Ha csak nem történik az oktatás területén azonnali, gyökeres változás, az a helyzet áll majd elő, hogy a munkanélküliek és közmunkások száma párhuzamosan fog emelkedni a be nem töltött állások számával. Hiába lesz rengeteg munkanélküli, egyszerűen nem lesznek kompatibilisek a munkaerőpiac elvárásaival.
Ennek a folyamatnak már most is láthatóak a jelei. Magyarországon ugyanis a munkaerőhiány szinte mindenhol jelen van, a feldolgozóipar különböző területein, az idénymunkában, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásokban, a vendéglátásban, az informatikában és a mérnökök között is.
A Fidesz-KDNP ugyan azt hangoztatja, hogy a kiváló kormányzásuknak köszönhetően alakult ki munkaerőhiány, ezzel szemben azonban a valóság az, hogy a közfoglalkoztatottakat nem számítva csupán 5000 fővel dogoznak többen mint 2008-ban. Ráadásul az egyébként is alacsony jövedelmek agyonadóztatása miatt mintegy 500 ezer, főleg nyelveket beszélő szakképzett honfitársunk távozott külföldre az utóbbi néhány évben.
Alig költ oktatásra a magyar állam
Az OECD ősszel nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderült, hogy 2010 óta folyamatosan csökken az oktatás GDP-arányos finanszírozása. Jelenleg a bruttó hazai termék 3,8 százalékát fordítjuk erre a területre, míg az OECD átlaga 5,2 százalék körül alakul. A vizsgált országok közül az állami ráfordítás Magyarország tekintetében a legalacsonyabb. Az alulfinanszírozottság negatív hatásaira a PISA-kutatás is tökéletesen rávilágít.
Százmilliárdok mentek el minden eredmény nélkül felzárkóztatásra
2008 és 2013 között 160 milliárd forintot költöttek el a különböző színezetű kormányok felzárkóztatási programokra, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya mégis növekedett az iskolákban. A szakmai szervezetek körében teljes egyetértés van abban, hogy nagyon szerény hatékonysággal sikerült felhasználni a forrásokat. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a részben EU-s kasszából származó pénzeket nem arra fordították, amire azt szánták.
A roma gyerekek eredményei gyakorlatilag mérhetetlenek
Azokban az iskolákban, ahova többségében vagy kizárólag cigány gyerekek járnak, gyakorlatilag mérni sem lehet a PISA-kutatás eredményeit. Esetükben az oktatás az írás, olvasás és számolás mechanikus megtanítására korlátozódik. Ennek következménye, hogy 7. és 8. osztályban már egy egyszerű jegyzet elkészítése is problémát okoz számukra – mondta lapunk megkeresésére Menyhért Ildikó tanítónő.
Tapasztalatai szerint az is komoly probléma, hogy az önkormányzatoktól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) került az iskolák fenntartása. A központosítással romlottak a tanárok munkakörülményei.
A KLIK túl messze van, nem ismeri a helyi problémákat és igényeket
Felbomlott a korábbi munkamorál, ez pedig tovább csökkentette az oktatás színvonalát és hatékonyságát.
Úgy látja: jelenleg mind a diákok, mind a tanárok túlterheltek. Egy első osztályos gyereknek akár 30 órája is lehet egy héten, ez pedig hosszú távon az eredmények romlásához vezet. Alsó tagozatban legfeljebb négy órát kellene a gyerekeknek az iskolában tölteniük, ehhez jöhetne még hozzá heti néhány óra fakultáció.
Kitért arra is, hogy a délutáni nevelésre és oktatásra napjainkban már nem jut erőforrás. A napközik megszűntek, illetve a pedagógusok feladata, hogy a délutáni órákban is foglalkozzanak a gyerekekkel. Így azonban nem jut idejük az órákra felkészülni, nem véletlen tehát, hogy az utóbbi években folyamatosan romlanak a diákok eredményei, ezt pedig már a PISA-kutatás is alátámasztja.