30 évvel a katasztrófa után: megépült a csernobili atomerőmű acélszarkofága

Nemsokára teljesen befedik a sérült reaktorokat.

Az árkád formájú szerkezet 36 ezer tonnát nyom, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, a világ legnagyobb mozgatható kupolája. 1,5 milliárd euróba került, és várhatóan 100 éven át nyújt majd védelmet a radioaktív sugárzás ellen.

Tudta? Ön fizeti a második Csernobilt

Riasztó hírek érkeznek Csernobil országából az atomerőművek helyzetéről. Mi a felelőssége ebben a helyzetben Magyarországnak? Exkluzív interjút adott az Alfahírnek Yury Urbansky, a hazánkba látogató független atomerőmű szakértő, akinek célja, hogy tájékoztassa Európát az ukrán atomerőművek helyzetéről, egy olyan ketyegő bombáról, ami valóban átformálhatja kontinensünk térképét.

Az ukrán környezetvédelmi minisztérium közlése szerint a munkálatok várhatóan négy napon át tartanak, összesen 33 órát vesznek igénybe. Az építményt 327 méterrel kell "odébb tolni" az erre a célra épített síneken, hogy teljesen befedje a sérült négyes energiablokkot.

Fotó: Twitter.com

1986.04.26.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában egy kísérlet során. Vegyi és gázrobbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel. A baleset következtében egyes becslések alapján több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

A sérült blokk fölé akkor egy átmeneti vasbeton szarkofágot emeltek, amelynek állapota folyamatosan romlott, repedések keletkeztek rajta.

Csernobil - a turistaparadicsom

Kevesebben tudják ugyanakkor, hogy a város maga '86 után sem volt lakatlan. A katasztrófa után pár hónappal, 1986 szeptemberében a lakosok visszatérhettek, hogy a kisebb értéktárgyaikat magukkal vihessék. A lakásokat lezárták, viszont a közműveket még évekig üzemeltették, az épületeket telente felfűtötték, hogy ne váljanak lakhatatlanná.

A hosszabb távú védelmet jelentő modern szarkofág építését a francia Novarka konszern végezte, a munkálatok 2011 áprilisában kezdődtek. A költségek fedezéséhez Ukrajna az elmúlt években jelentős támogatásokat kapott az Európai Uniótól, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól (EBRD), európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is.