"A rászoruló, de munkából élő magyar családokat segítjük"

Mit érdemes tudni a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványról? Mikor alakultatok és milyen céllal működtök?

A Jobbik Szeretetszolgálat Alapítvány 2015 novemberében alakult, az alapítók szándéka pedig az volt, hogy a szervezet önkénteseken keresztül az egész Kárpát-medencében segítse a rászoruló gyermekeket és családokat, illetve megkeresse és összehozza a segíteni kívánó adakozókat a segítségre szorulókkal. Tehát nem mindig kifejezetten csak adakozásról van szó: megkeressük az összeköttetéseket, ami a közösségépítést és a közös felelősségvállalást erősíti.

"Fő támogatóink a Jobbik országgyűlési képviselői: ők a minden hónapban a tiszteletdíjuk 10 százalékát ajánlják fel az alapítványnak. Hónapról-hónapra ez képezi a legnagyobb bevételünket. Az ő felajánlásaik nélkül nem is tudnánk segítséget nyújtani, vagy projekteket indítani."

Ilyen projekt volt például nyáron a hátrányos helyzetű családok táboroztatása, melyet portálunk is végigkísért. Milyen tanulságokkal zárult ez a kezdeményezés?

Ez az alapítvány számára egy kiemelten fontos, nagyszabású projekt volt, ami nagyjából az erőforrásaink egyharmadát emésztette fel.
A fő konklúzió az, hogy valóban egyedülálló kezdeményezést sikerült elindítani, és most már azt is tudjuk, hogy hagyományteremtő céllal, mert biztosan lesz folytatása.

"Hazánkban eddig nem volt olyan karitatív szervezet, ami kifejezetten rászoruló, de munkából élő családokat üdültetett volna."

Fontos kiemelni, hogy a családokat önkéntesek és ajánlások révén kerestük meg, a négy helyszínen pedig szintén önkéntesek segítették a munkánkat.

"A visszajelzések pozitívak voltak, nagyon sokan jelentkeztek, hogy legközelebb ők is szeretnének részt venni, sőt egy német úr, aki nyomon követte a munkánkat, tett egy nagyobb felajánlást az alapítvány részére, mert annyira tetszett neki a kezdeményezésünk."

Nem titkolt célunk volt, hogy kifejezetten jobbikos vezetésű településeken szervezzük meg a táborokat, épp azért, mert sajnos rengeteg esetben ezeket a városokat rendkívül negatív színben tüntetik fel.

"Nekünk (is) köszönhetően azonban egész nyáron pozitív hírek jöttek, akár Ásotthalomról, akár Ózdról, Mátraszentimréről, vagy Tiszavasváriról."

Nem utolsó sorban a településekre jellemző természeti szépséget, helyi turisztikai értékeket is be tudtuk mutatni.

Nyaralással ajándékozta meg a hátrányos helyzetűeket a jobbikos alapítvány

Sneider Tamás, az Országgyűlés és a Jobbik alelnöke közleményben tudatta az Alfahírrel, hogy a héten Ásotthalomba már meg is érkezett az első turnus, amelynek folytatásaként Ózd, Tiszavasvári és Mátraszentimre településeken mintegy 160 fő nyaraltatását szervezi meg az alapítvány. Az üdülések a résztvevők számára teljesen ingyenesen történnek négy turnusban, július és augusztus hónapban.

Ezzel azonban nem zárult le az alapítvány idei tevékenysége. Most ugyan egy csendes építkezés zajlik nálatok, de ettől függetlenül folyik a karitatív munka. Kiken sikerült segítenetek, illetve milyen rendezvényeket szerveztetek még?

Most már nem is olyan csendes ez az építkezés, hiszen, ahogy júliusban elindítottuk a Facebook-oldalunkat és kicsit jobban odafigyeltünk a promócióra, egyre több megkeresés érkezett hozzánk:

"azzal kapcsolatban is, hogy miben tudnak segíteni, illetve azzal kapcsolatban is, hogy ki milyen segítségre szorul".

Már a nyáron elindítottuk a "Segíts, hogy segíthessünk!" kezdeményezést, ahol a közösségi erőben bízva olyan családok kéréseit tesszük közzé, akik nem az alapítvány profiljába vágó problémával küzdenek. Így ezeket a kéréseket sem kell elutasítanunk, hanem megkeressük azokat az adakozókat, akik ezeket a rászorulókat tudják támogatni. Nem egy olyan család volt például, akiknek a lakhatási problémáját sikerült így megoldani, akár bútorral, akár festékkel, vagy laminált parkettával. Ezek mind-mind segíteni akaró emberek adományából valósultak meg, mi pedig közvetítői szerepet játszottunk.
De többen fordultak hozzánk olyan kéréssel, hogy elhunyt szeretteiket nem tudták eltemettetni, ezekben az esetekben alapítványunk tette lehetővé, hogy a megfelelő keretek között adhassák meg a végtisztességet.

"Kárpátaljára is vittünk adományokat: könyvet, ruhát, tartós élelmiszert. De nemrég a kuratórium elnökével, Sneider Tamással is vittünk élelmiszeradományt Aknaszlatinára, a Bolyai János Középiskolába, amit nagyon nagy szeretettel köszöntek meg nekünk."

Szeptember elején pedig csatlakoztunk a szolnoki Jobbik-szervezethez, akikkel a helyi gulyásfesztiválon osztottunk ételt.

A jövőben milyen célokat képzeltek el az alapítvány számára? Milyen irányba szeretnétek fejleszteni, terebélyesíteni a szervezet tevékenységét?

Egyrészt lehetőségünk nyílt a táboroztatás folytatására, így ezt jövőre is elindítjuk. Viszont egy év elteltével azt látjuk, hogy sokkal intenzívebben kell keresnünk a rászoruló magyar családokat, akiknek alapítványunk segítséget tud nyújtani. Azt látjuk, hogy akár egy-egy betegség miatt is komoly problémákkal küzdenek az emberek és nem jutnak hozzá azokhoz a szolgáltatásokhoz, melyek a végső gyógyulásukat eredményezhetné. De sokaknak nehézséget okoz eljutni speciális orvosi vizsgálatokra, akár külföldre is, mert éppen csak ott van lehetőség a baj felismerésére, kezelésére. Ezekre mindenképp szeretnénk intenzívebben odafigyelni.

"Arra is sokkal nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni, hogy megismerjenek minket, ennek érdekében komolyabb PR tevékenységbe kezdünk, hogy minden segítségre szorulóhoz eljuthassunk az egész Kárpát-medencében."

Nem lehet megkerülni a tényt, hogy nyíltan pártszervezet vagytok, ez milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár? Volt olyan, aki kifejezetten ezért keresett meg, vagy éppen utasított el titeket?

A jobbikos képviselőkkel együtt büszkén vállaljuk, hogy fontosnak tartjuk az adakozást és a segítségnyújtást.

"Épp azért hoztuk létre az alapítványt, hogy még szorosabb legyen a kapcsolatunk az emberekkel."

Kéz a kézben járunk és ez abszolút nem kellemetlen, sőt külön előnyös, hogy tudunk támaszkodni a Jobbik országos infrastruktúrájára.
Igazán negatív tapasztalatunk még nem volt, de találkoztam már számomra legalábbis furcsa esettel.

"Most fut egy nagyobb projektünk, ahol egy másik karitatív szervezet helyi önkéntesünkön át arra kért minket, hogy 'vonuljunk le a terepről', mert ők innentől átveszik a család megsegítését."

Ezen nagyon meglepődtem, mert úgy gondolom, hogy nem baj, hogyha több szervezet is segít egy családot, főleg, ha nagy a szükség. Felhívtam az érintett szervezet munkatársát és felajánlottam az együttműködésünket, amitől úgy tűnt nem zárkózna el, ám az illető azóta nem jelentkezett.
Bízunk benne, hogy kivitelezhető a közös munka, de meglepő volt számomra, hogy ilyen "harc" bontakozott ki.

Jelenleg milyen hatékonysággal tudjátok folytatni az adománygyűjtéseket? Említetted, hogy már van Facebook-oldalatok. Honlapot terveztek esetleg, hogy jobban tudjátok koordinálni ezt a sok akciót?

Igen, tervben van a honlap, remélem, hogy ebben az évben el fog tudni indulni. Nagy segítséget fog jelenteni, mert egyelőre nagyon vegyes, hogy mennyire sikeres egy-egy adománygyűjtésünk.

"Szerintem ez térségtől is függ: egy gazdagabb vidéken általában jobban megmozdulnak az emberek. De összességében úgy látom, hogy nem a tehetősebbek adakoznak, de természetesen van kivétel is."

Nagyon sok a tárgyi eszköz felajánlás, az emberek nem dobják ki a dolgaikat, hanem szívesen ajánlják föl a rászorulóknak. Előfordul, hogy pénzadománnyal is megtalálnak minket, mint ahogy az említett német úr esetében is történt, de van olyan projektünk, ahol kispénzű emberek fogtak össze és ajánlottak föl egy-kétezres összegeket, ki amennyit tudott. Az viszont látszik, hogy egy-egy ilyen gyűjtésnél sokkal célzottabban kell megtalálnunk a segítő szándékú embereket.

Ejtsünk néhány szót a legutóbbi felhívásotokról is, ami Bencéhez, egy 11 éves, leukémiás kisfiúhoz kötődik.

Istenmezeje jobbikos alpolgármestere, Milder Herman keresett meg minket, hogy településükön él egy kisfiú, Bence, aki 6 éves kora óta hősiesen küzd a betegséggel, és most sor kerülhet nála a csontvelő-átültetésre.

"Ezt követően csak akkor tud hazamenni gyógyulni a családjához, ha kialakítanak náluk egy steril szobát."

Nyilván a gyógykezelések, az utazások és a Bencére való odafigyelés mind nagy terhet rónak a családra, ezért a steril szoba anyagi forrásait nem tudják előteremteni.

"Ebben segítünk mi, hogy Bence már otthon tölthesse a karácsonyt."

Ehhez még sok dolog hiányzik: már van padlóburkoló, mosható falfesték, viszont szükség van még ablakra, ajtóra, szekrényre, ágyra és matracra. Mindegyikből olyanra van szükség, ami mosható és fertőtleníthető. Természetesen ehhez fertőtlenítőszerek is kellenének.

"Egy alapítványi bált is szervezünk a településen Bencéért, amit egy vállalkozó finanszíroz majd. A bevétel és a támogatói jegyekből befolyt összeg is a sterilszoba létrejöttét fogja elősegíteni."

Különféle cégeket is fel fogunk keresni, hogy akár pénzadománnyal, akár valamelyik szükséges elem biztosításával járuljanak hozzá a projekt sikeréhez.

"Emellett Bence iskolája, a Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola kupakgyűjtésbe kezdett, hogy így segítsék anyagilag a családot. Ehhez országos jelleggel mi is csatlakozunk."

Bence egyébként jól van, nagyon jól reagált a szervezete az átültetésre, úgyhogy biztatóak az eredmények, ezért is várjuk, hogy mielőbb siker koronázza a kezdeményezésünket.