Nem jó érzés bárkitől megtermelt hasznot elvenni, de válság idején méltányos, ha az extrabevételek egy részéből a válsághelyzet okozta plusz terheket enyhíteni lehet – fogalmazott Gulyás Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában. Meglátása szerint két területen, a bank- és az energiaszektorban a megszokottnál nagyobb bevétel biztosan fennáll.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az extraprofit különadókról azt is mondta, ugyanúgy járnak el, mint 2011-2012-ben, egyeztetnek az érintettekkel, és az adójogszabályokat majd az igényeknek megfelelően fogadják el, ha az állami érdeket nem sértik.
A beruházások elhalasztása kapcsán kiemelte, semmiről nem mondanak le. „Az előkészítés általában hosszabb, mint a kivitelezés, ezért semmilyen tervről nem kell lemondani. Ahol tervek már vannak, ott egy évvel halasztunk” – jelentette ki, és hozzátette, így megvárják, hogy rendeződik-e a piac, az infláció és helyreállnak-e az ellátási láncok.
Inkább az árstopokat védjük meg, mint a beruházásokat
– tette hozzá a miniszter.
„Több pénzt szeretnénk költeni a honvédségre, amit 2030-ig terveztük, előre akarjuk hozni. Az a cél, hogy gyorsítsuk fel a korábban Zrínyi programként ismert haderőfejlesztést, a forrásokat pedig bővítsük. Az új honvédelmi miniszter feladata, hogy ütemtervet készítsen, mit mennyire lehet előre hozni” – magyarázta Gulyás.
A tanárok bérszínvonala kapcsán
Mint Gulyás fogalmazott, új felelőse van az oktatásügynek, ő fog javaslatot tenni, de a béremelés szerinte „indokolt és szükséges”. Az ütemezéséről és a mértékéről azt mondta, ez függ a gazdaság teljesítőképességétől és az uniós pénzekhez való hozzájutástól, mert szerinte ebből is lehetne a béremelést finanszírozni.
Pedagógusok: Visszautasítják Gulyás Gergely kijelentését a szakszervezetek
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón úgy fogalmazott örül, hogy miután a szakszervezetek a baloldal mellett vettek részt a választási kampányban, most a választás eredményével megbarátkozva tárgyalni tudnak a kabinettel. A PSZ közleményében emlékeztetni kívánja a minisztert a következő tényekre...
Eközben a pedagógusok érdekképviseletei a sztrájkjog csorbítása miatt tesznek lépést
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke és Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának elnöke az államfőnek levelet írt, amelyet kedden az MTI-hez is eljuttattak. A PSZ és a PDSZ szerint
Felháborodással vettük tudomásul, hogy nyomatékos kérésünk ellenére, a törvény elfogadását követően rövid időn belül aláírásával szabad utat nyitott a sztrájkjogot súlyosan korlátozó törvénynek. Nem hagyott ezzel más lehetőséget számunkra, mint azt, hogy alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz forduljunk
– fogalmaztak az érdekképviseleti vezetők, hozzátéve, ha a hazai jogorvoslati lehetőségeket ezzel kimerítették és nem járnak eredménnyel, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) nyújtanak be keresetet.
Úgy fogalmaztak, hogy bár Novák Katalin a korábbi levelüket válasz nélkül hagyta – „akár azért is, mert olyan gyorsasággal írta alá a törvényt, hogy mire kezébe kerülhetett levelünk, az aláírás már lehetséges, hogy megtörtént” –, javasolják, hogy az abban foglaltakat gondolja át.
Miután láthatóan semmiféle jogi és erkölcsi aggályt nem talált az elfogadott törvénymódosításban, kérjük, döntését legalább utólag indokolja meg
– írta közös levelében a PSZ és a PDSZ.