A GDP 71,9 százalékára ugrott az állam összes tartozása, az euróbevezetés szempontjából is fontos adósságmutató pedig fél év alatt 5,4 százalékponttal emelkedett.
Az áprilisban publikált konvergencia programban olybá tűnik, a kormány alábecsülte a válság hatását, a válságkezelés költségeit. Az esztendő végére 72,6 százalékos GDP-arányos bruttó államadósságot jósoltak.
Az államadósság alakulást két tényező befolyásolja: gazdasági növekedés és államháztartási hiány. Utóbbi esetén félévkor az eredetileg tervezett 390 milliárd forinttal szemben már 1837 milliárdra ugrott, ami a hetedik hónapban további 330 milliárd forinttal nőtt. A kormánynak már nincs értékelhető hiánycélja, hiszen azt kétszer is megemelte és mindkét tervszám teljesült az első félévben, az idei deficit 2500-3000 milliárd forint körül várható.
Az GDP arányos államadósság-mutatót növeli a bruttó hazai termék visszaesése, ami az első félévben 6,1 százalékkal csökkent. (a kormány eredetileg 3 százalékos visszaeséssel számolt 2020-ban)
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. befektetőknek készített országbemutatójában az optimista forgatókönyvben 73, a pesszimistában 77-78 százalék körül várja idén az adósság tetőzését.
A makrogazdasági és költségvetési prognózis hiánya
A múlthét végén, a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő kiadott egy elemzést a magyar gazdaságról, s abban azt írják, a hazai GDP az idén 5,9 százalékkal csökken, jövőre pedig 5,4 százalékkal növekszik. Úgy vélik, az államháztartási hiány az idei évben a hazai össztermék 5,8 százalékára emelkedik a tavalyi 2 százalékról, de a 2021-2022-es időszak átlagában 3,4 százalékra csökken, tehát: a GDP-arányos államadósság-ráta év végéig 78,3 százalékra növekszik és 2021-2022 átlagában 73,8 százalék lesz.
A Standard&Poor's is elemezte a magyar gazdaságot: ők azt mondják, az államadósság-ráta az idei évre várt 72 százalékos tetőzés után 2023-ig a hazai össztermék 67 százalékára csökken.
A két cég elemzése között elég nagy a különbség, az államadósság megugrása pedig nem meglepő, más európai uniós tagállamban is a GDP megugrásával számolnak.
Az államadósságot egyébként eddig tudta finanszírozni a kormány: a járvány kitörésével a magyar lakosság elkezdett spórolni, megtakarításait pedig már nem vitte az államkincstárba, így a kormány több lépcsőben összesen 4 milliárd euró (1400 milliárd forint) értékben bocsátott ki devizakötvényt, és még idén újabb devizahitel-felvétel is jöhet, eközben pedig a lakossági forintpiac is éledezik. A szerencse azonban forgandó, a megugró államadósság vagy a nagyobb visszaesés el is bizonytalaníthatja a befektetőket.