Bár július 1-jétől átlagosan 30 százalékos fizetésemelést kapnak a rendvédelmi dolgozók, az Origo cikke szerint ez akár komoly fizetéscsökkenést hozhat sokaknak. A kormányzat nagy sikerként tálalja, hogy a mintegy 68 ezer rendőr és tűzoltó bére ilyen arányban emelkedik majd.
A nagy átlagra ez igaz is, csakhogy vannak olyan rendvédelmi dolgozói csoportok, amelyek egyáltalán nem várják a júliust: például a búvárok vagy a helikopteresek. Ők ugyanis akár több tízezer forinttal kevesebbet vihetnek majd haza, mivel fizetésük jelentős részét az eseti pótlékok teszik ki: így hiába emelkedik 30 százalékkal az alapfizetésük, az nem lesz elég arra, hogy a pótlékok kiesését kompenzálja. A cikk szerint például egy olyan rendvédelmi alkalmazott, aki helikopteres képzettséggel rendelkezik, az alapfizetése mellett a kiszállásokra kifizetett eseti pótlékokból tudja jelentősen növelni a jövedelmét. Ugyanez igaz a tűzszerészekre és a búvárokra is, akik néha akár napi 12-14 órát is dolgoznak, így számukra a pótlékok teszik ki a fizetés túlnyomó többségét, így azok megszüntetése komoly érvágást jelent nekik.
A portálnak nyilatkozó rendvédelmi dolgozók abban bíznak, hogy csak átmeneti lesz a mostani időszak, és januárig rendezik ezt az anomáliát. Többen azt mondták, nem maradnak a testületben, ha nem változtatnak a szabályokon. Problémának nevezték azt is, hogy a fizetésemelés révén növekedni fog a bérfeszültség az állományon belül, amit szintén kezelni kellene.
Az Országgyűlés döntése értelmében az alapfeladatot ellátó tiszthelyettesek, zászlósok, tisztek 30 százalékos, a nem alapfeladatot ellátók 25, a parancsnokok pedig 15 százalékos emelésre számíthatnak júliustól. A béremelés 2019-ig tartana, de évente csak 5 százalékkal emelnék a juttatásokat.
És a pedagógusok?
A béremeléssel járó problémák egyébként kísértetiesen hasonlítanak a pedagógusok fizetésemelésére. Esetükben szintén évekig lengették az életpályamodell bevezetését, s a pénzben is kifejezett „nagyobb megbecsülést”. Végül az egyszeri jelentős emelés helyett 2013 őszétől a tervezett bérnövekmény 60 százalékát kapták meg a pedagógusok, s egyenlő részletekben 2017-ig évente a többit. Ez ugyanakkor komoly érvágást jelentett sokaknak, ugyanis az életpályamodellel számos korábbi pótlékot és a túlórákért járó pénzeket kivezették a rendszerből, a kisebb arányú béremelés pedig többeknek akkor keresetnövekedést nem, legfeljebb több munkát hozott.
Az életpályamodell ugyan előrelépési lehetőségeket tartalmaz, magasabb kereseti kategóriákkal, ugyanakkor a korábbi szakvizsgás pluszpénzek szintén kikerültek a rendszerből. A Pedagógus II. és Mesterpedagógus kategóriákba pedig csak szép sorjában léphetnek át a tanárok, a legtöbben most is Pedagógus I. szint szerint kapják a fizetésüket, holott akár évtizedek óta a pályán vannak.
Az elnyújtott béremelés pedig valójában csak arra jó, hogy a kormánypárti médiumok szeptember közeledtével folyamatosan cikkeket közölhetnek arról, hogy „ismét nő a pedagógusok bére”.