Amikor a "röszkei csata" zajlott, Orbán Viktor még nyitott menekülttáborokban gondolkodott

bevándorlás, bevándorlók,
Kettős rendőrsorfallal zárják le a Szeged-Szabadka vasútvonalon, a szerb-magyar határ migráció által leginkább érintett pontját Röszkénél 2015. szeptember 14-én. Jobbra büntetés-végrehajtási dolgozók építik az ideiglenes biztonsági határzárat.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Miközben valódi háború zajlik hazánktól keletre, Ukrajnában - és egy gazdasági válság tombol hazánkban -, Orbán Viktor miniszterelnök két posztban is a 2015-ös évre emlékszik vissza. Mint írja: "hét éve ezen a napon volt a röszkei csata". Az emlékezetes képsoroknak és a ráépülő rendkívül egyszerű állami propagandának köszönhetően aztán meg is lett a kétharmad 2018-ban. 

Azonban a "röszkei csata" idején még egyáltalán nem volt olyan biztos abban Orbán Viktor, hogy a Fidesz és a kormánya Európa utolsó bástyája a nagy migrációs hullámban. Sőt!

Augusztus elejétől kezdve, tehát már jóval a röszkei események előtti hetekben, tüntettek a Baranya megyei Martonfán egy ezerfős nyitott menekülttábor ellen. Ugyanis a kormány a helyiek megkérdezése nélkül úgy döntött, hogy a kétszázhúsz lelkes település határába bevándorlókat telepít. A vonatkozó kormányrendelet és elképzelés szerint az ország több pontján is nyitott volna ilyen nyitott táborokat a kormányzat. 

"A tervek szerint a Martonfa közigazgatási területén fekvő új ideiglenes befogadó állomá s 1000 fő elhelyezésére lesz alkalmas. Az intézmény nyitott befogadó állomásként fog működni, az intézmény kialakításának tervezett összege 1,8—1,9 milliárd Ft . Az ideiglenes befogadó állomás tervezett működtetési költsége éves szinten 2,3 milliárd Ft, amennyiben az intézmény az év minden napján 1000 fő menedékkérőt lát el"

- írta még

2015. augusztus 18-án

is egy írásbeli kérdésre adott válaszában Kontrát Károly belügyi államtitkár. 

Hogy nem lehet Martonfán (sem) nyitott menekülttábor, az többek között annak volt köszönhető, hogy a Martonfa lakossága ötven napon keresztül tiltakozott a leendő helyszínen. Persze az is sokat segített, hogy a hangjukat felerősítette az LMP és a Jobbik is. Jellemző, hogy mindössze

a "röszkei csata" után egy nappal

vált egyértelművé, hogy nem lesz tábor Martonfán.

Vége! A kormány már nem telepítene menekülttáborokat a magyar községekbe

Véget ért egy több mint 4 éves történet a nagy magyar bevándorlás-ellenes háborúban, ugyanis Pintér Sándor belügyminiszter hatályon kívül helyezte "az új ideiglenes befogadó állomások építésére irányuló beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló kormányrendeletet." A 212/2015. (VII. 31.)

Ugyanakkor az Orbán-kormánynak négy évébe telt, hogy megszüntesse azon rendeletét, amely a kabinet számára bármikor lehetővé tette volna, hogy bármilyen állami területen kistelepülés mellé nyílt tábort helyezzen. 

Szóval, miközben Orbán Viktor hét év távlatából győztes hadvezérként tekint vissza magára, nem árt emlékezni, akkoriban még éppenséggel az Orbán-kormány gondolkodott a migránsok betelepítésén.