Ennek a papírnak azt a nevet adták, hogy költségvetés, de ezen kívül semmi köze egy valódi költségvetéshez.
– kezdte Ander Balázs a többek között a 2024-es költségvetés hibáit is tárgyaló felszólalásá hétfőn az Országgyűlésben.
A tavaly elfogadott 2023-as költségvetés azóta megdőlt példáit hozta fel példának:
• 4,1 százalékos GDP növekedést vártak. A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarország lassan egy éve technikai recesszióban van.
• 5,2 százalékos inflációra számítottak, ami háromszorosan teljesült túl. Statisztikai hibahatárnak talán már nem csúfolhatjuk, aszolút EU-s rekordernek már annál inkább.
Szerinte a 2024-es költségvetés egyenesen jogsértő, ugyanis az irányadó szabályok szerint a Költségvetési Tanács csak akkor engedheti tovább a költségvetési javaslatot, ha az ténylegesen az államadósság GDP-arányos csökkenését eredményezi, amit csak akkor tehet meg, ha a törvényjavaslat ténylegesen tükrözi a 2024. évi kiadásokat és bevételeket.
Hangsúlyozta: az a papír, ami előttünk fekszik, azonban nem tartalmaz reális kiadásokat a 2024. év vonatkozásában. Majd hozzátette, hogy ezt a Költségvetési Tanács is megállapítja, hiszen a következők szerint fogalmaztak:
"A bevételek 2024. évi teljesülése tekintetében kockázatot hordoz egyes – első sorban a fogyasztáshoz kapcsolódó – bevételek 2023. évi várható teljesülése, amely ezen előirányzatok bázisát rontja."
Maga a Tanács is kockázatosnak ítéli meg a költésgvetést, mivel egyes állami szervek forrásai elmaradnak a reálisan várható kiadásoktól – mutatott rá Ander Balázs. A nem várt kiadások újratervezést tehetnek szükségessé, ami korlátozza, hogy a költésgvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét. A jobbikos politiksu hangsúlyozta: megállípítható, hogy ez a javaslat nem tartalmazza azokat a tényleges intézkedéseket, számokat, forrásokat, kiadásokat, amelyre tekintettel a költségvetést 2024-ben végre akarják hajtani – vagyis az nem valós. A Költségvetési Tanács is alátámasztotta véleményében, és a kormány sem cáfolta, hogy jelentős kockázatokat hordoz.
"Elmondható, hogy a költségvetési javaslat olyan gyenge lett megint, hogy jobban járna az ország, ha ezt visszavonnák."
Ander Balázs elmondta, hogy ez a költségvetés teljesen alkalmatlan arra, hogy a piac megnyugodjon, és lássa a kormány állítólagosan kiszámítható gazdasgápolitikáját. Rámutatott, hogy ezt biztosan nem fogják látni addig, amíg rendeleti úton, éjjel vezetnek be új különadókat, és más adóemeléseket egyik pillanatról a másikra, amíg százszor módosítják az egyes előirányzatokat, vagy amíg a gazdaságfejlesztési miniszter arról beszél, hogy nem is kellenek nekünk az uniós pénzek, jó lesz nekünk a működő tőke is.
A valóság az, hogy azt a gazdasági kockázatot, amit az Orbán-kormány jelent, egyre drágább finanszírozni. Ez a drága finanszírozás azt jelenti, hogy minden magyar körülbelül évi 150 ezer forinttal többet kénytelen fizetni a magyar államadósság finanszírozására az "Orbán-kockázat" miatt.
A nyugdíjrendszer kapcsán a Jobbik-Konzervatívok felszólalója elmondta, hogy az a Fidesz-kormány szociális érzéketlenségét bizonyítja: a minimálnyugdíj 14 éve 28 500 forint, az inflációkövető nyugdíjemelést pedig 12 éve nem váltották le a svájci indexálásra. A nyugdíjrendszer tehát továbbra is igazságtalan, nem gondoskodó, nem rugalmas, és hosszú távon nem lesz fenntartható – mutatott rá a képviselő.
Javaslatokat is megfogalmazott:
• Inflációkövető és egyben a bérekhez igazított nyugdíjemelés, vagyis a svájci indexálás
• Negyedévente ismétlődő nyugdíjkorrekció.
• Reális nyugdíjas fogyasztói kosár alapján történő évenkénti nyugdíjemelés.
• A nyugdíjak közötti kiugró aránytalanságok fokozatos mérséklése – a nemek és a régiók viszonylatában is.
• A korengedményes és a rokkantsági jogosultság rendszerének visszaállítása.
• Az öngondoskodás és például a magánnyugdíjpénztárak támogatása.
• A "Férfiak40" bevezetése.
Mert az mégis tarthatatlan dolog, hogy ma Magyarországon a férfiak 38 százaléka meg sem éli a nyugdíjkorhatárt. Semennyi ideje nem marad arra, hogy pihenjen, hogy a családjának szentelje magát a hosszú munkás évek után.
– hangsúlyozta Ander Balázs, majd hozzátette, ha egy magyar férfi mégiscsak eljut a nyugdíjas korig, akkor 11 évvel kevesebb évet élhet még, mint például egy svéd nyugdíjas férfi.
Ander Balázs következő témája az egészségügy helyzete volt:
"A kormány burkolt célja a lakosság egy részének a magánegészségügybe terelése."
Hangsúlyozta: ehelyett inkább növelni kellene a költségvetésben az egészségügyre szánt forrásokat, ezeket okosabban kéne felhasználni, és így meg lehetne állítani az orvosok elvándorlását is. Szerinte szükség volna 500 új háziorvosra, 3000 új szakorvosra és 9000 új szakdolgozóra.
A Jobbik-Konzervatívok képviselője szerint a kormány azért ragaszkodik a költségvetés korai elfogadásához, mert így kedvezőbb makropályát tud felrajzolni, aztán majd a végrehajtás időszakában lényeges módosításokat hajt végre külön felhatalmazás nélkül, alkalmazkodva a vártnál kedvezőtlenebb gazdasági helyzethez.
"A 2024-es a megszorítások költségvetése lesz, mert az EU-s források híján az Orbán-kormány erre rá fog kényszerülni."
Kiadási oldalon szinte minden tétel csökkentését, vagy csak szerény métrtékű – az inflációt sem elérő – növelését irányozták elő. Az Orbán-kormány meghirdette az általános takarékosság elvét – magyarázta az ellenzéki politikus. Az állami szektorban fűnyíróelv szerűen általános 10 százalékos költségcsökkentést írt elő, ami működési zavarokat idézhet elő – mutatott rá Ander Balázs.
Az oktatás és az egészségügy területén lényeges kiadásnövelésre lenne szükség, mert az elmúlt 13 évben mindkét területen jelentős megszorítások voltak.
A korábbi években a Fidesz-kormány magát az "adócsökkentés kormányának" nevezte, és az alacsony adókat egyértelműen a versenyképesség kulcsának tekintette. A jobbikos képviselő szerint most viszont már inkább az adónövelés kormányáról kell beszélnünk. A jövő évi költségvetés is azt mutatja, hogy további adóemelésekre kell számítania a gazdasági szereplőknek, mert a költségvetés krónikus bevételhiányban szenved – magyarázta.
Lehet abban bízni, hogy külföldi tőkével és vendégmunkásokkal fogjuk felturbózni a GDP-t, csakhogy ez nem fog jelentős bevételt termelni, mert a külföldi befektető és a külföldi munkás is ki fogja vinni az itt megtermelt pénzt.
Ez a növekedés csak papíron fog megtörténni – hangsúlyozta Ander Balázs, majd hozzátette, hogy ha lenne is 4 százalékos gazdasági növekedés, annak jelentős részét elvinné az államadósság kamatainak növekedése.
A Fidesz-kormány zsákutcába vezette az országot. Halmozódó adósságok, a források felélése, az infláció, az oktatás és az egészségügy összeomlása egyszerre fog lesújtani.
Az ellenzéki képviselő szerint az is baj, hogy Orbánék nem akarják csökkenteni a multinacionális tőkétől való függést, pedig már most is többezer milliárdos kárt okoznak: a túlzott autóipari függés miatt kénytelen az ország ezermilliárdokkal támogatni az akkumulátorgyárakat. Egy víz- és energiaszegény országban erőltetnek egy víz- és energiaigényes iparágat.
Az elhibázott, fideszes gazdaságpolitika nem csak a multi tőke korlátlan kiszolgálását jelenti közvetlen támogatásokkal és az adórendszer nekik kedvező átalakításával, hanem jelenti a természeti erőforrásaink, a vizünk, a levegőnk, a termőföldünk kiszolgáltatását a multik profitjának.
(Címlapkép: Ander Balázs, a Jobbik képviselője felszólal a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában az Országgyulés rendkívüli plenáris ülésén 2023. július 3-án. MTI/Illyés Tibor)