Elképesztő cinizmusról tett tanúbizonyságot a kormányzat azzal, ahogy a Honvédkórház több ezres állományát a teljes bizonytalanságban hagyta.
Az Alfahír szúrta ki, hogy a szakbizottsági és a parlamenti vitát megkerülve nyújtott be a kormánypárt egy olyan törvénymódosítást, amely értelmében
A helyzet tisztázása érdekében a Jobbik egészségügyi szakpolitikusa, Lukács László György az alábbi kérdésekkel fordult a Belügyminisztériumhoz:
- az új egészségügyi szolgáltatóval kapcsolatos szabályokat miért csak a Törvényalkotási bizottság elé vitték, miért nem vállalták a vitát a szakpolitikusokkal?
- egyeztettek-e az egészségügyi szakszervezetekkel az új szolgáltatóval kapcsolatban?
- miért csak december 15-én derül ki, hogy melyik osztályokra van szüksége a Honvédségnek?
- nem tartanak-e attól, hogy az öt napos gondolkodási idő után újabb kilépési hullám kezdődik az egészségügyben?
A feltett konkrét kérdésekre Rétvári Bence államtitkár válaszolt, ám a szokásos ködösítés mellett arra már nem maradt energiája, hogy egyszer is szóba hozza a Honvédkórház állományát.
A két bekezdésből az egyik arról szól, hogy az államtitkár szerint az intézményátalakítást már korábban előrevetítették, így a részletek megismertetésével már nem foglalatoskodtak.
Majd a második bekezdésben arról értekezik Rétvári Bence, hogy az egészségügyi ellátórendszer működését érdemben nem befolyásolta az átalakítás. Hangsúlyozta, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK) és az új Észak-pesti Centrumkórház közötti feladatmegosztás olyan módon kerül kialakításra, amely valamennyi igényjogosult számára a korábbi ellátást az új szakmai feladatmegosztási rend szerint változatlanul biztosítja.
Azonban egyetlen egy betűt sem vesztegetett az államtitkár arra, hogy miért csak december 15-én derül ki, hogy melyik osztályokra van szüksége a Honvédségnek, vagy hogy nem tartanak-e attól, hogy az öt napos gondolkodási idő után újabb kilépési hullám kezdődik az egészségügyben.
Ha úgy tetszik, a Honvédkórház dolgozói, orvosai, ápolói most kaptak egy papírt arról, hogy semmibe veszi őket az egészségügyért (is) felelős Belügyminisztérium.
Öt nap gondolkodási időt kapnak az orvosok és az ápolók
Ahogy arról beszámoltunk, a Törvényalkotási Bizottság ülésén tizennyolc bekezdésben módosította a kormányzat az egészségügyi törvényt (197. évi CLIV. törvény 244/C. paragrafusa) annak érdekében, hogy létrehozzanak egy új egészségügyi szolgáltatót, amelyet a honvédelmi és a belügyi tárca közösen felügyel majd.
Többek között ezek az újítások (T/1620/13):
- A honvédelemért felelős miniszter 2022. december 15. napjáig határozatban megállapítja azon egészségügyi munkakörű katonák és honvédelmi alkalmazottak által betöltött beosztásokat és munkaköröket, amelyek szükségesek a Magyar Honvédség egészségügyi feladatai ellátásához. Ők maradhatnak a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ alkalmazásában, a többiek viszont átkerülnek az új, eddig még meg nem ismert szolgáltatóhoz.
- 2023. január 1-jével, az új egészségügyi szolgáltatónál létrejövő egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át annak a honvédelmi alkalmazottnak a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya, aki 2022. december 31-én honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál olyan munkakört tölt be, amely nem tartozik a fent meghatározott munkakörök közé.
- Az új egészségügyi szolgáltató 2023. január 15-ig a jogviszony átalakulásáról és az új jogviszony tartalmáról egyoldalú jognyilatkozattal tájékoztatja az érintett munkavállalót. Úgy, hogy december 15-én derül ki, hogy egyáltalán a Honvédség kötelékében maradhat-e az érintett orvos, vagy szakápoló, nővér.
- Ha az érintett az átalakult egészségügyi szolgálati jogviszonyát nem kívánja fenntartani, arról az egyoldalú jognyilatkozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül írásban nyilatkozhat.
- Ha az öt napos gondolkodási idő után a munkavállaló úgy dönt, nem egyezik bele a folytatásba, a munkaviszonya a nyilatkozattételt követő első munkanappal már meg is szűnik.
- A javaslat szerint nem csökkenhet a fizetés. Legalábbis azt írják, hogy "az átvevő új egészségügyi szolgáltatónál létesülő jogviszony alapján a foglalkoztatott illetménye – az új egészségügyi szolgáltatónál létesült új jogviszonyának fennállásáig – nem lehet alacsonyabb, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján járó rendszeres illetménypótlékainak, illetményelemeinek együttes összege."