Nemzeti tragédiánkra emlékezik és emlékeztet ma a Jobbik
96 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békediktátumot, amelynek következtében mintegy 3,3 millió magyar rekedt a terepasztalon megvont új határokon kívülre idegen, ellenséges, nemzetállamokat építő országok uralma alá. A párizsi békecsinálók önös hatalmi megfontolásokból megbontották a Kárpát-medence évezredes gazdasági és politikai egységét és máig nehezen áttörhető gátakat emeltek például az árvízvédelmi vagy éppen a környezetvédelmi együttműködés elé, ami nem csak Magyarország számára bizonyult a későbbiekben rendkívül károsnak. A Kárpát-medence addig is megosztott, ám ma is vitathatatlanul egymásra utalt népeinek lelkében pedig elültették az egymástól való kölcsönös félelmet, az ún. „Trianon-szindrómát”, amely ma is akadályoz bármilyen őszinte együttműködést a térség nemzetei és államai között, kiszolgáltatottá téve őket a környező nagyhatalmak kényének-kedvének - írja közleményében Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének elnöke.
"Néhány gyönyörű évtől eltekintve a magyarság az elmúlt lassan egy évszázad során folyamatosan gyengült, fogyott és pusztult szerte a Kárpát-medencében. Az egykori utódállamok pedig még ma sem hajlandóak a legalapvetőbb egyéni és kollektív emberi és szabadságjogokat biztosítani az akaratuk ellenére országhatárokon kívülre került őshonos magyar nemzeti közösségeknek, miközben gazdaságilag is igyekeznek megtörni őket, élhetetlenné téve az általuk lakott térségeket" - hívja fel a figyelmet a politikus.
Szávay emlékeztet: Erdélyben ma terrorizmusnak tekintik a területi autonómia melletti kiállást a román hatóságok és többek között súlyos bírságokat szabnak ki a székely zászlót használni akarókra, vagy épp a magyar himnuszt éneklőkre. De mint Morvai Krisztina európai parlamenti képviselőnk néhány napja bemutatott rövidfilmjében is látható, számos esetben a magyar nyelv használatát is megakadályozzák, szembemenve minden nemzetközi és európai emberi jogi normával. Gyulafehérvár ígérete tehát a mai napig is beváltatlan maradt. Kárpátalján egy értelmetlen háborúba ágyútölteléknek visznek el magyarokat, magyar állampolgárságuk és nemzeti érzelmeik miatt pedig titkosszolgálati módszerekkel fenyegetik őket, legutóbb épp a Jobbik kárpátaljai szervezőjét. Felvidéken ma is a szlovák jog részei a magyarság kollektív bűnösségén alapuló Beneš-dekrétumok, tiltják a magyar állampolgárság felvételét, miközben a magyar kisiskolák jelentős részét az ígéretek ellenére továbbra is a bezárás réme fenyegeti. Délvidéken a gazdasági kivándorlás miatt napról-napra vészesen fogyó magyar közösségeknek még a koszovói minta és a küszöbön álló szerb uniós csatlakozás ellenére sem lehet reménye a valódi és széles körű területi autonómiára, amely hosszú távú megmaradásának egyedüli reményét adná. Azonban a sokszor nemzetiségi szempontból példaként emlegetett Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában sem kielégítő a magyar közösségek helyzete, a jogok jelentős része csak papíron létezik. Szlovéniában például immár 5 éve nem sikerül elfogadni a jogi szempontból rendkívül fontos kisebbségi kerettörvényt.
"Nekünk ezért június 4-e a Fidesszel ellentétben soha nem lesz éneklős-táncikálós-
"Minden más napon azonban, 2018-tól pedig immár kormányra kerülve is azon fogunk dolgozni, hogy begyógyítsuk a Trianon által okozott és máig fájó sebeket. A Jobbik-kormány természetesen alapvető fontosságúnak fogja tekinteni a környező országokkal való együttműködést, de kül- és nemzetpolitikájában első helyre fog kerülni a külhoni magyarság érdekeinek képviselete. Így például a széles körű területi autonómia megvalósításához fogjuk kötni Szerbia és Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását és minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogatni fogjuk az elszakított magyar közösségek jogos igényeit szerte a Kárpát-medencében. Hiszünk benne, hogy csakis így lehet a XX. század, világokat romba döntő nemzeti katasztrófái után a XXI. század a magyarság, a nemzeti egység, felemelkedés és gyarapodás évszázada!" - zárul a közlemény.
LMP: Nem elég emlékezni
A nemzeti összetartozás napján fontos emlékezni rá, hogy mindannyiunk közös felelőssége tanulni a múlt hibáiból, és közös feladata olyan nemzetpolitikai stratégiát megvalósítani, ami a mai helyzetben a lehető legnagyobb támogatást jelenti a külhoni magyar közösségeknek, miközben tiszteletben tartja azok önrendelkezési jogát - áll az LMP közleményében.
Az LMP szerint a nemzetpolitika elsődleges feladata, hogy az egyes nemzetrészek önálló kezdeményezéseit, saját stratégiáját támogassa és segítse. Ebben kulcsszerepe van az anyaországnak, de Magyarországnak nem irányítania, hanem segítenie kell a helyi közösségeket. Az LMP meggyőződése szerint továbbá olyan nemzetstratégiára van szükség, mely az egész Kárpát-medencét egy természeti egységként kezeli, és a felmerülő problémákra ezen szemlélet mentén ad fenntartható megoldási javaslatokat.
Fontos látni, hogy a külhoni magyarok jogai még ma, a trianoni döntés után 96 évvel is, elfogadhatatlanul sokszor sérülnek: éppen ezért álláspontunk szerint a kormány egyik legfontosabb feladata egy olyan stratégia kidolgozása, amely hatékonyan képes orvosolni ezeket a jogsértéseket a megfelelő európai fórumokon. Az Európai Unió egyik legfontosabb előnye éppen a kisebbségi jogok garantálása, ennek érvényesítése azonban a magyar kormány feladata és felelőssége - fogalmaznak.
1956-tal és a holokauszttal von párhuzamot az Együtt - felelős a magyar állam is
A Trianoni békeszerződés és az ebből eredő, máig tartó fájdalom megélése vagy meg nem élése nem választhatja szét a magyar nemzet tagjait. A magyar nemzet egy és egységes, és mindenkinek helye van benne, aki annak sorsát a szívén viseli. Trianon igazságtalansága nem adhat felmentést számunkra az alól, hogy egy sikeres, egészséges, boldog és összetartó Magyarország megteremtésén fáradozzunk a jelenben, a magunk és az eljövendő nemzedékek érdekében - áll a törpepárt közleményében.
"Trianon sérelmei nem adhatnak okot arra, hogy nemzetünk tagjait egymástól megkülönböztessük, hogy egyes csoportokat a többiek fölé rendeljünk, míg másokat másodrendű állampolgárként kezelünk. Trianon fájó igazsága arra tanít bennünket, hogy a velünk élő kisebbségek ugyanúgy a nemzet részei, ahogy a többség: ha őket elnyomjuk, azzal leginkább saját magunknak ártunk" - írják.
Trianon a magyar nemzet egyik legnagyobb sorstragédiája, és mint ilyenről, őszintén kell beszélnünk róla, ahogy őszintén kell beszélnünk a holokausztról vagy az 1956 utáni megtorlásokról is. A békeszerződés nem rajtunk kívül álló okok miatt sújtotta hazánkat, abban a magyar államnak éppúgy felelőssége volt, mint a győztes hatalmaknak. Aki ezt eltagadja, az nemzeti tragédiáink megismétléséhez járul hozzá - fogalmaznak.
Az Együtt szerint nemzeti kiegyezésre van szükség sérelmeink ügyében, hogy azokon túllépve, egységes nemzetet alkotva nézhessünk szembe a huszonegyedik század soha nem látott kihívásaival. Ha nincs összetartozás, nincs mit ünnepelni. Ahhoz pedig, hogy legyen, hangzatos szólamok és kivételezés helyett valódi nemzetpolitikára és a polgárok közötti igazságosságra, egyenlőségre és szolidaritásra van szükség. Nemcsak ünnepnapokon - zárul a közleményük.