Miért is van a migráció? Évezredes tendencia, hogy az emberek, érthető okokból, mindig a könnyebben megszerezhető anyagi javak irányába vándoroltak. Ha ezt még valakik megfejelik egy kis anyagi-, erkölcsi-, vallási-, gazdasági- és még ki tudja milyen kényszerrel, megállíthatatlan a folyamat! Az EU önsorsrontó politikája pedig érthetetlen: olyan szociális hálót kínálnak a bevándorlóknak, amiért megéri elindulni több ezer kilométerről.
Azt, hogy már indulásukkor hogyan lehet megállítani az elkeseredett tömegeket, nem túl bonyolult kérdés, de most nem célom ezen elmélkedni. Most tényhelyzet van, napról napra ezrek érkeznek, nagyjaink és vélemény-formálóink elképesztő agymenéssel indokolnak és cáfolnak ahelyett, hogy tennének valamit. Miközben Brüsszelben és hasonló semmittevő helyeken szócséplés folyik, addig a Szeged környéki falvakban, a környező tanyavilágban az érkező "sáskák", szó szerint értve, mindent fölzabálnak. Nem ér az elemzés semmit, ha nem ad legalább vázlatosan néhány javaslatot.
Kerítés, vagy humán védelem?
Mindkettő kell. Akadály nélkül megszámlálhatatlan élő erőre lenne szükség, ha meg csak akadály van, őrizet nélkül, az bontható.
"Lezárják a határt, ez vasfüggöny!"
- mondják a fanyalgók. Minden határátkelőhely működik, csak a zöldhatáron tiltott a belépés, ami egyébként most is tiltott. És a menekültek most is kérhetnék menekültjogi státuszokat a határátkelőn is.
Határozott intézkedést!
Az őr, ha határsértőt fog, nem igazoltat, nem egyezkedik, járműre tessékel és beviszi a meghatározott idegenrendészeti bázisra. Nem az ő dolga a humanitárius segítség, vagy a státusz tisztázása!
Az erőt fokozni kell!
Tipikusan riasztással vagy mozgósítással egybekötött katonai feladatról van szó, jellegéből adódóan. Az önálló határőrség nem véletlenül alakult ki. Rendszere rendkívül egyszerű. A 25-30 km-ként telepített 15-20 fős határőr örs, a hadsereg részeként, technikai illetve járőrözési tevékenységet végez. Egy határőr rendszeresen az adott szakaszon teljesít szolgálatot, így hatékonysága a helyismeret okán, a terepviszonyoknak és célnak megfelelő eszközrendszer meglétével többszöröse a Borsodból, Hevesből és az ország távoli pontjáról odavezényelt, nem erre a célra kiképzett és felszerelt rendőri egységeknél, akiknek lenne ugyebár jobb dolguk is a borsodi falvakban…
Az őrizetet, az elfogást ez esetben is az idegenrendészettől szervezetileg is elkülönített erőkkel kell végezni! Az egyik feladat katonai, a másik hatósági.
Veszély, illetve a határra nehezedő nyomás növekedése esetén a közeli, békében is élő katonai szervezetek riasztásával, majd a helyi tartalékos területvédelmi erők mozgósításával, megyénként több ezres védelmi erő állítható fel órák alatt.
A kibocsátás kérdése
A személyre szóló döntésig nincs szabad mozgása. A döntés után mehet, de csak oda, ahova az engedélye szól. Ha meghatározott országot kér célként, meg kell várnia a célország befogadó nyilatkozatát.
A bánásmódról
A menekülttábor nem luxusszálló! Van ellátmány, alapvető szükségletek biztosítva vannak, ezen felül semmi és kivétel nincs. Az érintett vagy kivárja az általa kiválasztott ország befogadó nyilatkozatát, vagy hazamegy. Az óhajtott ország nyilatkozatát igen meggyorsíthatná, ha a döntéséig az ellátás költségeit neki kellene viselni.
Ha ez, vagy ehhez hasonló szigorú, de humánus rend az EU nyálas hivatalnokainak vagy a hazai károgóknak nem tetszik, tapasztalatszerzés céljából költözzenek a megoldásig a Szeged környéki tanyákra! (Esetleg
Debrecenbe, Bicskére, a menekültszállók mellé...) Meg kell értenie a nyafogóknak, tanácskozásokat hirdetőknek, kákán is a csomót keresőknek, hogy most először tenni kell, aztán ráérünk tanácskozni utána.
Tián József, utász ezredes