Főleg az ellenzéki pártokat érinthetik érzékenyen a Fidesz módosító javaslatai

parlament, országgyűlés
MTI/Illyés Tibor

A parlamenti munkát és a pártokat, illetve a frakciókat is érintő módosításokat nyújtott be kedd este a Fidesz-KDNP. Ezáltal a házszabályon és az országgyűlési törvényen is több ponton változtatnának.

Kocsis Máté és Simicskó István beterjesztése alapján egyebek mellett Kövér László állapítja meg az üléshelyeket a teremben, újra bevezetik, hogy másik képviselőcsoportba átülhessen képviselő, de csak azzal, akivel egy listán volt.

Az egyik új rendelkezés, hogy az azonnali kérdéseknél a miniszterelnök - távolléte esetére - a politikai igazgatóját is kijelölheti helyettes válaszadóként, ha a miniszterelnök politikai igazgatója képviselői megbízatással rendelkezik. 

Ehhez kapcsolódik, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója is napirenden kívüli felszólalási lehetőséget kap legfeljebb tízperces időkeretben, amire a képviselőcsoportok 2 és 5 percben reagálhatnak a felszólalás hosszától függően. Az előterjesztői nyitó és záróbeszéd 20 perces lesz.

Egy napon tarják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat

Tizenegyedik alkalommal módosítják a gránitszilárdságú Alaptörvényt. A Kocsis Máté fideszes frakcióvezető által beterjesztett módosítás egyik eleme, hogy összevonják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, méghozzá már 2024-től. 

További változás, hogy az egyéni mandátumot nyert képviselők benzinkerete nő, ez pedig leginkább a kormánypárti padsorokban ülőket érinti, valamint a fővárosban nyert ellenzékieket.

Elég lesz nyáron a vagyonnyilatkozattal foglalkozni

A friss javaslat szerint változik a vagyonnyilatkozat tételi rendszer beadási határideje is.

Így a képviselőknek augusztus 5-ig kell majd újra vagyonnyilatkozatot tenni az eddigi január 31-i határidő helyett.

Ezenkívül a beterjesztés szerint

nem jogosult a leköszönő képviselő 3 havi végkielégítésre, ha a megelőző ciklusban is képviselő volt.

Hadházy Ákos ügye kapcsán már szabályozzák az eskütételt, és pontosan meghatározzák majd, hogy mi van akkor, ha valamelyik megválasztott képviselő nem teszi le az esküt.

Kocsis Máté és Simicskó István egy másik javaslatot is beterjesztett, amely a pártok működését és gazdálkodását érinti. A javaslat szerint s „támogatásból,” szövegrész helyébe a „támogatásból, a párt országgyűlési képviselőcsoportja által az országgyűlési képviselőcsoport működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott támogatásból,” szöveg lép.

Átalakítják a frakciófinanszírozást is

Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat, de lényeges változás, hogy ennél kevesebb képviselő esetén, tehát ha valamelyik politikus kilép a frakcióból, akkor megszűnik a képviselőcsoport. Eddig három képviselő volt az alsó határ.

Fontos változás lesz, hogy lista alapon elvonhatják a frakció működési keretének egy részét. Ide kapcsolódik még, hogy az ajándékozás szabályait bővíti, ha a képviselő az Országgyűlést hivatalosan képviseli.

Főispánná nevezik át a kormánymegbízottakat

Mostantól főispánoknak fogják a kormánymegbízottakat nevezni miután Varga Mihály egy salátatörvényben elrejtve az egyik pontban kezdeményezte a módosítást a kormánymegbízottak elnevezésről. A pénzügyminiszter indoklása szerint mindezt a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében tennék...

A képviselőcsoportok működését érinti még, hogy két fővel kell csökkenteni a frakciók alkalmazotti létszámát. Ide kapcsolódik, hogy a képviselőcsoport támogatást nyújthat a pártja részére támogatási szerződéssel.

A kormánypárti Magyar Nemzet kiszámolta, hogy az elmúlt ciklusban egy kormánypárti frakció képviselője havonta 2,2 millió forintba került, míg egy ellenzéki képviselő 3,1 millióba. A mostani javaslat viszont új számítást hoz magával, azaz elvon az ellenzéktől hárommilliárdot, a kormánypártoktól pedig kétmilliárd forintot. Egy hete Kocsis Máté egy háttérbeszélgetésen frakciókra lebontva is részletezte, hogy havi szinten a DK-nak 21 millió forintja lenne a jelenlegi szabályozás szerint, a módosítás után ez 9 millió forintra csökken. A Jobbik, a Momentum és az MSZP frakciójának 18 millió forint jutna havonta, ami 7,6 millióra apad. A Párbeszédnek 16 millió helyett lesz hatmillió forintja, míg az LMP-nek 15 millió helyett 5,7 millió forint jut.

Az új rendelkezés értelmében:

„(1) A képviselőcsoport a működésével járó kiadásokra havonta a) a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj tízszeresének, valamint b) – a képviselőcsoporthoz tartozó képviselőnként – a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 30%-ának megfelelő összegre jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből.”

Emellett „a képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselőkből álló képviselőcsoportok listánként a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj tizenhétszeresére jogosultak, amelyet az adott közös listát állított pártok képviselőcsoportjai között egyenlő arányban kell felosztani.”

A frakció által alkalmazhatók száma kapcsán pedig a következő a változás:

A képviselőcsoport működését a képviselőcsoport létszámától függően, ha annak létszáma nem haladja meg a 10 főt, 5 fő, 11–20 fő közötti létszámnál 7 fő, 21–34 fő közötti esetén 10 fő, 35–50 fő közöttinél 12 fő, 51-70 fő közötti esetben 15 fő, 71-90 fő közöttinél 20 fő, 91-110 fő között 25 fő, 111-120 fő között 30 fő, és ha a 120 főt meghaladja, 40 fő segítheti;

valamint a képviselőcsoport létszámával megegyező számú felső- vagy középfokú iskolai végzettségű, 11 az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott személy segítheti.

A Fidesz-KDNP beterjesztését a jövő héten fogadhatja el az Országgyűlés.