Törvényjavaslatot nyújtottak be fideszes képviselők az Országgyűlésnek: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf azt kezdeményezik, hogy a nappali tagozatos, hallgatói jogviszonyukat szüneteltető diákokra is vonatkozzanak azok a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos jogosultsági szabályok az iskolaszövetkezeteken keresztüli munkavégzéskor, mint amelyek az aktív jogviszonnyal rendelkező nappali tagozatos hallgatótársaikra érvényesek.
A javaslatot a képviselők azzal indokolják, hogy az ilyen státuszban lévő diákok „ezáltal képesek legyenek munkavégzés útján önmaguk ellátásáról ezen időszakban folyamatosan gondoskodni”. A passzív hallgatói jogviszonyú fiatalokra ez – a javaslat elfogadása esetén – 25. életévük betöltéséig vonatkozna.
Késlekedő kormánypárt
A javaslat kísértetiesen emlékeztet Farkas Gergely és Bertha Szilvia két évvel ezelőtt benyújtott indítványára. A jobbikos politikusok már akkor azt szerették volna elérni, hogy a felsőoktatásban tanulók passzív félévben is változatlan feltételek, a munkáltatók számára kedvezőbb közterhek mellett végezhessenek diákmunkát, hogy ezzel további esélyük legyen tanulmányaik finanszírozására. A fideszes parlamenti többség lesöpörte a javaslatot az asztalról, érdemben nem foglalkozott vele.
Farkas Gergely, aki egyben a Jobbik Ifjúsági Tagozatának elnöke, azóta többször is számon kérte a kormányon, hogy miért nem könnyít az amúgy is igen komoly anyagi terheket viselő diákok munkába állásának feltételein. „A probléma így ma is épp olyan aktuális, mint korábban. A jelenlegi szabályozás ugyanis kusza, a különféle jogszabályok egymásnak ellentmondóan írják le a diákmunka passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkezőket érintő feltételeit” – közölte Farkas Gergely legutóbb.
Magyarországon évente mintegy 180-200 ezer diák vállal alkalmi munkát, jelentős részük, legalább 130 ezer fiatal iskolaszövetkezeten keresztül teszi ezt.
Most a Fidesz végre lép, de kérdés, miért késlekedett ennyit, sok tízezer fiatal munkába állását megnehezítve ezzel.