A politikus szerint a kormány indokolatlanul hárítja át az adófizetőkre azt az egész tehertömeget, amit egy nagyon behatárolható kör okozott Magyarország számára. A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy a Quaestor-ügyben minden érintettet teljes körűen kártalanítson, de ez a lehető legkisebb mértékben történjék az adófizetők pénzéből.
„A kormány több mint harmincezer érintett közül, alig kevesebb, mint a felének biztosít látszólag teljes kártalanítást, miközben még le kell vonni a hozamokat és a különböző kamatszerű, megjelenő pozitív események tételét is”
– mutatott rá Z. Kárpát Dániel. Azt is hozzátette: több mint 15 ezer esetben fellelhető, hogy csak a betett összegek 80-90 százalékát garantálja a kormány.
A jobbikos politikus hangsúlyozta: egy jól behatárolható cégháló által elkövetett bűncselekmények, vagy azok gyanúja miatt, nem a bűnösök felelnek, hanem az adófizetők kell, hogy helyt álljanak.
Z. Kárpát Dániel szerint, ami különösen alávaló ebben a csomagban, hogy aki elfogadja ezt a diktátumot, az lemond a későbbi megtámadhatóság esélyéről.
A képviselő egyetért abban a kormánnyal, hogy a Quaestor egy piramisjátékot játszott, de ha valóban az volt, „akkor hogyan fektethették egy minisztérium, az önkormányzatok és a helyhatóságok pénzét ebbe, továbbá hol vannak a felelősök, és miért az adófizetőknek kell fizetniük?"
A Jobbik teljes kártérítést követel, hosszú távon pedig el kell érni, hogy ne az adófizető viseljék a terheket, a felelősök kerüljenek a vádlottak padjára, valamint ne kerüljön egyetlen károsult sem olyan helyzetbe, hogy ha most kényszerűen elfogadja ezt a csomagot, akkor később ne tudjon jogorvoslatért fordulni.
Hozamokkal és önrésszel csökkentett kártalanítást fogadott el a parlament
Az Országgyűlés kedden elfogadta a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésére irányuló új törvényt. A képviselők 154 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 11 LMP-s és független képviselőktől származó nem ellenében, valamint 31 MSZP-s, illetve független képviselői tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter kárrendezési intézkedéseit.
A törvény a cégcsoporton belüli kötvénykibocsátások miatti károkozás esetén ír elő kárrendezési kötelezettséget, de a kárrendezés kiterjed azokra az ügyletekre is, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata nem saját kötvény vásárlására irányult, de értékpapírszámláján ilyen kötvényt írtak jóvá. Emellett azon károsultak is jogosultak a kárrendezésre, akik értékpapírszámláján a cégcsoport kötvénye van, de az értékpapírszámla-vezetője már nem a felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató.
A parlament a jogos követelések rendezésére létrehoz egy kárrendezési alapot, amelybe a károsultak kétsávos ellenérték fejében, önként léphetnek be. A Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket.
A kárrendezésben kifizetett összeget úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a korábban realizált hozamot, majd a befektetési kockázat megjelenítéseként a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is.
A kifizetett kár nem haladhatja meg a 30 millió forintot. A kormány számításai szerint a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell majd önrészt fizetnie.
A befektetők kártalanításon felüli követelései átszállnak az alapra, amelynek felszámolási eljárásban vagy akár peres eljárásban kell behajtania a követeléseket.
Az alap a kárrendezést saját forrásból, valamint a jegybanktól, hitelintézettől felvett kölcsönből, kötvénykibocsátásból vagy egyéb bevételeiből fedezheti. Ha az alap kötelezettségei gyors teljesítése érdekében áthidaló kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), annak megfizetése érdekében egy alkalommal, legfeljebb tizenkét éves futamidőre fix kamatozású kötvényt bocsáthat ki vagy kölcsönt vehet fel.
A jogszabály évente egy alkalommal állapít meg az alapba történő befizetési kötelezettséget a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjainak. A pénzintézetek a befizetés összegével csökkenthetik a fizetendő társasági adót, illetve a bankadót és a tranzakciós illetéket.
Az érintett befektetőknek a fenti kárrendezésről lemondással lehetőségük van arra is, hogy követelésüket önállóan, peres úton vagy a felszámolási eljárásban érvényesítsék.