Szerda délután óta tárgyalták az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a parlamentben, és a Telex beszámolója szerint az általános vita még csütörtök hajnali öt körül is tartott. Az ellenzéki képviselők ugyanis parlamenti obstrukcióval készültek, azaz folyamatosan felszólaltak, hosszú órákra elhúzva a vitát, akárcsak október végén a szociális törvény módosítása esetében, amikor is több mint 22 órán át vitáztak. Most is egészen reggelig voltak az ülésteremben.
A szakma egyetértését nélkülöző egészségügyi törvényjavaslattal szemben Lukács László György Jobbik-frakcióvezető Facebookon előre jelezte, "túlórázni hívjuk a fideszes képviselőket ma este". De a DK is közölte, hogy képviselőik egymás után szólalnak fel az Országgyűlésben.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár november 10-én több szakmai szervezettel egyeztetett a szóban forgó javaslatról: így a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségével, a Magyar Kórházszövetséggel, továbbá a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával - azonban csak pár napot kaptak azt áttekinteni, és főleg a MOK fogalmazott meg kritikát. Az egészségügy ily módon történő átalakításával a Fidesz és a KDNP is egyetért. Pesti Imre és Nacsa Lőrinc képviselők szerint az egészségügyi rendszerhez "mindenképp hozzá kell nyúlni", illetve ezáltal "megújítják" azt.
Az ominózus törvényjavaslat
- a kórházak feladatmegosztásának tisztázását;
- az orvosi ügyeletek átrendezését, központosítását;
- az ápolók béremelését;
- a teljesítménytől függő bérezést az orvosoknál és az ápolóknál;
- a krónikus betegek ápolásának áthelyezését a szociális szférába; és
- a kórházi laborvizsgálatok teljes központosítását foglalja magában.
A parlamenti vitában a kormány részéről Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára elmondta, a javaslat célja, hogy mindenki abban legyen érdekelt, hogy az állami ellátás legyen a leggyorsabb. Szerinte ugyanis ma nem azért mennek el az emberek a magánellátásba, mert az jobb színvonalú, hanem azért, mert gyorsabban jutnak ellátáshoz.
Az obstruált vita során a jobbikos Lukács László György arról beszélt, aki ma beteszi a lábát az egészségügybe, az így vagy úgy, de fizet, és szerinte az lenne a cél, hogy jól vonjanak be forrásokat az ágazatba. Úgy vélte, a kormány az elmúlt 12 évben érdemben nem tudta fellendíteni az egészségügyet, avagy "elfüstölték azokat a pénzeket", amiket a digitalizációra kellett volna költeniük. A képviselő szerint a javaslattal "hozzák azt a komcsi tempót, amit a Belügyminisztérium most már egy ideje gyakorol", és nem tudják beteljesíteni azokat az ideákat, amik egy jól működő, robusztus állami egészségügyről szólnak.
Frakciótársa, Brenner Koloman közölte, a Jobbik szerint egy masszív állami egészségügy az, amit a 21. században egy uniós tagállamban a magyar polgárok megérdemelnek. Szerinte az önkormányzatoknak kell a háziorvosi praxisokat támogatnia, amihez a központi költségvetésnek plusz forrásokat kell biztosítania a megfelelő eszközök beszerzésére. Úgy vélte, a kormány folyamatosan rontja az oktatás és az egészségügy színvonalát, hogy a jobb körülmények között élők átmenjenek a magánegészségügybe és -oktatásba, ez pedig helytelen, káros és nemzetellenes politika. A szintén jobbikos Balassa Péter a kórházak adósságának konszolidálásáról kérdezett, majd azt is felvetette, a vérplazma hatalmas üzlet ma Magyarországon, azonban a plazma jelentős részét az Egyesült Arab Emírségekbe viszik.
Az MTI beszámolója szerint a momentumos Szabó Szabolcs az egészségügy központosítása helyett szubszidiaritást szorgalmazott. Frakciótársa, Tóth Endre szerint az Orbán-kormány egyetlen bejáratot eszköze a központosítás. Az önkormányzatoktól elvették az iskolákat, a kórházakat, most a háziorvosi praxisokat akarják, és előkészítik a szakrendelők államosítását. A kormány "szike helyett ismét baltával akar operálni".
Sebők Éva, a Momentum képviselője a kismamák érdekében fogalmazott meg javaslatokat, mint a folyamatos tájékoztatás, a tiszteletteljes kommunikáció, az evidenciaalapú, korszerű orvoslás. Beszélt a szükségtelen császármetszésekről, szerinte ezen beavatkozások 15-20 százaléka indokolt, miközben ma Magyarországon a szülések 40 százaléka császármetszéssel végződik. Azt szeretné látni, hogy olyan törvényjavaslat kerül a Ház elé, amely a felvetett problémákat orvosolja.
A Párbeszéd részéről Jámbor András az egészségügyben dolgozók kiégésének, mentális terhelésének problémájára figyelmeztetett, kiemelve, hogy sok mentősnek és egészségügyi szakdolgozónak másodállást kell vállalnia a megélhetéshez.
A DK-s Varju László szerint a kormány az elmúlt évtizedben nem volt képes megszervezni, hogy Magyarországon európai színvonalú egészségügyi ellátás legyen. Azt követelte, a kormányzat jelentse ki, hogy az önkormányzati fenntartásban működő szakrendelőket békén hagyja. Jelezte, pártja benyújtja az orvosi kamara által megfogalmazott módosító javaslatokat. A szintén DK-s Komáromi Zoltán szerint nagy a humánerőforrás-probléma Magyarországon, egy egészségügyre elég ember van az országban, ezért a kormánynak a közfinanszírozott egészségügyre kellene koncentrálnia, és tisztázni kellene a magán- és a közfinanszírozott ellátás közötti határokat. Javasolta azt is, hogy a kórházak a szabad kapacitásaikat értékesíthessék, hogy többletbevételhez jussanak.