Mint ismert, az Orbán-kormány januárban egy olyan Alaptörvény-módosítással állt elő annak érdekében, hogy megfelelő módon reagáljon hazánk egy esetleges terrorhelyzetre, amely a lakosság alapvető jogait (szólásszabadság, információs-szabadság, gyülekezési jog) is korlátozná. Az ellenzéki pártok egységesen álltak ki az Orbán-kormány túlhatalmi törekvései ellen, illetve arra figyelmeztettek, hogy a kabinet azért állt elő elfogadhatatlan feltételekkel, mert valójában nem is törekszik olyan tervezetre, amelyet a parlament kétharmada támogatni tud.
Csütörtökön - kevesebb mint 24 órával az egyeztetést megelőzően - a kabinet beterjesztett két verziót is a frakciók elé, amelyek az ellenzékiek megállapítása szerint nem sokban különböznek a januári elutasított változattól.
A kormányt képviselő honvédelmi miniszter szerint szükség van az Alaptörvény módosítására, ugyanakkor Simicskó István az egyeztetést követő sajtótájékoztatón elmondta azt is, nem egyértelmű, hogy a meglévő öt különleges jogrend (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet, váratlan támadás) mellé szükség van-e egy hatodikra is (terrorveszélyhelyzet).
Az egyeztetések egyébként azzal szakadtak meg februárban, hogy Kósa Lajos (Fidesz) felállt a tárgyalóasztaltól és egész áprilisig nem is ült oda vissza. Ám most már ő is hajlik a közös megoldás felé, ahogy arról pénteken is megemlékezett: "a jogi megoldások közül csak olyan támogatható, amely garantálja az alapvető állampolgári jogokat, de szavatolja a biztonságot is".
A fideszes politikus szerint nagyot léptek a megegyezés felé.
Vejkey Imre szerint a KDNP véleménye mindenben megegyezik a Fidesz álláspontjával, s bár a kereszténydemokraták a legszigorúbb törvényi környezetet szeretnék megvalósítani, ők is hajlanak a kompromisszumra.
Schiffer (b.), Vejkey, Kósa és Mirkóczki (MTI Fotó: Kovács Tamás)
Mirkóczki Ádám (Jobbik) leszögezte, pártja már januárban jelezte, készek a tárgyalásokra, és szükségesnek is tartják azokat, "nem pártpolitikai szempontok szerint mérjük és mérlegeljük Magyarország, a magyar emberek biztonságát" - fogalmazott a politikus. Éppen ezért a mai egyeztetésre is konkrét módosító indítványokkal érkeztünk, tette hozzá.
Az ellenzéki képviselő ugyanakkor csalódottságának is hangot adott, hiszen csak apróbb módosításokat eszközölt a kormány a januári javaslatán: "meggyőződésünk, hogy ez ebben a formában nem feltétlenül szolgálja a terror elleni küzdelem céljait".
Bizakodásának viszont az adott okot, hogy mind a miniszter, mind pedig a kormánypárt részéről bizonyos elmozdulást vélt felfedezni: "belátták, hogy a jelenlévő ellenzéki pártok nem azért voltak itt, hogy több kávé fogyjon, hanem hogy érdemben hozzátegyenek Magyarország biztonságához. Érdekeltek vagyunk abban, hogy egy olyan konszenzuson alapuló végeredmény szülessen, amelyet mindenki támogatni tud".
Mirkóczki felidézte azt is, hogy maga Simicskó István ismerte el néhány passzussal kapcsolatban, hogy azoknak nem biztos, hogy szerepelniük kell a javaslatban.
Egy biztos, a Jobbik ezeken az egyeztetéseken részt fog venni, nem leszünk kerékkötői annak, hogy akár egy új különleges jogrenddel bővüljön ki a magyar Alaptörvény, de az esetleges túlhatalmi törekvéseket nem fogja támogatni a legerősebb ellenzéki párt – szögezte le Mirkóczki Ádám.
A politikusok sorát Schiffer András (LMP) zárta. Az ökopárt társelnöke szintén egy javaslatcsomaggal érkezett, majd aláhúzta: "ha valóban az emberek biztonsága a cél, akkor vegyék komolyan az embereket".
Az ellenzéki képviselő továbbra is kommunikációs trükknek tartja a kormány javaslatát, legalábbis annak jelenlegi formájában. Mint mondta, el akarja kerülni, hogy "a TEK vezetője bemenjen az Egyenes beszédbe, és bejelentse a terrorveszélyhelyzetet". Ugyanakkor ő is kiemelte a pénteki egyeztetésen megjelent hajlandóságot a kompromisszumra.
Folytatása következik.