Ellenzéki képviselők még 2020 őszén nyújtottak be panaszt annak kapcsán, hogy aki akkor elmaradt társadalombiztosítási járulékának befizetésével, annak fizetnie kell az orvosi ellátásért.
Az Alkotmánybíróság egy éves vizsgálat után azonban azzal utasította el az ellenzéki képviselők panaszát, hogy az egészséghez való jog nem tartozik az emberi méltósághoz való jog védelmi körébe.
Az állam szabadon alakíthatja az egészségbiztosítási rendszert, a rászorulók pedig most is mentesülhetnek a fizetés alól
- számolt be a testület ítéletéről a napi.hu.
Az ügy alapja, hogy a kormány kezdeményezésére a parlament 2019 végén úgy döntött, hogy 2020 őszétől aki elmaradt társadalombiztosítási járulékának befizetésével, annak fizetnie kell az orvosi ellátásért, és gyógyszerét nem támogatja a társadalombiztosítás. Az eredeti javaslat még három hónapra vonatkozott, de később hat hónapnyi hiányra módosították a kötelező befizetést.
Az ellenzék szerint sokaknak jelentett ez indokolatlanul nagy nehézséget, ezért arra hivatkozva, hogy a változtatásnak nem volt jogszerű indoka, hogy kiszűrjék a járulékot nemfizetőket, ezért vitték az AB elé az ügyet.
Senki nem kötelezhető a méltó emberi élethez szükséges és alkotmányosan védett megélhetési minimumot veszélyeztető, a képességeit és lehetőségeit meghaladó térítési díj megfizetésére. A támadott rendelkezések nincsenek tekintettel az eltérő vagyoni helyzetre, ami a diszkrimináció tilalmába ütközik
- idézi érvelésüket a portál.
Az Alkotmánybíróság szerint az állam nem avatkozhat ugyan be indokolatlanul és jogalap nélkül az élethez, méltósághoz való jog védelmi körébe,
de az egészséghez való jog „nem tartozik ebbe a körbe”, az állam által nyújtott meghatározott egészségügyi ellátásra vonatkozó törvényi szabályozások jogszerűek.
Az Alkotmánybíróság azt az érvet is lesöpörte, hogy a korábbi járulékfizetés révén „az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultság az Alaptörvény értelmében vett tulajdonvédelem védelmi körébe tartozna”. Nem is tartják szegényellenesnek, vagyoni alapon diszkriminatívnak a jogszabályt, mert az nem tesz különbséget a pénzügyi helyzet alapján az emberek között, mindenkire egyformán érvényes.