Nemet mondott a magyar Országgyűlés a globális minimumadóra

euró
Az Európai Központi Bank (EKB) eurószimbólummal megvilágított székházáról készült kép Frankfurtban 2022. január 4-én.
MTI/EPA/Constantin Zinn

"Az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezet elfogadását"

- erről fogadott el ma parlamenti határozatot az Országgyűlés kormánypárti többsége.

Végsősoron Magyarország ezzel nemet mondott a globális minimumadóra.

Legalábbis annak jelenlegi formájára

Az elutasító beadványt 118 igen, 32 nem és 6 tartózkodó szavazat mellett támogatta a Tisztelt Ház, 43 képviselő nem szavazott.

N1TV - Facebook
A globális minimumadó elutasítására 96 fideszes és 15 KDNP-s mondott igent, illetve velük szavazott a Mi Hazánk 6 képviselője és az egyszem német nemzetiségi képviselő. A DK (13 képviselő), a Momentum (9), az MSZP (4), valamint a Párbeszéd és az LMP 3-3 politikusa nyomta meg a nem gombot. A jelenlévő hat jobbikos tartózkodott. 

Nyilván furcsán hangzik, hogy egy elszegényedő kelet-közép európai ország törvényhozása képes lehet megakasztani egy globális folyamatot, mindenesetre már a mai vita is jól bemutatta, hogy mennyire kiszolgáltatott egy nemzetállam a határokon átnyúló gazdasági társaságokkal szemben. 

Leegyszerűsítve, az OECD és az Európai Unió elképzelése alapján 2023-ban bevezetésre kerülő globális minimumadó egységesen 15 százalékra emelné a 750 millió eurónál nagyobb multinacionális csoportok esetében a társasági adót (2. pillér), azonban elmaradt az 1. pillér szabályozása: azaz továbbra is elkerülhetik helyi adózást az olyan nagy techóriások, mint a Facebook és a Google. 

Így gyakorlatilag egy-egy gazdasági erőkör határozná meg egy-egy szuverén ország adópolitikáját, miközben az eredeti célt, az óriás multik megadóztatását, szabályok közé szorítását nem sikerül(ne) maradéktalanul megvalósítani. 

Magyarországon a társasági adó alacsony (9 százalékos), tekintettel arra, hogy az Orbán-kormány egy nyitott gazdaságú adóparadicsomot hozott létre a multinacionális cégek számára, amennyiben lesz valami a globális minimum adóból, akkor minimum 15 százalékra kellene emelni az adó szintjét. 

Irány a szakközépiskola!

A parlamenti határozatot Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági bizottságának elnöke nyújtotta be, és ebben leginkább azt hangsúlyozzák, hogy az októberi 137 ország aláírásával megkötött OECD megállapodás ellenére az európai irányelvben nem szerepel már az 1. pillér, amely előírta volna a techóriások számára, hogy abban az országban adózzanak, ahol bevételük termelődik. 

Annyit tegyünk hozzá, hogy az Orbán-kormány a kezdetektől fogva ellenezte a globális minimumadó bevezetését, csak az októberi kompromisszumra mondott végül igent - ami viszont nem valósult meg. A szabadkereskedelmet nyíltan pártoló magyar kabinet az elképzelés mögött adóemelést látott, illetve attól tartott, hogy elvész hazánk versenyelőnye, hiszen a multik nemcsak a nekik kedvező munkaügyi szabályok, hanem az alacsony adók miatt is hazánkat választják. 

A Fidesz részéről Szatmáry Kristóf közölte, hogy támogatják a kormányt, hozzátéve, ha a két panel lenne az asztalon, azt támogatnák. Tanulságosnak nevezte, hogy miközben az eredeti elképzelésből, ami az volt, hogy ne tudjanak a techcégek kibújni a közteherviselés alól, lett egy globális adó. Szerinte az Egyesült Államok lobbiereje miatt lett féloldalas a tervezet, és úszták meg a techcégek az adóztatást. 

Dávid Ferenc (DK) a globális minimumadó mellett szólt, és élesen kritizálta az Orbán-kormányt, szerinte ez egy nemzetellenes döntés volt és diplomáciai kudarc. Az ellenzéki politikus úgy látja, a Fidesz-KDNP politikusai közül vannak olyanok, akik a "baráti" globális cégek zsebében vannak 

Hollik István (KDNP) az európai elvi nyilatkozat kidolgozozatlanságát nevezte meg, majd arról beszélt, hogy az elképzelés idején még nem volt járvány és háború sem. A DK-s felszólalásra utalva hozzátette, hogy most már "a világ globalistái egyesüljetek!" mondat lehetne a jelszavuk. 

A jobbikos Z. Kárpát Dániel az elején leszögezte, támogatja a multicégek bevonását a közteherviselésbe, de a szuverenitástranszfert már nem. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány nem elhalasztotta a döntést, hanem egyből elutasította a minimumadó ötletét. Kritizálta az Orbán-kormány multikat támogató politikáját is, miközben háromszor annyi vissza nem térítendő támogatást kapnak ezek a cégek, mint a Gyurcsány-kormány idejében, elnézik, hogy kitalicskázzák az országból a profitot. A hazai adóparadicsom kapcsán arra is felhívta a figyelmet a politikus, vannak olyan multik, akiket több pénzzel támogatnak, mint amennyi adót befizetnek, ezért felül kell vizsgálni, le kell állítani a támogatásokat. 

Orosz Anna (Momentum) nem tudott túllépni azon a tényen, hogy az Orbán-kormány októberben még támogatta a globális minimumadót, de most már nem (itt nem jött át az az üzenet, hogy nem ugyanaz a két irányelv). Kiemeltem hogyha zsarolási szándékkal lépett fel most a kormányzat, akkor miért nem inkább az európai ügyészséghez csatlakozik az uniós források megszerzése érdekében. 

Az MSZP-s Vajda Zoltán is inkább a kormánypolitikáját kritizálta, de arra azért rávilágított, hogy az Audi Magyarországon 22-szer annyi árbevételt hozott össze, mint amennyi pénzt a bérekre fordított. 

A Mi Hazánk sem támogatja a jelenlegi formájában a globális minimumadót, amennyiben az nem tartalmazza a techcégek megadóztatását. Toroczkai László pártelnök is aláhúzta, a kormány nem adott arra lehetőséget, hogy később megadóztassák a multicégeket, és globális összefogva lépjenek fel velük szemben. 

Jámbor András (Párbeszéd) szerint a kormány ezzel a nagytőke oldalára állt - egyben hangsúlyozta, hogy ő is elfogadná ebben a formájában a minimáladót. 

Csárdi Antal az egyenlőtlen adópolitikára figyelmeztetett: miközben 13 ezer milliárd forint szed be magánemberek adójából a kormány, a cégek társasági nyereségadójából nem egészen 800 milliós elvárás szerepel a költségvetésben. Példaként felhozta, hogy a MOL-nak nagyobb az adózás utáni eredménye, mint az adózás előtti számai. 

Az elhangzottakra Bánki Erik válaszolt, és szavaiból egy végletesen nyitott ország képe rajzolódott ki. Jónak nevezte a multik támogatását, mert az ott dolgozók munkabére után adóbevétel jön létre (ezért nem kell kormány szerint társasági adó alacsony voltával foglalkozni), majd örömét fejezte ki, hogy a nyolcadikosok 60 százaléka már nem gimnáziumba, hanem szakközépiskolába jelentkezett.