Szijjártó: Magyarország és Szerbia is érzi a saját bőrén a háború és a migráció hatásait

szijjártó péter
MTI/Bruzák Noémi

Magyarország és Szerbia egyszerre érzi közvetlenül és súlyosan a saját bőrén az ukrajnai háború és az illegális bevándorlás hatásait, ezért mindkét fél a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárásában érdekelt

- közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután szerb kollégáját fogadta kedden.

A tárca közleménye szerint a tárcavezető az Ivica Daciccsal közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján Magyarország és Szerbia sorsközösségét hangsúlyozta, rámutatva, hogy ezen két fontos biztonsági kihívás kevés más országot sújt egyszerre hasonló mértékben Európában.

A szomszédság és a földrajzi közelség miatt a háború biztonsági hatásai, illetve a szankciók gazdasági és energiabiztonsági hatásai közvetlenül érintenek mindkettőnket - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a nyugat-balkáni útvonalon erősödő migrációs nyomás is közvetlenül érinti a két felet.

"Mindketten abban vagyunk érdekeltek, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában. A háború elhúzódása és esetleges eszkalációja súlyos veszélyeket jelent mindkét ország számára" - fogalmazott, hozzátéve: sem a magyarok, sem a szerbek nem felelősek ezért a háborúért, de annak árát mindkét nemzet fizeti.

"Értjük, hogy ez száz vagy ezer kilométerekre innen nem tűnik ilyen súlyosnak, de aki eszkalációt vagy a háború meghosszabbítását okozza, az a mi nemzeti érdekeinkkel is ellentétesen cselekszik" - húzta alá.

Szijjártó úgy látja, a kétoldalú együttműködésből mindkét fél sokat profitál, amit az is mutat, hogy a magyar-szerb kereskedelmi forgalom tavaly 75 százalékkal nőtt, óriási rekordot döntve.

Példaként hozta fel, hogy hazánk "energiabiztonságának záloga" most Szerbiában van, miután a Török Áramlat az egyetlen, kelet-nyugati irányban 100 százalékos kapacitással üzemelő gázvezeték a kontinensen jelenleg. Tavaly 4,8 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül, ami a teljes hazai felhasználás feléhez közelít, a másik irányban pedig 438 millió köbmétert szállítottak - ismertette.

Szijjártó emlékeztetett, a Török Áramlat építése ellen komoly nyomást fejtettek ki egyes szövetségesek, de az napjainkban sehogy sem lenne kiváltható. "Ha akkor a szerbek és mi, magyarok, nem álltunk volna ellen a nyomásnak, akkor ma hatalmas bajban lennénk" - hangoztatta.

Magyarország kész új infrastrukturális beruházások végrehajtására Szerbia kőolajellátás-biztonságának megteremtése érdekében, illetve a felek öt éven belül megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-összeköttetés kapacitását

- közölte.

A miniszter kitért arra a szavai szerint "Kész átverés show-ra", amelyet "néhány baloldali politikus" folytat, akik "hatalmas csodaként felfedezték", hogy fűtési időszakban csökkent a betárolt földgáz mennyisége, de ez teljesen természetes folyamat. Leszögezte: a tározók töltöttsége jelenleg az éves felhasználás 42 százalékát fedezi hazánkban, míg az európai átlag mindössze 21 százalék.

"Arra kérem önöket, ne engedjék átverni magukat, Magyarország energiaellátása biztonságban van" - mondta.

Rámutatott, hogy ha a kitárolás üteme csökken, az azért történik, mert az ipar kevesebb földgázt használ fel, nem pedig azért, mert pár hónap alatt óriási szél-, víz- és hőerőművek épültek. "A földgáz-felhasználás radikális csökkenése a gazdasági recessziót vetíti előre" - fogalmazott.

Szijjártó Péter a szerb-koszovói konfliktussal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország a békés megoldásban, a párbeszéd útján létrejövő kompromisszumban érdekelt, ezért is vállalta korábban a NATO koszovói békefenntartó műveletének (KFOR) vezetését.

Úgy vélte, hogy ezen kompromisszumkeresés sikerét veszélyeztethetné, ha különböző európai formációk idő előtt felvennék Koszovót, ezért a kormány nemmel fog voksolni, ha szavaznak arról, hogy Koszovót tagként felvegyék-e az Európa Tanácsba.