Ötödször hajózott ki Jack Sparrow kapitány

Az első kettő részhez továbbra sem sikerült felérni, de nézhető film lett az új Karib.

Jack Sparrow kapitány és bandája először 2003-ban bontott vitorlát, Johnny Depp főszereplésével, aki egyébként Hugh Jackman elől halászta el a lehetőséget. A Fekete Gyöngy átka zseniális film volt, kalózromantikával, temérdek mennyiségű rummal és egy olyan kapitánnyal, aki vad kompániájával egyetemben mindig bajba kerül, mindig viccelődik, aztán valahogy mindig megmenekül. Igazi régi vágású, kardozós kalandfilm volt. Depp emiatt kapta első Oscar-jelölését is, tökéletesen azonosult a szereppel.

Nem volt kérdés, hogy jön a folytatás (ezért kapott már az első rész is alcímet) a Holtak kincse nagyjából tartotta is a színvonalat, nagyon szórakoztató film volt, de azért érezni lehetett, hogy hiányzik az újdonság. A részeges, vicces, rocksztár Sparrow és a tengerek kísértetei nem voltak annyira újak, mint amennyire az első rész annak számított.

Ezután rögtön 2007-ben jött is A világ végén, ugyanis egyszerre kettő részt vettek fel. Anyagilag sikeres volt, de a téma már kezdett nagyon fáradni. Korának legdrágább filmje volt 300 milliós büdzsével, így már csak a látvány miatt is egyértelmű volt, hogy megússza a bukást, bármilyen is lesz a sztori. A rendkívüli akciók, a szemkápráztató örvényes-hajós zárás igazi popcorn-mozit csináltak a filmből. A probléma viszont ott volt, hogy talán túl sok történetet akartak egyszerre a vászonra vinni, a motivációk kezdtek összekuszálódni. Trilógia-zárásnak mindenképp jó volt, a kalandok sora is körbeért: a Fekete Gyönggyel kezdtek, itt pedig Barbossa ismét a Gyöngy után ered a végén.

A rendezők azonban sajnos úgy érezték, hogy le kell húzni még egyet (aztán még egyet) a filmről. A 2011-es Ismeretlen vizeken már nagyon erőltetett volt, egyáltalán nem sikerült jól. A látvány sem volt az igazi. Megpróbálták újrakezdeni a trilógiát, olyasmi filmet akartak összehozni, mint az első rész, ahol a rocksztár kalózélet a tuti, nem pedig a szerelmi szál. Ebből kikerekedett egy ritmustalan, szürke, kiszámítható, cseppet sem kreatív blockbuster.

Aztán jött az ötödik rész

Ennyit az előzményekről. Sokáig úgy nézett ki, hogy az ötödik rész soha nem készül el. Johnny Depp eltűnni látszott a süllyesztőben, rossz filmeket csináltak vele, a pénzét elköltötte, kezdte elnyelni Hollywood – hogy aztán a Karib-tenger újra kiköpje egy utolsó kalózkaland kedvéért.

Először úgy volt, hogy 2015-ben, aztán csúsztatva 2016-ban mutatják be Salazar bosszúját, ebből lett 2017 majdnem közepe. A munkálatok sem mentek zökkenőmentesen. A főszereplő megsérült az ausztráliai forgatáson, olyannyira, hogy meg is kellett műteni a csuklóját. A forgatókönyvben először női főellenség szerepelt, Depp viszont hallani sem akart arról, hogy egy kalózkapitánynővel szálljon szembe utolsó tengeri kalandján, mondván az Éjsötét árnyak című filmjében is rosszul sült el a dolog. Így módosítani kellett a sztorit, a gonosz pedig Salazar kapitány (Javier Bardem) lett, a spanyol hajós, aki egykoron kalózokra vadászott, aztán a fiatal Sparrow jól kibabrált vele, de úgy örökre. Így egyértelmű a motiváció: bosszút akar állni a Matador.

A film egy sötét jelenettel indul, ahol rögtön visszatér Will Turner (Orlando Bloom, a negyedik részt nem vállalta), amit már korábban is lehetett tudni. Ezután egész pörgős a folytatás, hasonlóan néz ki az egyik jelenet, mint a Halálos Iramban 5-ben, csak ugye ott sportkocsikkal, itt meg szekerekkel. Úgy tűnik, hogy minden a régi: Jack részeg, a bandája vele tart, sőt még hajója is van.

Unalom

Ezután a film kezd unalomba fulladni. Felbukkan ugyan egy csillagász (vagy mi) hölgy (Carina Smyth, Kaya Scodelario alakításában), meg Turner fiatalabb kiadásban (Henry Turner, Brenton Thwaites alakításában), így adott lesz a szerelmi szál is, de azért nem rágjuk tövig a körmünket a sablon eseményeken. Menekülés, fogságba esés, harc, menekülés, gondolkodás, megfejtés, dráma, öröm – nagyjából ezen a mezsgyén be is határolható a sztori.

Van néhány izgalmas, kuriózum jelenet. Salazar első felbukkanása szerintem kifejezetten hatásos volt, a fiatal Jack Sparrow, amiről ugye nagyon sok hírt lehetett hallani, nem olyan nagy durranás, mint amekkorának előtte tűnt, ráadásul nem is tart sokáig. A spanyol kapitány viszont nagyon ronda és nagyon kegyetlen. Feltűnik egy régi cimbora/ellenség is, a jó öreg Barbossa (Geoffrey Rush), akinek több köze lesz a történethez, mint gondolnánk.

A dialógusok már nem annyira viccesek, mint az első kettő részben, sőt, van benne néhány kifejezetten idegesítő szójáték is. Ha viszont a harmadik-negyedik rész a mérce, akkor véleményem szerint simán veri azokat. Nem kell sokat várnunk arra, hogy rájöjjünk, mi lesz a film végén, pofonegyszerű a történet. Ezt befolyásolja egy érdekes, de nem annyira fontos csavar, ami megágyaz a végjáték vezéráldozatának.

Érdemes megnézni?

Abszolút igen. Ha valaki látta az eddigi részeket, de a négy már nem tetszett neki, tuti beül rá, és jól teszi. Nem kapjuk meg azt a szórakoztató, vicces, ugyanakkor helyenként félelmetes, de mindig izgalmas filmet, mint az első két alkalommal, de a harmadik és negyedik résznél nekem jobban tetszett a Salazar bosszúja. Johnny Depp simán hozza kedvenc karakterét, amivel gyakorlatilag már összenőtt, együtt lélegzik vele. Kevesebb a szerelem, több a kalózlegenda, ami szerintem jó pont.

Akciódús film, egyszerű történettel, jól követhető jelenetekkel, mindenképp jobb, mint az előző, vagy inkább előző kettő rész. Az Ismeretlen vizeken után kellemes csalódás, ráadásul Paul McCartney is kalózzá vált.

Egy szórakoztató popcorn-mozinak simán jó, de nagy csavarokat, égbekiáltó izgalmakat ne várjunk tőle. Minden előzetes információ szerint utoljára hajózott ki Jack Sparrow kapitány és bandája, de azért érdemes megvárni a stáblista végét, mert lehet, hogy nem is az utolsó kalózkalandot láthattuk?!

Magyar premier: május 25.