A nemzetközi emberi jogi szervezet két jelentést tett közzé kedden.
A Kerítések, félelem: Európa törekvése a menekültáradat megfékezésére (Fear and Fences: Europe's approach to keeping refugees at bay) című jelentésében azt írja, hogy az országhatárok lezárása rossz bánásmódnak tette ki és életveszélyes tengeri utazásokra késztette a menekülteket.
"A kerítések építése, a rossz bánásmód nem fogja megállítani azokat, akik háború elől menekülnek"
- idézte a jelentésről kiadott közlemény Jeney Orsolyát, az Amnesty International Magyarország igazgatóját. A tisztségviselő szerint egy dolog szabályozni az EU-ba való belépést, megint más azonban ezt egy az egyben megtagadni a menekültektől.
John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója is úgy látja, hogy az Európa határain szaporodó kerítésekkel csak súlyosbítják a jogsértéseket, és megnehezítik a menekültek áradatának emberi és rendezett módon való kezelését. "Az EU-nak és a határain fekvő tagországoknak sürgősen újra kell gondolniuk, hogyan tudnának biztonságos és legális útvonalakat biztosítani az EU felé a külső határokról és a származási, illetve tranzitországokból érkezőknek egyaránt. Ezt nagyobb mértékű áttelepítésekkel, családegyesítéssel, illetve humanitárius célból kiadott vízumokkal érhetnék el" - véli Dalhuisen.
A szervezet másik jelentése, amely az Európa menekültválsága: Akcióterv (Europe's Refugee Crisis: An Agenda for Action) címet viseli, feltárja, hogy az EU tagországai mintegy 175 millió euró felhasználásával összesen több mint 235 kilométernyi kerítést húztak fel az EU külső határain, ezen belül egy 175 kilométer hosszú kerítést a magyar-szerb határon, egy 30 kilométeres kerítést a bolgár-török határon, amit további 130 kilométerrel terveznek meghosszabbítani, 18,7 kilométernyi kerítés épült Spanyolország marokkói enklávéi, Ceuta és Melilla határain, valamint egy 10,5 kilométeres kerítés az Évrosz régióban, a görög-török határ mentén.
Ahelyett, hogy útját állták volna az emberáradatnak, a kerítések csupán más szárazföldi vagy veszélyes tengeri útvonalak felé terelték a menekülteket - áll a jelentésben, amely néhány példát is említ, miszerint a Görögországba, Bulgáriába és Spanyolországba belépni próbáló embereket a határellenőrzési szervek anélkül toloncolták ki, hogy lehetőséget adtak volna menedékkérelem benyújtására vagy esélyük lett volna fellebbezni kiutasításuk ellen.
A jelentés bírálja Magyarországot is, amely - mint olvasható - szeptemberben alakított ki tranzitzónákat Szerbiával közös határán, hogy "kétes biztosítékok mellett, gyorsított eljárásban toloncolhassa vissza a menedékkérőket Szerbia területére". Az emberi jogi szervezet szerint az EU és tagországai egyre gyakrabban fordulnak harmadik országok felé, hogy azok játsszák el Európa kapuőreinek szerepét.
"Az EU-nak nem szabadna a menekültek és migránsok jogait nem tisztelő országokhoz fordulnia, csak hogy azok elvégezzék helyette a piszkos munkát. A szomszédos országokat inkább menekültügyi és befogadórendszereik fejlesztésében kellene segíteni" - vélekedett John Dalhuisen.
A jelentés szerint az EU képes lenne arra, hogy az Európába már megérkezett százezrek védelmében bevezessen egy sor megvalósítható és gyakorlatias intézkedést. Így például az emberi jogi szervezet egyebek között arra szólítja fel az EU-t és tagországait, hogy teremtsenek biztonságos és legális utakat nagyobb arányú áttelepítés, családegyesítés, valamint humanitárius célból kiadott belépési engedélyek és vízumok kiadása által, biztosítsák, hogy a menekültek beléphessenek és menedékhez juthassanak az EU külső szárazföldi határain, jelentősen növeljék meg a befogadhatók számát, illetve a rövidtávú humanitárius segítség arányát az EU külső határain fekvő tagországokban, valamint az EU gyorsítsa fel és terjessze ki a menedékkérők áttelepítési programjának kivitelezését.