben, a kormány azonban sem az orvosok, sem az ápolók körében nem számít tömeges felmondásra. Az Emmi által február elején közöltek szerint mintegy 21 százalékkal emelkedett az ápolók bére, míg az orvosoké 28,5 százalékkal – ez 85 ezer szakdolgozót és 18 ezer orvost érintett.

Mégis a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) április végén közzétett felméréséből az derült ki, hogy a magasabban képzett szakápolók közül minden negyedik gondolkodik a távozáson, de sokan annyira ki vannak égve, hogy nemcsak a jelenlegi munkahelyüket, de magát az egészségügyi pályát is ott akarják hagyni. Ráadásul az elmúlt időszakban tapasztalható infláció nyomán még a megemelkedett bérük is jelentős mértékben veszíthetett a vásárlóértékéből.

Az infláció felemésztheti az egészségügyi béremelést

Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke az Alfahírnek elmondta, nehéz megítélni, lesz-e tömeges felmondási hullám az egészségügyben, amint feloldják május végén a felmondási tilalmat. Visszautalt azonban az általuk készített felmérésre, mely szerint a kutatásban részt vett képzettebb ágazati dolgozók – mint például a mentőtisztek, védőnők, diplomás ápolók – negyede gondolkodott el a szakmája elhagyásán.

MTI/Szigetváry Zsolt

A FESZ vezetője szerint ez a hiány korábban is jellemző volt, és azóta a járvány is az összes megpróbáltatásával, amit az egészségügyi dolgozók számára jelentett, ezt csak fokozta.

A szakszervezet elnöke úgy látja, érdemes összevetni ezt azzal is, hogy „a belső bérfeszültségek szintén elég jelentősekké váltak, részben, mert nem kaptak akkora béremelést, amekkorát vártak, részben, mert a béremeléseket egyéb juttatások megvonása is kísérte, részben pedig az orvosi béremeléssel kapcsolatban nagyon komoly feszültség keletkezett, különösen a magasan képzett szakdolgozók körében”.

Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy elégedetlenek az emberek, és ha nem fog születni rövid időn belül valami jelentősebb, az életüket javító bérintézkedés elsősorban, akkor biztos, hogy sokan vagy elmennek a magánegészségügyi ellátásba, vagy külföldre, vagy egyszerűen elhagyják a szakmát, hiszen értelmes, képzett emberekről van szó, akik más területen is meg tudják találni a megélhetésüket.

Az érdekképviseleti vezető emlékeztetett, hogy

most átlagosan olyan 10 százalékos lehetett a keresetnövekedés, mivel a bérek nőttek ugyan, de több egyéb díjtétel esetében – az ügyeleti díjaktól kezdve a műszakpótlékokig – sok esetben mégis csökkenést tapasztaltak.

Tehát ha az infláció ilyen méreteket ölt, akkor ezt a béremelést gyakorlatilag el is vitte

– fogalmazott Dr. Soós, felidézve: 2021-ben a szakdolgozói körben nem volt béremelés, a műszaki-gazdasági területen pedig nagyon egyenetlenül történt. Elismerte, „a minimálbérek emelkedése persze a nagyon alacsony jövedelmű embereket itt is érintette”.

Csak akkor kaphatnának annyi bért a szakápolók, mint amennyit a kormány ígért, ha látástól vakulásig dolgoznának

Mese mese mátka! Hol??? 36 év után sincs ennyi bérem! Propaganda! Erre írta nekem valaki, hogy háromszorosára nőtt a fizetésem. csak azt nem írta, hogy mikortól, és hogy most mennyi? Mert sajnos nem ennyi!!

Közelíteni kell az orvosi bérekhez a diplomás szakdolgozók fizetését

Soós Adrianna emlékeztetett, hogy az egészségügy nem egy olyan terület, ahol tudás, tapasztalat nélkül, sok kedvezőtlen körülmény mellett elvárható lenne, hogy minimálbérért vagy szakmai bérminimumért dolgozzanak hosszú távon az emberek. Szavai szerint nyilván nem vállalják ezt, és emiatt is válnak pályaelhagyóvá.

Konkrétan is az elmúlt évben csökkent a foglalkoztatotti létszám az ágazatban, és ez magától nem fog megállni

– hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető, aki ugyanakkor nem gondolja, hogy mindenkinek ugyanakkora béremelést kellene biztosítani. A FESZ elnöke kifejtette, vannak ugyanis olyan szakmai területek, ahol nagyobb a felelősség, a terhelés, illetőleg hosszabb idő alatt elsajátítható tudás szükséges.

MTI/Vasvári Tamás

Soós Adrianna a középfokú, több szakképesítéssel rendelkező, tapasztalt ápolónőknél, asszisztenseknél nagyjából 50 százalékos emelést tart szükségesnek az orvosi bérekhez viszonyítva. A felsőfokú végzettségűek esetében pedig kijelentette, „a főiskolát végzett egészségügyi dolgozóknak az orvosi bérek 75 százalékát el kellene érni, aki pedig egyetemi diplomával rendelkezik  és gyakorlatilag orvosi kompetenciába tartozó feladatokat is elvégez –, az ő esetükben még jobban kellene közelíteni a bérüket az orvosi bérekhez”.

A munkakörülmények kapcsán kitért arra, hogy a szakterületek közti különbségeket is ki kellene fejezni pótlékkal, hiszen például más egy intenzív terápián dolgozni kórházban, mint egy szakrendelőben kedvezőbb munkaidő-beosztással. Mint rámutatott,

nem az a jó, hogy 60 órás heti munkaidővel lehet normális keresethez jutni, mert ezzel hosszú távon teljesen rámegy az egészségük.

Az egészségügyi szakszervezet vezetője végül az ágazati bérrendezést illetően azt is leszögezte, nem lehet arra teljesen egységes megoldást találni, de az szerinte biztos, hogy mindenhol jelentősen emelni kell a béreket, pótlékokat, ha azt akarjuk, hogy ezek az emberek itt maradnak, és visszajöjjenek azok közül, akik korábban elmentek. Máskülönben ezt nem fogja tudni biztosítani a magyar ellátórendszer – zárta szavait a FESZ vezetője.