Rejtély, miért épp most távozhat posztjáról Magyarország uniós nagykövete

Stelbaczky Tibor, Szijjártó Péter, Várhelyi Olivér
Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter, Stelbaczky Tibor nagykövet, Szijjártó Péter külügyminiszter és Várhelyi Olivér, az EB szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa (b-j)
MTI/KKM

Távozhat posztjáról Stelbaczky Tibor, aki Magyarország állandó képviselője az EU-ban - írja értesülései alapján a Politico. Bár hivatalos formában még nem erősítették meg, a lap európai kiadása ezt már tényként kezeli.

Stelbaczkyt ugyan sikerült elérniük, ám nem kívánta kommentálni, pontosan miért akar lemondani tisztségéről.

Ugyanakkor a brüsszeli lap értékelése szerint az EU legújabb kori történetének egyik legmeghatározóbb pillanatában üresedik meg a poszt.

Ennek kapcsán a Portfolio.hu emlékeztet, hogy a magyar uniós nagykövet már egy ideje tervezte a távozását. Az viszont, hogy ezt most meg is lépi, az összefoglaló szerint arra világít rá, hogy milyen nehéz betölteni ezt a posztot a magyar kormány konfrontációs politizálása mellett, miközben a tagállami nagyköveteknek szorosan együtt kell dolgozniuk, mivel hetente akár többször is összeülnek és rendszeresen szükségük van egymás országainak támogatására.

Mint fogalmaznak, Stelbaczky az egyik legkellemetlenebb munkát végezte, mert

„kénytelen volt megvédeni autoriter kormánya álláspontját, amelyet egyre nehezebb volt igazolni”.

Az utóbbi időszakban az európai politika emlékezetes epizódja volt, amikor az Orbán-kormány az orosz szankciós csomag elfogadását ahhoz kötötte az utolsó pillanatban, hogy az ortodox egyházfő Kirill pátriárka kerüljön le a szankciós listáról.

Míg Orbánék foggal-körömmel védik, a britek szankciókat léptettek érvénybe Kirill pátriárka ellen

Szankciókat jelentett be csütörtökön a brit kormány több orosz katonai vezető, kormánytisztviselő és közéleti személyiség, köztük Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője ellen...

A lap megállapítása szerint a pátriárkával kapcsolatos magyar döntés aligha a magyar nemzeti érdeken alapult, mert a hazai lakosság legnagyobb része nem éppen a keleti kereszténységhez tartozik: csupán az emberek kevesebb mint 0,1 százaléka ortodox felekezetű.

Azzal pedig a magyar vezetés szintén nem lopta be magát a többi uniós tagállam szívébe, hogy ellenezte az EU minimális társasági adóját, avagy a globális minimumadót. Erről éppen most kedden szavaztak a Parlamentben.

Nemet mondott a magyar Országgyűlés a globális minimumadóra

"Az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezet elfogadását" - erről fogadott el ma parlamenti határozatot az Országgyűlés kormánypárti többsége. Az elutasító beadványt 118 igen, 32 nem és 6 tartózkodó szavazat mellett támogatta a Tisztelt Ház, 43 képviselő nem szavazott.