- olvasható egy kedden Kabulban bemutatott ENSZ-jelentésben.
A tálib lázadók és Washington közötti tárgyalások nemrég egy fontos fázisba jutottak, az amerikai tisztségviselők azt remélik, hogy a 18 éve tartó konfliktus szeptember elseje előtt lezárható lesz egy békemegállapodással. A diplomáciai erőfeszítések ellenére a háború mind a mai napig tart, a civilek folyamatos fenyegetettségben élnek: tartaniuk kell a kifejezetten őket támadó lázadóktól, attól, hogy szárazföldi harcok alakulnak ki tartózkodási helyükön, illetve, hogy a koalíciós erők légicsapásainak véletlenül ők is áldozatul esnek. A tálibok gyakran vegyülnek civilek közé, élő pajzsként használva őket.
Az ENSZ afganisztáni segélymissziójának (UNAMA) jelentése szerint a legtöbb civil szárazföldi összecsapás során vesztette életét, és csak ezután következnek okként a házi készítésű pokolgépek és a légicsapások.
A tálibok és az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet fegyveresei 531 civilt öltek meg és 1437-et megsebesítettek január 1-je és június 30-a között. 985 civilt kifejezetten megtámadtak, köztük kormánytisztviselőket, törzsi és vallási vezetőket, segélyszervezeti alkalmazottakat. A megtámadottak közül háromszáz meg is halt.
A kormányerők 403 civil halálát okozták, a NATO 314-ét, emellett a koalíciós erők együttvéve 680 civilt sebesítettek meg az év első hat hónapjában, 31 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában.
A civil áldozatok összesített száma azonban csökkent az idén 2018 első feléhez képest: a csökkenés 27 százalékos, igaz, a 2018-as adat a mindenkori legnagyobb volt a háború 2001-es kezdete óta. A lázadók az idei első félévben 43 százalékkal kevesebb civil halálát okozták, mint a tavalyiban.
Az említett idei adatokon belül legkevesebb 144 nő és 327 gyerek szerepel a halálos áldozatok között, és több mint ezer nő vagy gyerek sebesült meg. Légicsapás 519 civil halálát okozta az idén, közülük 150 volt gyerek - olvasható a jelentésben.
"A szemben álló felek más-más magyarázatot adnak arra, hogy miért alakult így az áldozatszám, de mindegyik a saját taktikáját akarja vele igazolni. Csak abban az esetben tudnák csökkenteni a civil áldozatok számát, ha a harcok intenzitását csökkentenék"
- jelentette ki Richard Bennett, az UNAMA emberi jogi vezetője.
Egyelőre egyik érintett fél sem reagált a jelentésre.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn egy washingtoni rendezvényen kijelentette, hogy Donald Trump elnök még a 2020-as elnökválasztás előtt meg akarja kezdeni a végleges csapatkivonást Afganisztánból.
Az Egyesült Államok 2014-ben bejelentette, hogy véget értek harci műveletei az országban, de azóta is kiterjedt légi és egyéb támogatást nyújt az afgán biztonsági erőknek.
(Guardian/MTI)