A Ninivei-fennsík legnagyobb keresztény városa, Karakos több mint két éve került az Iszlám Állam (IÁ) kezére, és azóta is a dzsihadisták ellenőrzik.
Legtöbb elmenekült lakosa a kurd régióban él, menekülttáborokban. Több százan a szomszédos országokba, Európába, az Egyesült Államokba, illetve más helyekre menekültek.
Erbíl hagyományosan keresztények lakta Ankava elővárosában 1200 egyforma, fehér lakókocsi ad otthont mintegy 5000 embernek.
Csupán maroknyian mondták, hogy visszatérnének, ha felszabadul a város.
Az Iszlám Állam által elszenvedett katonai veszteségek ellenére a menekültek szerint a dzsihadisták iraki inváziója még nagyobb bizonytalanságba sodorta az országban élő kisebbségeket.
Ha létezne szervezett kivándorlás, a tábor lakóinak 90 százaléka eltávozna - mondta a tábor vezetője, Emanuel Adel Kelo lelkész.
Raad Bahnám Szamaan, a felesége és öt gyermeke 2014 augusztusának elején hagyta el Karakost, a Moszul térségéből Kurdisztánba menekülő 150 ezer iraki kereszténnyel együtt.
Hónapokat töltöttek el egy poros táborban, majd az ENSZ áttelepítési programjának segítségével a család el akarta hagyni Irakot, de tervük nem sikerült. A két év alaposan kikezdte a családfő derűlátását, nem lát jövőt az országban.
Attól tart, hogy még ha fel is szabadítják Moszult, az Iszlám Állam által keltett zűrzavar után megmaradnak a felekezetek közötti feszültségek, ellenségek válnak az egykori szomszédokból.
"Mindig félni fogunk. Ha Moszulba megyek, félek, azt fogják mondani, hogy itt jön a keresztény"
- mondta.